Számítógép csatlakozása
Számítógép csatlakozása
Kommunikációs portok
A számítógép fejlődésével párhuzamosan a külső perifériákkal való kapcsolattartás céljából több különböző kommunikációs portot fejlesztettek ki. A soros (serial) port az egyik legrégebbi, általános célú kommunikációs port. Egy számítógépben maximum négy ilyen csatlakozási lehetőség lehet, amelyeket COM1, COM2, COM3 és COM4-nek nevezünk. Elsősorban a kis adatforgalmat igénylő eszközök - például egér vagy telefonos modem - csatlakoztatására alkalmasak. A párhuzamos portot a nyomtatók csatlakoztatására használják. A csatlakozáson keresztül az adatok egy időben két irányba is áramolhatnak, a soros porthoz képest nagyobb sávszélességen. A számítógépen általában két ilyen porttal találkozhatunk, amelyeket LPT1 és LPT2 néven azonosítunk. A PS/2 portot az IBM fejlesztette ki, kifejezetten a billentyűzet és az egér csatlakoztatására. Ha az egeret a PS/2 portra csatlakoztatjuk, egy COM port felszabadul, amelyre más eszközt köthetünk.
Az USB (Universal Serial Bus) egy újonnan kifejlesztett nagy sebességű csatlakozási port, amelyet a soros és párhuzamos portok kiváltására szántak. Egy USB porton keresztül maximum 127 külső periféria csatlakoztatható. Napjainkban a nyomtatók és szkennerekdigitális eszközök, szintetizátorok többsége rendelkezik ilyen csatlakoztatási lehetőséggel is. Az USB szabvány továbbfejlesztéseként megjelent a nagyobb átviteli sebességet biztosító USB 2.0.
Napjainkban az Apple FireWire márkanevű terméke az egyik legnagyobb adatátvitelisebességet biztosító eszköz. Egy IEEE 1394 portra maximum 63 külső eszköz csatlakozhat. Egyik jellemző alkalmazási területe a multimédiás eszközök, például digitális videokamerák számítógéphez történő csatlakoztatása. Az eszközökhöz a forgalmazónak megfelelő szabványos csatlakoztatókat kell adnia. Más barkácsolt kábelezés nem ajánlott Az alábbi átjátszó kábelek alkalmasak a számítógép csatlakoztatásához:
21 pólusú EURO dugó, 4 RCA, 6 RCA dugó, 6 pólusú DIN dugó, BNC dugó.
A computer csatlakozók, aljzatok 9, 25, 36 pólusúak.
Számítógép részei: a hardver és szoftver
Számítógép részei: a hardver és szoftver
Hardver:
A hardver a számítógép elektronikus és mechanikus eszközeinek összessége. Ebbe a fogalomkörbe beletartoznak a különféle kiegészítő eszközök és tartozékok is. Nem más, mint a kézzel fogható fizikai alkotórészek összessége.
Ezek a következők:
monitor,
billentyűzet,
ház,
processzor, memóriák,
alaplap,
lemezmeghajtók
és más egyéb kapcsolható perifériák.
Ezek az alkatrészek megfelelő összekapcsolással együtt képzik az értelmezett, fizikai értelembe vett számítógépet.
Központ egység felépítése:
Processzor, CPU,
Memória, RAM, foglalatai és a berakott modulok
A különféle alaplapra integrált vezérlő áramkörök, az együttműködést biztosító lapkészletek és sin rendszerek, merevlemez és hajlékonylemez egység és a hozzá kapcsolható perifériák, mint a nyomtató, lapolvasó, modem, telefon és más egyéb eszközök.
A számítógép vázlatos felépítését.
Szoftver
A szoftver a számítógépet működtető programok és a számítógépen futtatható programok összessége. Ide tartoznak még a számítógépen tárolt adatok és a kapcsolódó dokumentációk is.
Szoftvernek nevezzük az összes olyan adatot, amely végrehajtó utasításként értelmezve a számítógép működtetéséhez szükséges és nem tartozik annak fizikai összetevőihez. A számítógépeken egy időben mindig több szoftver fut.
