Ez a kimutatás az adott termékek környezeti hatásairól ad számot az életciklus egyes szakaszaiban: a nyersanyag kitermelése, a vállalathoz való beszállítás, a feldolgozási folyamatok és az elosztás alatt, valamint a fogyasztás követő szakaszokban (hulladék ártalmatlanítás). Ezt a módszert gyakran nevezik 'bölcsőtől a sírig' vagy 'bölcsőtől a bölcsőig' megközelítésnek is.

A hatásmérleg tartalmazza a környezetet érő hatások - lehetőleg mennyiségi - becslését.

Az Öko-mérleg értékelése.

Környezeti hatásvizsgálat része.

Üzemi környezetmérleg: kizárólag az üzemen belüli anyag- és energiaátalakulási folyamatokkal foglalkozik, beleértve a mennyiségi és minőségi környezeti tényezőket.

A stratégiai tervezés harmadik lépése a helyzetfelmérés és elemzés, amely a vállalati célokra alapozó, az összegyűjtött és várható problémákra koncentráló következetes munka. Ennek során hasznos lehet, ha ismereteinket egy ún. SWOT táblázat segítségével rendezzük. A SWOT elemzés során kiderülnek a vállalat erős és gyenge pontjai, a lehetőségei és a veszélyforrások.

Minden olyan személy vagy embercsoport, aki érdekelt a projektben, akire a projekt kihatással van, aki befolyásolja a projekt megvalósulását. Lehetnek külső, részben belső vagy belső személyek.

Környezetbarát menedzsment: a vállalatok önkéntes alapon környezetbarát menedzsmentet vezethetnek be, miután bizonyos követelményeknek eleget tettek, melyet független környezetvédelmi auditor ellenőriz. Mindennek a célja a környezetvédelem integrálása a vállalatok tevékenységébe, és annak bizonyítása, hogy a környezetbarát termelés végső soron csökkenti a költségeket.

Az optimáló elemzés azokat a változtatási lehetőségeket kutatja, amelyek a vizsgált terméket a környezeti hatások szempontjából kedvezően befolyásolják.

Az ökológia a tudományoknak azon ága, amely az élettereket, az élőlények és a környezet kapcsolatait vizsgálja. A kifejezést 1866-ban alkotta meg Ernst Häckel német darwinista biológus az "öko" (görögül oikosz="lakás, "ház", "háztartás") és a lógia (görögül logosz="tudomány") szavakból.

Az öko-mérleg más oldalról közelíti meg az átfogó és rendszerszerű ökológiai gyenge pont elemzést. Ez a rendszer négy kimutatás segítségével vizsgálja a szervezet környezeti hatásait és beszámolóit: működési kimutatás, termékvonal kimutatás, eljárási kimutatás, telephely kimutatás.

A lehetséges környezeti szennyező hatásokat a szennyezés forrásánál kell megszüntetni, megelőzve ezzel a szennyezés szétterjedését.

Szubszidiaritás elve: az EU a környezetvédelmi stratégiákat és programokat dolgozza ki, a megvalósítást a tagállamokra bízza. A tagállamokban a megvalósításra a megfelelő szinten (pl.: régió) a társadalmi szereplők (közigazgatás, vállalkozások, lakosság) aktív észvételével kerül sor.

Megfelelő eszközrendszerrel minden elérhető.

Személyes megoldás.

A környezettel foglalkozó politikai irányelvek.

Műszaki.gazdasági elvárás.

Ökológiai elvárás. Megfelelés.

Kooperáció, angolul co-operation - az Egységes Európai Okmány (Single European Act, SEA) bevezette döntéshozatali mechanizmus. Az Európai Parlament és a Tanács egymással együttműködve hozta meg határozatait számos, a SEA által előírt területen. A Parlamentnek azonban nem volt lehetősége blokkolni a Tanács határozati javaslatait, ha az egyhangú szavazással ragaszkodott az előterjesztéshez. Az együttes döntési eljárás bevezetésével jelentősége csökkent, az Amszterdami Szerződés pedig kizárólag az EMU-t érintő néhány kérdést illetően tartotta meg. A kooperációs eljárás valószínűleg teljesen át fogja adni a helyét az együttes döntési eljárásnak.

