A rendszerváltás hatásai
A rendszerváltás során, Magyarországon az egypártrendszert és a diktatúrát felváltotta a demokrácia, az állami tulajdonon alapuló tervgazdálkodást a szabad piacgazdaság, melynek alapja a magántulajdon. A környező volt szocialista országokhoz képest, Magyarországnak kisebb megrázkódtatás volt a rendszerváltás. Az 1990 áprilisában megválasztott Magyar Demokrata Fórum hatalmas államadósságot örökölt. A rendszerváltást kettéosztotta a társadalmat. Kialakult egy szűk gazdag réteg és a társadalom nagy részét magában foglaló szegény réteg. A középosztály szinte megszűnt. Ez a jelenség az úgynevezett polarizáció.
A kilencvenes évek
Legfontosabb változás ebben az évtizedben a szabad piac megjelenése volt, melynek hatására jelentősen átrendeződtek a piaci szereplők. Kihullottak a piacról azok, akik nem tudtak alkalmazkodni az új kihívásokhoz, mások viszont biztos pozíciókhoz juthattak. A nagyvállalatok számára a kilencvenes évek eleje volt a legkedvezőbb időszak, ekkor kisebb cégekből könnyű volt hamar naggyá nőni. Ezen időszak azonban hamar véget ért, ekkor már csak kisebb vállalkozások számára „maradt hely” a piacon, így a további évekre inkább a kisebb magáncégek szaporodása volt jellemző.
Míg sokan megtalálták számításukat különböző cégek formájában addig sokan elvesztették állásukat. A rendszerváltás után sok állami vállalat csődbe ment, melynek alkalmazottait elbocsátották. Közülük az idősebbek vagy alulképzettek hátrányos helyzetbe kerültek az egyre élesedő versenyben, amely a munkaerő piacon is fokozatosan kialakulóban volt. Ekkor jelent meg Magyarországon, az addig szinte egyáltalán nem létező munkanélküliség és hajléktalanság.
A csatlakozás hatásai rövid távon
Sok vita előzte meg a csatalakozást és azóta sem egységesek az álláspontok, de egyre inkább teret hódít a vélemény, miszerint hazánk végül nyertese lesz a csatlakozásnak. A két év kevés ahhoz, hogy ez igazán megmutatkozzon gazdasági, társadalmi szinten, ma még inkább csak az egyének életében érzékelhető a pozitív változás. A diákok könnyű szerrel mehetnek külföldre tanulni, egyre több ország nyitja meg munkaerőpiacát a magyarok előtt, amely életszínvonal emelkedést eredményez.
A magyar társadalom napjainkban
Napjainkra is jellemző a társadalom szélsőséges tagoltsága, sokan élnek nagyon magas életszínvonalon, ezzel szemben azonban egyre több a hajléktalan az utcákon. Ezzel párhuzamosan azért egyre szélesednek a középrétegek is.
Egyre jellemzőbb hazánkban is a magasan képzettség, ma már egy érettségivel szinte semmit sem lehet kezdeni, mindenhol legalább főiskolai diplomát kérnek. Ugyan akkor a munkaerő piac nincs felkészülve ennyi diplomás foglalkoztatására, így nő a diplomás munkanélküliek száma is.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