A szoftverek három fő csoportot alkotnak:
-rendszerszoftver
-felhasználói szoftver
-fejlesztői szoftver
A rendszer és felhasználói szoftverek együttesen szükségesek a számítógép használatához. Az egyidejű futása látszólagos, mert a számítógép olyan gyorsan váltogat a különböző szoftverek futtatása között, hogy a felhasználó számára az egyidejűnek tűnik. A rendszerszoftver teszi lehetővé a számítógép működését, amely a merevlemezen helyezkedik el, és innen töltődik be. Ezt a ROM vezérli, amely tartalma állandó. A ROM-ba lévő programot hívják BIOS-nak, amely feladata az operációs rendszer betöltésének vezérlése a bekapcsolás pillanatába. A rendszerlemezen vannak a rendszerprogramok. Rendszerhibák javításnál a gép kéri a lemezt.
Operációs rendszer feladata:
-programok betöltése, futtatása,
-perifériák kezelése,
-kapcsolattartás a felhasználóval,
-parancsok értelmezése, végrehajtása,
-hibák kezelése.
Felhasználóiprogramok:
-szövegszerkesztők,
-rajzoló programok,
-adminisztrációs, nyilvántartó programok,
-tervező és játékprogramok, stb.
Fejlesztő programok:
A fejlesztő programok olyan programrendszerek, amelyek más programok megírását teszik lehetővé.
Programozási nyelvek: pl. Assembly, Pascal, Basic, és a C nyelv.
Számítógép részei: a memória
Számítógép részei: a memória
Memória
A memória elektronikus adattárolást valósít meg. A számítógép csak olyan műveletek elvégzésére és olyan adatok feldolgozására képes, amelyek a memóriájában vannak. Az adatoktárolása kettes számrendszerben valósul meg. A memória fontosabb típusai: a RAM, a ROM, a PROM, az EPROM, az EEPROM és a Flash memória.
RAM
A RAM (Random Access Memory) véletlen elérésű írható és olvasható memória. A RAM az a memóriaterület, ahol a processzor a számítógéppel végzett munka során dolgozik. Ennek a memóriának a tartalmát tetszőleges sorrendben és időközönként kiolvashatjuk vagy megváltoztathatjuk. Más nevén operatív tárnak is nevezzük. Minden bevitt adatRAM-ba íródik és ott kerül feldolgozásra. Itt helyezkednek el az aktuálisan működő programok is. A RAMnak folyamatos áramellátásra van szüksége. Az áramellátás megszakadása esetén a RAM elveszíti tartalmát. A gép bekapcsolásakor a RAM mindig teljesen üres.
A RAM-ok szerepe az utóbbi évtizedben jelentősen átértékelődött. A gyorsabb, de drágább SRAM (Static RAM) váltotta fel. Az EDORAM (Extended Data Out RAM) a DRAM egy másik elvek alapján továbbfejlesztett, gyorsabb változata, amellyel megkönnyítették az adatokhoz való gyors hozzáférést. Az SDRAM (Synchronous DRAM) az EDORAM továbbfejlesztett változata, amelyet a mai korszerűbb gépekben is megtalálunk. Az SDRAM továbbfejlesztése a DDR-SDRAM (Double Data Rate-SDRAM), amely dupla sebességűadatátvitelt biztosít. Ez a RAM típus kisebb energia-felvétele miatt alkalmassá válta a hordozható számítógépekben való használásra. Napjaink egyik leggyorsabb RAM típusa az RDRAM (Rambus DRAM), amely nagyságrendekkel nagyobb adatátvitelisebességre képes.
ROM
A ROM (Read Only Memory) csak olvasható memória, amelynek tartalmát beégetik a memóriába. A tartalma nem módosítható. A számítógép kikapcsolásakor sem törlődik, a beégetett adatok bekapcsolás után azonnal hozzáférhetőek. Mivel a számítógép működéséhez valamilyen program elengedhetetlen, a RAMmemória viszont a bekapcsoláskor üres, ezért a számítógép indító programját, a BIOS-t (Basic Input Output System) egy ROM memóriában helyezik el.