Csoportos megoldás.

Az a meghatározott határértek, amennyi egy létesítmény emissziója lehet.

A jogharmonizációs kormányprogram szerint be kell fejezni a közösségi jog átvételét. Ez legnagyobb részben már létező jogszabálytervezetek idei véglegesítését jelenti. Egyes esetekben a jogszabályok kiadása 2003-ra húzódik át, máskor a csatlakozáskor esedékes a hatályba léptetés.

A Pannonicum-régió, a különleges Kárpát-medencei növény- és állatvilág specifikumainak megőrzése, kevesebb károsodás a vízi-ökoszisztémákban a vizekbe bocsátott veszélyes anyagok kibocsátási határértékeit szabályozó szennyezés-csökkentési programoknak köszönhetően.

Olyan pontok egyike, melyek között valamilyen változó érték ingadozik.

Erőforrás haszon: erőforrás-kímélés a hulladékhasznosítás és az alternatív energia (biogáz, nap-, szél-, geotermikus energia) alkalmazásának köszönhetően. Egészségügyi haszon:- légúti betegségek, idő előtti halálozási esetek számának, rák- és a születési rendellenességek gyakoriságának csökkenése;- a fertőzéses emésztőrendszeri megbetegedések számának mérséklődése; - az allergének elleni szervezett, átgondolt és hatékony védekezés (parlagfűírtás); - a betegségek akuttá válása megelőzhető; rövidülnek a kezelési idők, az egészségügyi ráfordítások csökkennek; - a lakosság általános egészségi állapotának, szervezeti ellenálló-képességének javulása

Illetmény, adó, díj kiegészítéseképp rendszeresen fizetett kisebb összeg.

Az egyes szennyező forrásokra kéményenként vagy üzemenként írják elő a kibocsátható szennyezőanyag mennyiségét. Valójában az emissziós normákon keresztül szabályozható a környezetminőség. Meghatározásakor az immisszióból kellene kiindulni, és a terjedési modellek segítségével tudományosan kiszámítani a megengedhető emissziókat. A gyakorlatban azonban inkább a technológiai lehetőségeket veszik figyelembe, amikor az emissziós normákat előírják.

A környezetvédelmi adók egy fajtája, melyet a környezetkárosító tevékenységekre vetnek ki.

Adott térségre vonatkozóan azt írják elő, hogy az egyes környezeti elemek - a talaj, a levegő, a vizek - a különböző szennyezőanyagokból milyen mennyiségeket tartalmazhatnak meghatározott ideig vagy tartósan, anélkül, hogy az élővilágot veszélyeztetnék, vagy kedvezőtlen ökológiai hatást váltanának ki. Magára a térségre írja elő a környezeti normát függetlenül attól, hogy a térségben működő szennyezők hogyan képesek teljesíteni ezt a követelményt. Az immisszió mértékét nemcsak a szennyezés volumene, hanem bizonyos földrajzi tényezők (légköri viszonyok, vízáramlás sebessége stb.), sőt a különböző szennyező anyagok egymásrahatása is befolyásolja. Az immissziós normák természettudományos megalapozottságúak. Fő céljuk: az irreverzibilis ökológiai változások megakadályozása. Az immissziós normákat koncentráció egységekben adják meg. Ezekhez kapcsolják pl. a szmogriadó vagy más katasztrófák miatti vészintézkedések elrendelését.

Hivatalos eljárásért, okirat kiállításáért fizetett összeg.

Mivel az anyagok szétterjednek, a károkozás helyét kisebb koncentrációban éri el; az itt mérhető érték az imisszió.

