Apach
Az Apache web-szerver a világon leggyakrabban használt webkiszolgáló program. Feladata, hogy a weboldalakat az internetező gépén futó böngészőnek továbbítsa. Az Apache szabad szoftver.
Az Apache robosztus, erőteljes, flexibilis web-szerver, amely HTTP/1.1 (RFC2616) protokoll kompatibilis. Az Apache projekt koordinálását az Apache Software Foundation végzi. Néhány vezető és több száz fejlesztő van e mögött a projekt mögött.
Az Apache web-szervernek semmi köze az Apache indiánokhoz, akik az Egyesült Államok dél-nyugati részén élő őslakók. A név egy szójáték: "a patchy server”, ami arra utal, hogy a szervert eleinte a webmesterek által készített patchekkel frissítették. Az Apache az NCSA Web-szerver toldozgatásából fejlődött ki. Az NCSA egyike volt az első Web-szervereknek, amelyet az Illinois-i egyetemen található NCSA fejlesztett ki. Az Apache projekt célja egy olyan Web-szerver program létrehozása, karbantartása, és fejlesztése, amely megfelel a gyorsan változó Internet követelményeinek, biztonságos, üzleti, vállalati felhasználásra is megfelelő és szabadon használható. Az Apache a régi NCSA http szerverre épül, az Apache Szoftver Licenc feltételei alatt terjesztik.
VPN
VPN (Virtual Private Network) Virtuális magánhálózat
Olyan számítógépes hálózat, melynek egyes -földrajzilag különálló- szegmensei között a biztonságos kommunikáció egy nyilvános átviteli közegen keresztül valósul meg.
A VPN használata napjainkban lehetővé teszi az Interneten a vállalatok akár külön kontinenseken található részlegei közötti kommunikációt.
A virtuális magánhálózat kriptográfiai eszközökkel védi a hálózaton átvitt adatokat, ilyen módon az adatbiztonság szempontjából a megbízható hálózat határait kiterjeszti.
Titkosítást akkor alkalmazhatunk, ha adatainkat olyan közvetítő közegen visszük át, melynek lehallgathatatlanságában nem vagyunk biztosak. Ha két szervezet számítógépes rendszereit össze kívánjuk kötni, akkor a következő lehetőségek állnak rendelkezésünkre:
analóg telefonvonal/ISDN.
Egy modem segítségével képesek vagyunk adatokat átvinni. Hátránya, hogy lefoglal egy távbeszélő vonalat (ha analóg), illetve lassú.
privát bérelt vonal.
Kizárólag a két intézmény közti privát kommunikációra. Hátránya, hogy költséges.
Interneten keresztül.
Ha mindkét intézmény rendelkezik internet-kapcsolattal, akkor az internetet mint átviteli médiumot lehet használni. Hátránya, hogy nem garantált a kapcsolat sebessége, és hogy az adatok titkosítás nélkül kerülnek harmadik fél hálózatára.
Samba
A SaMBa egy olyan Linux alatt futó program, amely alkalmas arra, hogy a felhasználók számára elérhetővé tegye a szerver gép megosztott fájl- és nyomtatóterületeit a SMB protokoll segítségével. A SaMBa program fő feladata az, hogy adatforgalmat lebonyolítsa a kliens és a szerver gépek között, ügyeljen a hibákra, és azokat lekezelje, talán legfontosabb feladata, hogy biztonságos kapcsolatot hozzon létre a szerver és a kliensek között. Ennek a folyamata úgy történik, hogy a szerver közli a kliens géppel, hogy milyen üzemmódban dolgozik. Ennek megfelelően a kliens azonosítja magát és a beállításainak megfelelően jelszót, és felhasználó nevet adja meg a szerver gép. A szerver beállításainak megfelelően ellenőrzi a jelszót, és ha megegyezik a kliens által megadottal, akkor indulhat az adatforgalom.