PROM
A PROM (Programmable ROM) programozható, csak olvasható memória, amely gyártás után még nem tartalmaz semmit. Minden felhasználó saját programot és adatokat helyezhet el benne egy beégető készülék segítségével, ami nem törölhető és nem írható felül.
EPROM
Az EPROM (Erasable PROM) egy olyan ROM, amelynek tartalmát különleges körülmények között UV. segítségével törölhetjük és akár többször is újraírhatjuk. Előnye, hogy tartalma szükség szerint frissíthető.
EEPROM
Az EEPROM (Electrically Erasable PROM) EPROM továbbfejlesztett változata, amelynek tartalma egyszerű elektronikus úton újraírható.
Flash memória
Az EEPROM egy speciális típusa a Flash memória, amelynek törlése és újraprogramozása blokkonként történik. Ezt a memóriatípust használják például a modern számítógépek BIOS tárolására.
Számítógép részei: alaplap és központi egység
Számítógép részei: alaplap és központi egység
Alaplap:
Olyan magas szempontok alapján szervezet és legyártott integrált áramkört tartalmazó hordozólap, amely csatlakozási pontjainak segítségével hordozza a telepíthető központi egységek elemeit. Komoly követelményeket támasztanak vele szembe, mint a gazdaságos áram felhasználást, a bővítési lehetőségeket és az alkalmazott megjelenítő kártyák csatlakoztatási lehetőségeit.
Központ egység felépítése:
Processzor, CPU,
Memória, RAM, foglalatai és a berakott modulok.
A különféle alaplapra integrált vezérlő áramkörök, az együttműködést biztosító lapkészletek és sin rendszerekmerevlemez és hajlékonylemez egység és a hozzá kapcsolható perifériák, mint a nyomtató, lapolvasó, modem, telefon és más egyéb eszközök.
Processzor (CPU)
A CPU nem más, mint központi feldolgozó egység. Feladata összetett, értelmezi az utasításokat, elvégzi a logika műveleteket, ezért a gép agyának is nevezik. Teljesítményét a szerint mérik, hogy másodpercenként hány műveletet képes végre hajtani. Ezt a hozzá kapcsolódó órajel-generátor határozza meg. Az órajel rövid ideig tartó, de rendszeresen ismétlődő feszültség impulzus. A számítógépsebességét az órajel frekvenciája határozza meg
Több fajtája létezik, mint az Intel, Pentium Cyrx vagy a Celeron, stb.
Számítógép részei: külső egységek
Számítógép részei: külső egységek
Perifériák
Perifériának nevezzük a számítógép központi egységéhez kívülről csatlakozó eszközöket, amelyek az adatok ki- vagy bevitelét, illetve megjelenítését szolgálják. A felhasználók a számítógéppel végzett munkájuk során kizárólag a perifériákon keresztül kommunikálnak a számítógéppel.
Három csoportja van
-bemeneti egységek (input perifériák),
-kimeneti egységek (output perifériák),
-ki- és bemeneti egységek.
Bemeneti egységek - Billentyűzet
Bemeneti egységeknek nevezzük azokat a perifériákat, amelyek kizárólag a számítógépbe történő adatbevitelt biztosítják. Az információ kívülről a számítógép központi egysége felé áramlik. A legjellemzőbb bemeneti periféria a billentyűzet (keyboard). Típusait a billentyűk száma és azok nyelv szerinti kiosztása alapján szokás megkülönböztetni. A szabványos angol billentyűzet 101, a magyar 102 vagy 105 gombos,
Egér
A grafikus képernyők elterjedésével alakították ki a grafikus felhasználóifelületeket, amelyeknél az információ átadásához úgynevezett ikonokat alkalmaznak. Az egér (mouse) a grafikus operációs rendszerek nélkülözhetetlen perifériája. Az egér mozgatásával egy mutatót irányíthatunk a képernyőn, és különféle műveleteket végezhetünk el. Legelterjedtebb változatai kettő-, illetve háromgombosak.
