A kitérő egyenesek
A kitérő egyenesek fogalma: kitérő egyenesek azok az egyenesek, amelyeknek az ábrázolt tartományban nincs közös pontjuk, azaz metszéspontjuk. Más megfogalmazás szerint: ha két egyenesnek nincs közös pontja és nem is párhuzamos, akkor kitérőnek nevezzük. Az ábrázolásnál előfordulhat, hogy az axonometrikus és első képük is metszőnek látszik, de ha ezeket a „metszéspontokat” összekötjük, akkor az nem lesz párhuzamos a z tengellyel. Egy másik eshetőség, hogy mondjuk az első képeik párhuzamosnak látszanak, de az axonometrikus képek már nem.
Képsíkra merőleges egyenesek
A képsíkokra merőleges egyenesek is különleges egyenesek, hiszen ha valamely képsíkra merőleges, akkor a másik képsíkkal párhuzamos egyenesekről van szó. A képsíkra merőleges egyenesek tulajdonképpen az első és második vetítőegyenest jelentik. A képsíkra merőleges egyenes vetülete a merőleges síkon egy pont, a párhuzamos síkon „önmaga”, azaz egy teljesen egyező állású és hosszúságú egyenest kell megrajzolnunk.
Különleges helyzetű egyenesek
Különleges helyzetű egyeneseknek nevezzük az egy vagy több képsíkkal párhuzamos, ill. a képtengelyre vagy a képsíkokra merőleges egyeneseket. A párhuzamos és merőleges egyenesek ábrázolásának ismerete azért fontos, mert az egyenes állású síklapú testek vetületeinek szerkesztése és axonometrikus ábrázolása is ezen alapszik. Különleges helyzetű egyenesnek tekinthetjük a képsíkokkal nevezetes szöget bezáró egyeneseket is, például a 30 és 45 fokos szögű egyeneseket is.
Képsíkkal párhuzamos egyenesek
A képsíkokkal párhuzamos egyenesek ábrázolása: A képsíkokkal párhuzamos egyenesek ábrázolását is két pontjának kijelölésével kezdhetjük el. Valamely képsíkkal párhuzamos egyenes vetülete a párhuzamos képsíkon „önmaga”. A merőleges képsíkon a vetületképzés szabályai szerint szerkesztendő meg, de mindig rövidebb, mint az eredeti egyenes.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
