Ősi és ösztönös kommunikáció
A nem verbális kommunikáció ősi és ösztönös jellege evolúciós gyökereiből fakad. A szemkontaktus esetén például a folyamatosan fenntartott tekintet agresszív jelzésértéke visszavezethető az állatvilágban megfigyelhető, támadást megelőző dominanciaharc fő elemére, mikor az állatok farkasszemet néznek. A vetélkedés ezen fázisának másik erődemonstrációt szolgáló eszköze, az, hogy az állat mennyi teret használ és mennyit mutat testfelszínéből.
Embernél ezekhez a tényezőkhöz kapcsolódik a testtartás és a gesztikuláció szélessége: ha kihúzom magam és széles gesztikulációmmal sok teret használok, jelzem, hogy bízom magamban és nem félek. Ellenkező esetben görnyedt testtartásommal és minimális kézmozdulataimmal a félénk bizonytalan ember képét alakítom ki másokban. A nem verbális kommunikáció egyik fontos funkciója az én bemutatása.
Rendszert alkotó kommunikáció
Egy nem verbális jelzést soha nem érdemes magában értelmeznünk, mindig rendszerben kell szemlélnünk azokat. Előfordul, hogy valakinek tényleg viszket az orra és azért vakarja meg, viszont ha más testbeszédelemek is zavart tükröznek, lehet, hogy valóban leplezni akar valamit az illető.
Zsúfolt liftbe, vagy tömött buszra lépve óhatatlanul megsértjük egymás intim zónáját. Ezt a kényszerhelyzetet más jelzésekkel kompenzáljuk, a szemkontaktus a nullára csökkentjük, testtartásunkkal bezárkózunk, ismerősünkkel folytatott korábbi beszélgetésünket felfüggesztjük.
Érzelmek közlésében hatékony kommunikáció
Az ősi, evolúciós gyökerek miatt a nem verbális jelzőrendszer alkalmasabb érzelmeinkkel kapcsolatos üzenetek közlésére, mint a nyelv. Kultúránkban általában is keveset árulhatunk el magunkról szavakkal, érzelmeink, személyközi attitűdjeink verbális feltárása pedig még erősebb tabu formális helyzetekben vagy egy kapcsolat kezdetén. Egy első randevún a szemkontaktusok játéka, a tér és a testtartásszabályozása mindennél többet mond a másik iránti viszonyról, esetleges vonzalom erősségéről
Ha a verbális és nem verbális csatornán megfogalmazott érzelmi viszonyulást (például a másik féllel szembeni dominancia vagy alárendelődés) tartalmazó attitűdök ellentmondanak egymásnak, Argyle vizsgálatai szerint a nem verbális közlések többszörösen hatékonyabbnak bizonyultak a nem verbálishoz képest. Egy egyszerű példával illusztrálva ezt a gondolatot: vajon mi lesz az igazi üzenete, ha valaki gúnyos hangsúllyal, arcán cinikus mosollyal és csípőre tett kézzel azt közli egy másikkal, hogy „őszinte csodálója vagyok az Ön eredményeinek”?