Az egér lehet:
Mechanikus, ezen belül elektromechanikus
Optikai
Bemeneti egységek - Szkenner
A lapolvasó (scanner) segítségével nyomtatott szöveget, fotókat vagy rajzokat vihetünk be a számítógépbe. A szkennereknek létezik kézi és asztali változata is. Utóbbi általában A4 vagy A3 méretű oldalak, amíg kézi változata kisebb területek beolvasására használható. A speciális diaszkenner segítségével diapozitívok, illetve negatív filmek is feldolgozhatók. A szkenner a papíron lévő információkat kép formátumban továbbítja a számítógépnek. A szövegek beolvasására használjuk, a szöveg értelmezéséhez optikai karakterfelismerő, ún. OCR program szükséges. A program a karakterek alakjának felismerésével a képet szöveges dokumentummá alakítja.
Botkormány
A botkormány (joystick) elsősorban játékoknál alkalmazott beviteli periféria. A botkormányhoz hasonló szerepe van. Hasonló elven működik a gamepad is, amely különböző iránybillentyűkkel, gombbal, kapcsolóval rendelkezik. Segítségével bármilyen játékot irányíthatunk.
Kimeneti egységek - Monitor
A legfontosabb kimeneti eszköz a monitor. A VGA rendszerű monitorok az egyeduralkodók. A monitoron megjelenő képek képpontokból (pixel) állnak. A monitor minősége a megjelenített képpontok sűrűségétől és méretétől függ.
Csoportosítása képmegjelenítés elve szerint
- katódsugárcsöves,
- folyadékkristályos,
- gázplazmás.
A legelterjedtebb a katódsugárcsöves monitor, amelyben egy elektronsugarat lőnek ki a képernyő fényporral bevont hátsó falára. A monitorok másik típusa folyadékkristályos (LCD: Liquid Crystal Display). Első változataikat hordozható számítógépeken - laptopokon, notebookokon - alkalmazták, de ma már számtalan asztali típus is létezik. Előnyük a kis helyigény és az alacsony energiafelhasználás. Hátrányuk a kötött képfelbontás, ez azt jelenti, hogy csak a 800x600 vagy 1024x768 képpont méretű kép jó minőségű megjelenítésére alkalmasak. Megjelentek az úgynevezett TFT (Thin Film Transistor) technológiával készült kijelzők. Előnyűk, hogy kiváló képminőséget ad a grafikus alkalmazások futtatására, mozgóképek szerkesztésére.
A monitorok méretei
A monitor méretét a képátló hüvelykben (coll) mért hossza alapján határozzuk meg. Legelterjedtebbek a 14" és 15"-os monitorok, de egyre gyakrabban találkozhatunk nagyobb, például 17", 19" és 21"-os monitorokkal.
Kimeneti egységek - Nyomtató
A nyomtató (printer) olyan eszköz, amely a munkák eredményét kézzel foghatóan megjeleníti.
A nyomtatókat több ismérv alapján csoportosíthatjuk. Az alkalmazott technika szerint beszélhetünk ütő, illetve nem ütő nyomtatókról. A karakterek megjelenítési módja szerint a nyomtató lehet teljes karaktert író és pontokat író (raszteres) típusú. A nyomtatott kép minőségét az egységnyi nyomtatási területre eső képpontok maximális száma, azaz a képfelbontás határozza meg, amelynek mértékegysége a DPI (Dot Per Inch). Jó minőségű nyomtatáshoz minimum 300 dpi felbontást kell használnunk.
A nyomtatott szövegben az egy coll területen vízszintesen elhelyezkedő karakterek száma a CPI (Character Per Inch) mértékegységgel mérhető. A CPI az azonos szélességű karakterekből álló betűkészletek esetén konkrét, az eltérő szélességű karakterekből álló betűkészletek esetén pedig átlagos karakterszámot ad meg.
A nyomtatási sebességet a lap/perc mértékegységekkel mérhetjük. Ami az egy másodperc alatt kinyomtatható karakterek, amíg a lap/perc az egy perc alatt kinyomtatható lapok mennyiségét jelenti.
