Perspektívikus ábrázolás
A perspektivikus ábrázolás valamely tárgy középpontos vetítése általában függőleges képsíkra. (Ezt a pontot nézőpontnak is nevezhetjük). Prospektusokban, építészeti tervekben és más műszaki dokumentációkban alkalmazzák a látható térbeli képet jobban megközelítő távlati vagy perspektivikus ábrázolást. Ha felülről látható a tárgy, madárperspektíváról, ha alulról, akkor békaperspektíváról beszélünk. Illusztrációként leginkább megfelel a kétpontú perspektíva, amely esetben a tárgy úgy van elhelyezve, hogy a függőleges homlokfelületei hajlanak a függőleges vetítősík felé, a vízszintes homlokfelületei pedig merőlegesek arra. Műszaki rajzokon ritka a hárompontú perspektíva, amely esetben a tárgy beállítása olyan, hogy minden homlokfelülete hajlik a képsík felé.
Axonometrikus ábrázolás
Az axonometrikus ábrázolás a műszaki rajzban alkalmazott olyan ábrázolási módszer, amellyel a térbeli alakzatról szemléltető, térhatású képet tudunk szerkeszteni. A szemléltető képet egy derékszögű térbeli tengelyrendszer segítségével állítjuk elő.
A derékszögű térbeli tengelyrendszer helyzetétől függően megkülönböztetünk:
egyméretű,
kétméretű,
frontális axonometriát.
Az axonometrikus ábrázolás lényege a szemléletesség, olyan részletek bemutatása, amelyet egyéb módszerekkel (vetületek) nem tudunk megmutatni.
Bemutatás robbantott ábrával
A robbantott ábra valamely szerkezet olyan képszerű ábrázolása (rendszerint egyméretű axonometriában vagy perspektivikusan), amelyben az alkatrészek azonos méretarányban és egymáshoz képest eltolva vannak megrajzolva, elhelyezkedésük sorrendjében. Főként szerelési utasításokban, kézikönyvekben, terméktájékoztatókban találkozhatunk ezzel az ábrázolási megoldással. A robbantott ábrával történő bemutatást alkalmazzák autók, motorok, gépipari gyártmányok kézikönyveiben. Az elektronikus gépkönyvekben (általában pdf formátumban), az Interneten megtalálható leírások is ezt a módszert használják.
Bemutatás átlátszó nézettel
Az átlátszó nézetet prospektusokban, szerelési, ill. javítási kézikönyvekben alkalmazhatjuk. Ez olyan ábrázolási mód, amely bonyolult tárgyakat a fő részeik bemutatása érdekében úgy ábrázol, mintha azok részben átlátszók lennének. Az ábrák általában perspektivikus ábrázolással készülnek, mert elsődlegesen nem a mérethűség, hanem a szemléletesség a fontos.