A társadalmi együttélés során kialakult szabály, irányelv.

Egy létesítmény által a légkörbe kibocsátott anyagmennyiség. Az emissziót a kibocsátási helyen mérik, és mg/m3 (tömeg) vagy g/h (idő) adják meg.

Sajátos szabályozóeszköz, amely csak részlegesen sorolható a támogatások kategóriájába. A letét-visszafizetési rendszer minden más szabályozóeszköznél alkalmasabb módszer a környezeti problémák kezelésére.

A vállalatoknak a hatóság által előírt normához kell alkalmazkodniuk mindenekelőtt. Ha azonban valamely vállalat a normában előírt mértéknél nagyobb mértékben csökkenti a szennyezőanyag kibocsátását, akkor ezt a többletteljesítményt más vállalatnak eladhatja a körzetében, így a vevő az adott szennyezőanyagból normáján felül szennyezhet. Az adás-vételhez a hatóság csak abban az esetben járul hozzá - s ebben különbözik az amerikai változattól -, ha az érintett üzemek körzetében a szennyezettség jobban csökken, mintha egyenként csak az előírt normát teljesítették volna. A kompenzációs szabályozás tehát nemcsak arra törekszik hogy a költségeket optimalizálja, hanem egyúttal a szennyezés fokozatos csökkentését is célul tűzi ki.

Az ózonréteg védelméről

Az 1979-ben létrejött Bonni Egyezmény a vándorló fajok összehangolt, nemzetközi védelmét szolgáló keretmegállapodás, melyhez hazánk 1983-ban csatlakozott. Az egyezmény – más nemzetközi egyezményekhez hasonlóan – függelékek segítségével működik. Az I. függelék a veszélyeztetett, ezáltal fokozott védelmet igénylő vándorló állatfajokat tartalmazza, míg a II. függelékben az ún. kedvezőtlen védelmi helyzetű fajok szerepelnek, melyek védelmére a vándorlás útvonalába eső országok közös megállapodásokat hivatottak kötni. Ilyenek a EUROBATS, az európai denevérfajok populációinak megőrzéséről szóló megállapodás és az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás (AEWA) – melyekhez Magyarország is csatlakozott.

Az egyik első, nagy, regionális egyezményt Európában fogadták el 1979-ben, Bernben, az európai, vadon élő élővilág és a természetes élőhelyek védelméről (Convention on the Conservation of European Wildlife and Natural Habitats – Bern Convention). 1982 óta hatályos, miután az egyezményben előirtak szerint, az első 5 állam ratifikálta – melyek közül négynek az Európa Tanács tagjának kellett lennie. Ebből látható, hogy létrejöttében fontos szerepet játszott az Európa Tanács, amely azóta is gazdája az egyezménynek és a nemzetközi titkárságnak is helyet ad Strasbourgban. Célja az állat és a növényvédelem.

A nemzetközi jogharmonizáció alapjait lerakó egyezmény.

A brüsszeli egyezmény jogait terjesztette ki.

A környezet-gazdaságtan kulcskifelezése. Olyan fejlődést jelent, amely ökológiai értelemben fenntartható. Azaz: nem lépi túl a bioszféra eltartó létfenntartó képességét. Mellette a bioszféra képes megújulni és nem szenved nagyarányú és visszafordíthatatlan károsodásokat.

Természetvédelmi Világstratégia. 1980-ban az IUCN és a UNEP együttműködésével készült. Leírja, hogy a természeti erőforrások megőrzése elengedhetetlen az ember fennmaradása és a gazdaság fejlődése érdekében. Hangsúlyozza, hogy a fenntartható fejlődés megteremtéséhez nemzetközi összefogásra van szükség.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1919 és 1945 között működött Népszövetség utódszervezeteként jött létre a II. világháború után. Magyar rövidítése ENSZ, a szervezet angol nevéből, a United Nationsból ered az UN rövidítés. Az ENSZ franciául L'Organisation des Nations unies (ONU), spanyolul Naciones Unidas (ONU). Az Egyesült Nemzetek kifejezés Franklin Delano Roosevelt amerikai elnöktől származik.