Nyomtatótípus:
-mátrix,
-tintasugaras,
-lézernyomtató.
A mátrixnyomtató
A legrégebbi típusú nyomtató. Működése a tintaszalagos írógéphez hasonlít azzal a különbséggel, hogy a mátrixnyomtató az írásjelek képét az írófejében elhelyezkedő tűk segítségével pontokból alakítja ki. A tűk mágneses tér hatására mozdulnak ki. A kilökött tű a festékszalagra ütve hozza létre a papíron a karakter egy pontját. Előnye, hogy indigós papírra egyetlen menetben, több példányban is nyomtathatunk.
A tintasugaras nyomtató
A mátrixnyomtató továbbfejlesztése. Nyomtatáskor a tintaágyú egy festékpatronból mikroszkopikus méretű tintacseppeket lő a papírra. A festékporlasztást az egyes típusok különböző módon - gőzbuborékok segítségével vagy elektrosztatikusan oldják meg. Egy-egy karaktert sokkal több pontból alakítanak ki mint a mátrixnyomtatók és rendkívül csendesek.
A tintasugaras nyomtatók mai változatai már akár fotó minőségű képek előállítására is képesek. Elsősorban otthon vagy kisebb irodákban használják jó minőségű nyomtatványok készítésére.
A lézernyomtató
Működési elve a fénymásolókhoz hasonlítható. Fényérzékeny anyaggal bevont, elektromosan feltöltött hengerrelézer rajzolja fel a nyomtatandó képet. A pásztázott helyeken a henger elektrosztatikus töltést kap. Amikor érintkezésbe kerül a festékport tartalmazó rekesszel, a festék feltapad a hengerre. A hengerről gördítéssel kerül át a kép a papírra, majd a nyomtató beégető művében rögzül a nyomat. A lézernyomtatót leginkább irodákban használják. Tömeges nyomtatásra is kiválóan alkalmas.
Léteznek színes lézernyomtatók is, de ezek ára igen magas.
Plotter
Más néven rajzgép. Műszaki rajzok előállítására alkalmas eszköz, mérnöki irodák használják. A plotter működése eltér az eddig megismert elvektől: két egymásra merőleges sínen mozgó tollal, ceruzával rajzolja meg a képet. Az újabb tintasugaras plotterek inkább speciális, nagyméretű nyomtatónak tekinthetők.
Modem és hálózati csatoló
A telefonos modem kétirányú adatátvitelt tesz lehetővé hagyományos telefonvonalon keresztül. Ezeket az eszközöket elsősorban az Internetre történő csatlakozásra, faxok küldésére és fogadására használják.
A telefonhálózatok új generációja az ISDN, amelyhez speciális végberendezéssel csatlakozhatunk. Az ISDN hálózaton a fentiekben ismertetett műveleteket nagyobb sebességgel végezhetjük el, a digitális technikának köszönhetően.
A helyi számítógépes hálózatához hálózati csatolókártyával csatlakozhatunk. A legfőbb jellemzője az adatátvitelisebesség, amelyet bit/s-ban mérünk. A hálózati kártyák ismertebb típusai az Ethernet és a Token Ring rendszerű eszközök.
Multimédiás ki- és bemeneti egységek
Napjainkban egyre elterjedtebbek a multimédiás alkalmazások, amelyek használata elképzelhetetlen lenne speciális ki- és bemeneti egységek nélkül.
Multimédiás típusú eszközök
A számítógépek többsége rendelkezik hangkártyával. Általában legalább négy funkciót töltenek be.
-hangot generálnak. (Szintetizátor)
-MIDI-formátumban megírt fájlokból zenei hangokat állítanak elő. Életszerű zenei hangokat generálnak
-mikrofonból vagy más analóg hangforrásból jövő jelet digitalizálnak. (A/D konverter)
-digitális jelekből állítanak elő analóg hangokat. (D/A konverter)
-kép és hang digitálisrögzítése
-Tv tuneres capture kártya, amely televízióadás vételére is alkalmas.