Linux
Mivel a Linux szabad forráskódú operációs rendszer ezért bárki módosíthatja annak forráskódját. Pont ezért alakult ki a Linuxnak több változata is. Ezek közül a legfontosabbak: UHU Linux, Mandrake Linux, Suse Linux, Debian Linux és a Red Hat Linux. Ezek közül a két legjelentősebb a Suse és a Debian Linux. A kettő között az a legalapvetőbb különbség, hogy más-más célközönség számára készült és más-más alaptulajdonságokkal rendelkezik. A Suse Linux alapvetően grafikus kezelőfelületű, jól kezelhető, „olcsó” Linux verzió amely általában az egyszerű felhasználókat célozza meg. A debián Linux inkább a komolyabb felhasználók számára előállított, kissé „drágább”, ugyanakkor sokkal több lehetőséggel bíró verziója a Linuxnak. Mind a kettő verzió nagy fejlődésen megy keresztül jelenleg.
A SUSE egy elterjedtebb Linux disztribúció, melyet Németországban készítenek. A cég a Novell tulajdona. A SUSE az egyik alapító tagja a Desktop Linux Consortiumnak.
Fejlesztésénél a fő cél egy teljes értékű, a lehető legegyszerűbben kezelhető, többnyelvű, ingyenes irodai programcsomag elkészítése.
Már a telepítéskor többnyelvű grafikus felület áll rendelkezésre, mellyel akár meglévő Windows operációs rendszer mellé is telepíthetjük a Suse rendszert. A Felhasználók KDE illetve a Gnome felület között választhatnak a több mint száz felhasználói program kezelésére.
Napjainkban a SUSE-t termékcsaláddá bővítették, a SUSE LINUX Enterprise Server 8 vállalkozások hálózati szervere, a SUSE LINUX Openexchange Server egy csoportkommunikáció szervező (groupware) szerverprogram.
A "S.u.S.E." név, mely később "SuSE" -re rövidült, eredetileg a német "Software- und System-Entwicklung" (Program és Rendszer Fejlesztés) kifejezés mozaikszava. A S.U.S.E. 1992-ben alakult, mint a UNIX tanácsadócége, ami többek között a Slackware Linux és SLS szoftvercsomagok megvalósításával, és UNIX/Linux kézikönyvek nyomtatásával foglalkozott. A S.U.S.E. Linux 1.0 a Slackware-n alapult.
Az első valódi, független S.U.S.E. változat az 1996-ban kiadott 4.2-es volt. A legfrissebb változat a 9.3-as (2005. április 15.).
A "Debian"-t "debián"-nak kell ejteni. A név a Debian alkotójának, Ian Murdocknak és feleségének, Debrának a nevéből származik
A Debian szabad számítógépes operációs rendszer. Az operációs rendszer alapvető programok összessége, amelyek a számítógép működéséhez szükségesek. A Debian a Linux kernelt használja (a kernel az operációs rendszer magja), de a legtöbb alapvető program a GNU projektből származik; innen ered a GNU/Linux elnevezés.
A Debian GNU/Linux többet nyújt egy csupasz operációs rendszernél: több mint 15490 csomagot, azaz előre lefordított, tetszetős formátumba csomagolt szoftvert tartalmaz, amelyet könnyen telepíthetsz a gépedre.
A Debian nem egy Linux disztribúció. A Debian egy univerzális operációs rendszer, amely jelenleg fő kernelének a Linuxot használja, de más területeken is aktívan kutat jól használható rendszermag után.
Az egyik ilyen kutatási terület azt vizsgálja, hogy hogyan lehetne a FreeBSD-re és a megszokott GNU eszközökre használható Debian disztribúciót építeni. Ez a projekt a Debian GNU/kFreeBSD névre hallgat, és már használható eredménnyel büszkélkedhet.
Már megjelent egy Live ISO, amely azt demonstrálja, hogy mennyire használható a Debian FreeBSD alapú disztrója
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