A határokat átlépő vízfolyások és a nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló egyezmény.

1971-ben egy Ramsar nevű iráni városkában a világ vezető politikusai elhatározták, hogy közösen lépnek fel a vizes élőhelyek védelme érdekében. 2003-ban már 138 ország volt tagja az egyezménynek, és további államok is jelezték már aláírási szándékukat. Az egyezmény fő célja, hogy nemzetközi együttműködéssel, nemzeti, regionális és helyi akciókkal megőrizzék és bölcsen hasznosítsák a Föld vizes élőhelyeit. Az aláíró országok kötelezik magukat, hogy legalább egy vizes élőhelyet kijelölnek a ramsari kritériumok alapján, és azok ökológiai szemléletű kezeléséről is gondoskodnak. 2003 végén 1313 terület szerepelt a listán, összesen 111 millió hektáros felülettel. Magyarországnak ekkor 21 Ramsari területe volt.

A világ legkiemelkedőbb kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezményt (World Heritage Convention) az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciáján 1972. november 16-án Párizsban fogadták el. Az egyezmény célja, a világritkaságnak számító egyedi kulturális kincs, a viszonylag zavartalan természeti érték és a különleges kulturtáj nemzetközi normatívák szerinti védelme. Az Egyezményhez Magyarország 1985–ben csatlakozott (1985. évi 21. törvényerejű rendelet).

A világ kulturális és természeti örökségének védelméről

A felsőoktatás európai reformjáról szóló egyezmény.

A világ legnagyobb természetvédelmi megállapodásának teljes neve Egyezmény a Veszélyeztetett Vadon Élő Állat- és Növényfajok Nemzetközi Kereskedelméről (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora, azaz CITES). A CITES 1973-ban jött létre 26 ország aláírásával. Előírásait azóta 137 állam fogadta el és hirdette ki, így ma már a világ 192 országa közül 163 Részes Fele az egyezménynek. Magyarország a megállapodáshoz 1985-ben csatlakozott

Nagy fontosságú, írásos egyezség.

A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és az azokkal való teendőkről szóló egyezmény.

A tőkéről és a nemzetközi piacról szóló egyezmény.

Az 1979-ben aláírt Genfi Egyezmény volt az első olyan megállapodás, amely kontinentális léptékű megoldást keresett a légszennyező anyagoknak a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatásainak kivédésére

Marine Pollution. Az 1978. évi Jegyzőkönyvvel kiegészített a tengeri környezet hajókról történő szennyeződésének megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény rövid megjelölése.

Az élővilág sokfélesége.

Partnerség elve: párbeszédet és együttműködésre kell törekedni az önkéntes, az üzleti és az állami szektor között a környezetvédelmi problémák megoldása érdekében.

E program érvelése szerint a gazdasági fejlődés, a jólét és a környezet védelme kölcsönösen összefügg egymással. A legfontosabb célkitűzések a következők voltak: a környezeti károk megelőzése és csökkentése; az ökológiai egyensúly megőrzése, más néven az erőforrások ésszerű használata

A keresztmetszet elve: a környezetvédelmi elveket be kell építeni az egyéb közösségi politikák célkitűzéseinek meghatározásába. Ez arra is utal, hogy a környezetvédelmi politika megkülönböztetett szerepet kap a közösségi politikák között. Az Amszterdami Szerződés pedig úgy rendelkezik, hogy a környezetvédelmet integrálni kell minden közösségi szektor politikájába.

A közösségi politika lényeges eszköze. A szabályozás kötelezi a kormányokat, hogy részletesen tájékoztassák a nagyközönséget az őt érintő terveikről (például erőmű, veszélyeshulladék-égető létesítéséről vagy kiterjedt erdőirtásról).