Számítógép háttértárolói
Számítógép háttértároló
Háttértárak fogalma
A háttértárak nagy mennyiségű adattárolására alkalmas ki- és bemeneti perifériák. A tárolás mellett fontos szerepük van az adatarchiválásban, például a számítógépesrendszerek biztonságos üzemvitele érdekében további háttértárakon helyezik el a rendszerekbiztonsági másolatát is.
Megkülönböztetünk papír alapú, mágneses, optikai, valamint egyéb háttértárakat.
Papír alapú háttértárak
A papír alapú háttértárak közé sorolhatjuk többek közt a lyukszalagot és a lyukkártyát. Ezeket a háttértárolókat ma már nem alkalmazzák.
Mágneses háttértárak
Ezek a legelterjedtebb háttértárak. Működési elve igen egyszerű: az adathordozó felületén lévő mágneses réteg kétállapotú jeleket rögzít.
Jellemzőik:
-a tárolható adatmennyiség nagysága (kapacitás),
-a gyorsasága, azaz mekkora az adat-hozzáférési idő,
-az adatsűrűség nagysága.
A mágneses háttértárak fő részei:
Maga a mágneses felületű adathordozó. Az adathordozó mozgatását, írását, olvasását végző berendezés, amelyet meghajtónak (drive) nevezünk. A meghajtó elektronikus és mechanikus részekből áll. A mechanikus részek végzik az adathordozó mozgatását, amíg az elektronika feladata az írás-olvasás-pozicionálás vezérlése. Az írást-olvasást az író-olvasó fej végzi.
Típusai:
-mágneslemezek,
-mágnesszalagok.
Optikai háttértárak
Archivált dokumentumok módosítást nem igénylő programoktárolására ideális adathordozó a CD (Compact Disk), amelyet 1980-ban a Sony és a Philips cég közös fejlesztés után dobott piacra.
Egyéb háttértárak
Az elmúlt években a magneto-optikai tárolók kerültek előtérbe. Bár adatátvitelisebességük megfelelő, tárolókapacitásuk nem haladja meg a 2,6-5,2 GB-ot. Azonban egyesíti a mágneses és optikai tárolók előnyeit. Az adatok felírása speciális fémötvözetre történik, amelyet az írófej csak nagy intenzitásúlézersugárral, megfelelően hevített helyen képes átmágnesezni. Magas ára miatt kevésbé elterjedt.
Mágneses háttértárak - Hajlékonylemez
A hajlékonylemez ( FD: Floppy Disk ) egy régóta létező, a legtöbb személyi számítógépen használható háttértár típus, amely kis mennyiségű adattárolásának és szállításának egyszerű eszköze. Az információt egy mágnesezhető réteggel ellátott kör alakú lemezen tároljuk. A mágneslemezen az adatok koncentrikus gyűrűkön - sávokon (angolul track) - tárolódnak úgy, hogy az író-olvasó fejet a kiválasztott sávra állítva az információ leolvasható. Az adatokat célszerűbb azonban nem folytonosan elhelyezni a sávokon. A lemezt körcikkekre (szektorokra) osztjuk, amelyek a lemez legkisebb címezhető egységei. Egy sáv egy szektorában 512 bájtnyi adatot tárolhatunk. A sáv-szektor szerkezet létrehozása a formázás során történik. A hajlékonylemez különféle típusait az adattárolásra használt mágneses korong átmérője és annak tárolókapacitása alapján különböztetjük meg. Az átmérő méretének meghatározására a coll (jelölése:”, 1 coll=2,54 cm) mértékegységet használjuk. Napjainkban a legelterjedtebb változat a 3,5”-os, 1,44 MB tárolókapacitásúlemez, de néhány helyen még találkozhatunk a régebbi, 5,25” méretű, 1,2 MB-os lemezzel is. A hajlékonylemez használatához szükségünk van egy be-, illetve kiviteli egységre, a hajlékonylemez-meghajtóra (FDD: Floppy Diskette Drive). A meghajtóban két író-olvasó fej található, amelyek a forgó lemezzel érintkeznek. Olvasáskor mágneses állapotot érzékelnek, íráskor mágneses állapotot változtatnak meg. A hajlékonylemez kapacitását az határozza meg, hogy csak az egyik vagy mindkét oldalát használhatjuk illetve, hogy milyen sűrűségben írhatunk rá adatokat. Az egyoldalas lemezeket SS (Single Sided), a kétoldalas lemezeket, pedig DS (Double Sided) jelöléssel látják el. Napjainkban legelterjedtebbek a DS HD, azaz a kétoldalas, nagy sűrűségű lemezek
CDlemez
A kompact lemez (CD) 12 cm átmérőjű műanyag lemez (anyaga plolikarbonát), amelyen spirál mentén tárolódik az információ. A lemez a kódjeleket ugyanolyan csigavonalban tartalmazza, mint a régi mechanikai barázdás hanglemez csak fordítva, a középpontból kifelé emelkedő barázdakövetéssel. Az információt parányi bemélyedések pitek tárolják úgy, hogy a pithosszúság és a pitek közötti távolság adja a digitális (bináris) kódot. A nyers lemez átlátszó, így a lézersugár nem tudna visszatükröződni, ezért reflexiós réteggel (alumínium vagy ezüst réteg) látják el. Ez a réteg tökéletesen visszatükrözi a lézerfényt, ezért egyoldalas a CDlemez. Ezután védőréteggel vonják be, elkészítik a középponti lyukat és rákerül a címke, ami tartalmazza különféle adatokat. A beégetett adatminőségét hosszú ideig képes megőrizni. Érzéketlen a tárolásminőségére, csak a mechanikus sérülések okoznak hibát a tárolólemezen.
CDlemez fajtái
CD-R hangrögzítéshez: erre a célra kifejlesztett nagypontosságú kivételesen jó minőségűCD-k.
CD-RA egyszer írható, egyszer írható színes, egyszer írható orsós, CD-RW újraírható.
CD-R adatrögzítéshez; egyszer írható (700 MB, 650 MB), CD-RW újraírható (700 MB, 650 MB).
Természetesen választéka egyre bővül. Ismereteinek bővítése érdekében szerezzen be katalógusokat és olvassa el a termékismertetőket.
A számítógépek többsége már rendelkezik CD-DVDíróval, képesek a lemezeket újra írni.
A számítógépesDVD lejátszáshoz és az írásához megfelelő, jó minőségűberendezéssel vannak kiépítve.
DVDadattárolásilehetőségei
A DVDlemezekre a filmeken kívül még írhatók szöveges dokumentumok, Mp3 zenék és képfájlok is.
Egyrétegű, kétrétegű, egy és kétoldalas DVDlemezek
Az egyrétegű DVDlemez a CD-hez hasonló, de 4,7 gigabájt tárolókapacitású. A kétoldalas kétrétegű lemez 15,9 gigabájt adatot tud tárolni. A kétrétegű (dual-layer) lemez két rétegben tartalmaz adatokat. Az egyik félig átlátszó, így a lézer a második rétegre is tud fókuszálni. A két réteg előnye, hogy a hosszú filmek nagyobb adatátvitelisebességgel készülhetnek, így jobb minőségűek lesznek. A kétrétegű lemez aranyszínű, az egyrétegű ezüstszínű kivitelben készül. DVDlemezektárolókapacitása: DVD-5 (egyoldalas) 4,7 gigabájt adat, DVD-9 (egyoldalas, kétrétegű) 8,54 gigabájt adat, DVD-18 (kétoldalas, kétrétegű) 15,9 gigabájt adat. A DVD-nek vannak írható és újra írható változatai: DVD–R/RW, DVD-RAM, DVD+R/RW. A megfelelő szoftverkiválasztása biztosítja a megfelelő adatrögzítést. Ezek az adatok, képek és más formációk, a kombinált típusú házi mozi berendezéssel lejátszhatók. Megfelelő és sokrétű élvezettet biztosít a felhasználó részére.