Elővigyázatosság elve: a környezetkárosítás és a szennyező anyagok termelésének elkerülése. Megelőzés elve: a lehetséges környezeti szennyező hatásokat a szennyezés forrásánál kell megszüntetni.

Szubszidiaritás elve: az EU a környezetvédelmi stratégiákat és programokat dolgozza ki, a megvalósítást a tagállamokra bízza. A tagállamokban a megvalósításra a megfelelő szinten (pl.: régió) a társadalmi szereplők (közigazgatás, vállalkozások, lakosság) aktív észvételével kerül sor.

A „szennyező fizet” elv: a környezeti kár költségeiért a kár okozója felel. Ez az elv jelentheti a hatályos környezeti normák betartásának költségeit, illetve a szennyezés által okozott károk megtérítését.

A keletkezési hely elve: a Szerződés egyértelműen előírja, hogy a környezetkárosítást a keletkezés helyén kell megszüntetni.

Az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget megalapító szerződések, amelyeket 1957. március 25-én írtak alá, és 1958. január 1-jén léptettek életbe. Messze fontosabb az EGK-t létrehozó szerződés. Ennek bevezető részében fogalmazódtak meg az európai integráció legfontosabb céljai (pl. az európai népek integrációja, az országok gazdasági és társadalmi előrehaladása, a foglalkoztatás növelése, a jólét emelése, a béke és a szabadság megőrzése).

Integrálás alapelve: Az 1997-es Amszterdami szerződés kimondja, hogy a környezet megóvása minden közösségi ágazati politika szerves részét alkotja.

Az energiatakarékosság és környezetvédelem kiemelt szerepet játszik az Európai Unió céljai között. E célok elérése érdekében az Európai Unió létrehozta az OPET (Organisations for the Promotion of Energy Technologies) hálózatot. Az OPET hálózat célkitűzése a nem-nukleáris energetikával kapcsolatos információk terjesztése, az Európai Bizottság energetikai kutatási programjaiba való bekapcsolódás, a fejlesztési eredmények terjesztése és értékelése, valamint az EU-n kívüli országok és a nemzetközi szervezetek közötti együttműködés kialakítása az energetikai kutatás és technológia fejlesztés területén.

Információs és megfigyelőhálózat, melynek feladata a hatékony környezetvédelmi politikához szükséges technikai, tudományos és gazdasági információ szolgáltatása minden érdekelt számára, valamint a környezetvédelmi előrejelzés fejlesztése és környezetvédelmi adatok szolgáltatása nemzetközi programok számára.

Környezetbarát menedzsment: a vállalatok önkéntes alapon környezetbarát menedzsmentet vezethetnek be, miután bizonyos követelményeknek eleget tettek, melyet független környezetvédelmi auditor ellenőriz. Mindennek a célja a környezetvédelem integrálása a vállalatok tevékenységébe, és annak bizonyítása, hogy a környezetbarát termelés végső soron csökkenti a költségeket.

Az EMAS a Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer, angol megnevezése Eco-Management and Audit Scheme, egyike az önkéntes részvételen alapuló környezetvédelmi vezetési rendszereknek az Európai Unióban, és az Európai Gazdasági Övezetben (Norvégia, Izland, Liechtenstein). Célja, hogy támogassa a szervezetek környezetvédelmi teljesítmény értékelését és fejlesztését, valamint tájékoztassa a nyilvánosságot magáról a szervezetről és a szervezet környezetvédelmi teljesítményénének folyamatos javításáról.

Olyan szennyező gázok, melyek károsítják az ózonréteget, így szerepet játszanak a globális klímaváltozásban.

Az európai öko-címkézési rendszer, amely a környezetbarát(abb) termékeket hivatott megkülönböztető jelzéssel ellátni. Ezt a rendszert 1992-ben hozták létre az EU-ban (Council Regulation 880/92) azzal a céllal, hogy ösztönözze a gyártókat környezetbarát termékek kifejlesztésére és gyártására, valamint, hogy megbízhatóan informálja a fogyasztókat vásárlásaik során az adott termék környezeti tulajdonságairól.

Az EU a környezetvédelemre úgynevezett akcióprogramokat dolgoz ki, melyek egy 10 éves időszakot fognak át. Az Ötödik Akcióprogram kiemelten hangsúlyozza a közvélemény környezeti tájékozottsági, képzettségi szintje emelésének fontosságát, a környezeti tudatosság megteremtését. Ebben a tekintetben alapvető követelmény a megfelelő információ- és adatáramlás. Ennek támogatására hozta létre a Bizottság az Európai Környezeti Ügynökséget, amelynek célja az Unió, a tagállamok és harmadik országok környezeti szempontok szerinti informálása.

Olyan élelmiszerek, melyeknek módosították a gén állományát, így gyorsabban nőnek, szebbek, nagyobb termést hoznak, viszont sokat veszítenek természetes anyagaikból ezért kevésbe egészségesek mint a génmanipuláció nélkül termesztett növények.

1996-tól a tagállamoknak üzemengedélyezési eljárást kellett bevezetniük, ami minden olyan környezeti tényezőre (talaj, levegő, víz stb.) kiterjed, melyet érinthet az adott üzem, gyár vagy erőmű működése. Az Európai Bizottság továbbá adózási javaslatot dolgozott ki a hatékony energiafelhasználás hangsúlyozására és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.

A környezetvédelmi adók egy fajtája, melyet a környezetkárosító tevékenységekre vetnek ki.

Ennek intézményi megjelenése többek közt az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, de igen jelentős a pénzügyi intézmények, mint például az EBRD környezetvédelmi szerepe is. Az EU környezeti szabályozásának a bevezetését az egyes tagállamokban átmeneti időre el lehet halasztani, vagy bizonyos esetekben mód lehet az EU előírásainál szigorúbb követelmények alkalmazására.

Biotechnológia a 21. század talán leggyorsabban fejlődő tudományterülete. A biotechnológia alkalmazott biológia, amelynek eredményei révén valamilyen számunkra hasznos anyagot vagyunk képesek termeltetni élő sejtben, szövetben, szervezetben.

Irányelv (direktíva); a Tanács vagy a Bizottság által kiadott sajátos jogszabály; általában valamennyi tagország számára előír bizonyos kötelezettséget, de a teljesítés módját a tagország belső jogszabályalkotására bízza.

Pénz gyűjtése a környezetvédelmi feladatokra.

Környezetterhelési díjat kell fizetni 2004. január 1-jétől a levegő, a víz, és július 1-jétől a talaj terhelése után, a díj a terhelés csökkentésére ösztönöz. A díjra vonatkozó törvény a Magyar Közlöny 2003. november 14-i számában jelent meg.

A környezet védelmét szolgáló, EU-s alapokon nyugvó törvény.

Aki jogszabályban, illetve hatósági határozatba foglalt, a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, vagy azokban megállapított határértéket túllép – az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, súlyához és ismétlődéséhez igazodó – környezetvédelmi bírságot köteles fizetni.

A környezetvédelmi adó egy fajtája, melyet a környezet esetleg károsító árucikkekre vetnek ki. (kőolajtermékek, gumiabroncsok, csomagolások, akkumulátorok stb.)

A környezetvédelmi adók egy fajtája, melyet a környezetkárosító tevékenységekre vetnek ki.

Jelenleg a Második Nemzeti Környezetvédelmi Program van érvényben (2003 - 2008), amelynek célja a környezetvédelem országos szintű szabályozása.

A környezet valamely elemének egyes igénybevételi módjai után a környezethasználó igénybevételi járulékot köteles fizetni.

Pénzalapok, melyek a környezetvédelemre fordítandó pénzt gyűjtik be.

A csomagoló anyagokra kivetett környezetvédelmi adótípus.