Az egész Földön jellemző környezeti problémák.

Egy bolygó globális felmelegedése a légkörben található szén-dioxid-koncentráció növekedésének következtében. Az égitestet érő napfény a felszínről hősugárzás formájában visszaverődik. Ha bolygót sűrű légkör borítja, akkor a hősugárzás nem tud a világűrbe távozni, hanem az égitest felszínét melegíti fel. Az üvegházhatás legszebb példája a Vénusz, ahol a felszínen a vastag szén-dioxid légkör hatására meglehetősen forró hőmérsékleti viszonyok alakultak ki.

CH4. Szénhidrogén. Színtelen, szagtalan, a levegőnél kisebb sűrűségű gáz. Robbanékony, a földgáz legfontosabb alkotója. Az üvegházhatásban tapasztalható felmelegedések 38%-át okozza.

A Greenpeace egy nemzetközi szervezet, mely a világ 39 országában rendelkezik irodával. Ezek együttműködve biztosítják az erőt ahhoz, hogy a Greenpeace szembeszálljon a szennyezőkkel és a változtatásra bírja őket, ha szükséges.

SO2. Szúrós szagú gáz, a kén levegőn vagy oxigénben történő égésekor keletkezik. Fertőtlenítésre használják. Megtalálható az ipari füstgázokban. Légszennyező, savas-eső okozó hatása van.

Halogénezett szénhidrogének az egyszerű szerves (széntartalmú) vegyületek csoportja, melyek halogén atomokat tartalmaznak. A halogén speciális neve a periódusos rendszer 7. csoportjának, amelyhez többek között a klór, bróm, jód tartozik. A halogének a tengervíz nagyon fontos alkotórészei. Valójában a halin szó, melyet a sótartalomra értünk, eredetileg a halogén szóból származik. A klór töltött anionja, a klorid (Cl-), a leggyakoribb, a viztől eltérő vegyület a tengervízben.A tengerből származó egyik legfontosabb halogénezett szénhidrogén a metil jodid, melynek képlete CH3I.

Az ólom latin neve plumbum nigrum (fekete ólom) volt, hogy megkülönböztethessék az óntól, a plumbum candidumtól (fehér ólomtól). A plumbum (Pb) szó eredete ismeretlen, de valószínűleg görög molübdosszal áll rokonságban. Az ólom jól megmunkálható, hajlékony, jól hegeszthető, korrózióálló nehéz fém. Papírra lehet írni vele, ezért a középkorban ólomból készítették az ún. irónt. Ismert környezetkárosító hatása van.

A freonok tipikus képviselői a CF2Cl2 és a CFCl3. A freonok kémiai és hőhatásnak ellenállnak, nem égnek és kevéssé mérgezőek. Ezért kiterjedten alkalmazták (jelenleg csökken a felhasználásuk az ezt előíró 1986-os montreali egyezmény eredményeként), illetve még jelenleg is alkalmazzák cseppfolyósított alakban aeroszolok hajtógázaként, a gyógyszervegyészeti technológiákban műanyagok habosítására, hűtőgépek hűtőfolyadékaként, a vegytisztításban és elektronikus alkatrészek tisztítására. A freonok a sztratoszférikus ózonréteg elsődleges károsítói, stabilitásuk miatt feljutnak a légkör felső rétegeibe és összetett vegyi reakciók közben az ózont lebontják

A legfontosabb nitrogén oxid a nitrogén monoxid NO és a nitrogén dioxid NO2. Kettőjüket együtt NOx-nek is nevezzük. A nitrogén molekula (N2) a levegőben nagyon stabil, és nem könnyű oxidálni. Néhány baktérium kifejlesztett egy speciális eljárást, amivel felbontja a N-N hármas kötést és oxidált vegyületet alakít ki. Ennél messze lényegesebb az a folyamat, ahol a kötés hő hatására szakad fel. Ez csak extrém körülmények között megy végbe. Egy példa az üzemanyag elégése az autó motorjában. A legtöbb antropogén (= ember általi) NOx ebből a forrásból származik. Ez más nagyon forró reakcióban is előfordulhat, például az égő biomassza legmelegebb lángjaiban. Végül a villámlás is egy fő forrás. A kisülési csatornában a hőmérséklet eléri a 30,000 Celsius-fokot, és itt könnyen felbomlanak a nitrogén kötései

Az egész Földön végbemenő éghajlat változás.

Átfogó, egész Földre kiterjedő összefüggés.

Gáznemű közegben finoman szétoszlatott anyag.

A WWF megalakulásának közvetlen előzménye Sir Julian Huxley kelet-afrikai útja volt. A brit biológus a megrázó élőhelypusztulást látva természettudósokat és kommunikációs szakembereket hívott össze, akikkel 1961. szeptember 11-én megalapították a World Wildlife Fund-ot (Vadvédelmi Világalap). A szervezet nevét később (az eredeti rövidítés meghagyásával) World Wide Fund for Nature-re (Világ Természetvédelmi Alap vagy Természetvédelmi Világalap) módosították, hogy ezzel is hangsúlyozzák, a WWF nem csupán óriáspandák, tigrisek és más látványos állatfajok védelmével foglalkozik, hanem az élővilág pusztítását kiváltó okok ellen küzd. A WWF mára a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezetévé vált, 96 országban tevékenykedik. Néhány éve állásfoglalás született arról, hogy a nemzeti szervezetek nem próbálkoznak a szervezet nevének lefordításával, külön magyarázat nélkül mindenki a WWF nevet használja. Magyarországon a WWF 1991 óta működik. Egészen a legutóbbi évekig a WWF nevet a World Wrestling Federation (Nemzetközi Pankráció Szövetség) is használta. A két szervezet között komoly vita alakult ki, de verekedésre nem került sor. Jogászaink győztek, a WWF név megmaradt a természetvédőknek.

A kiotói egyezmény 1997-ben született meg. Lényege, hogy a globális felmelegedés miatt az emberiségnek drasztikusan vissza kell fognia az üvegházhatást okozó anyagok atmoszférába juttatását. Számokban kifejezve ez annyit jelent, hogy 2012-re 5,2 százalékkal az 1990-es szint alá kell szorítani a hat fő, üvegházhatást előidéző anyag kibocsátását. Ez a hat fő anyag a széndioxid és a metán, illetve különböző légkondicionáló berendezésekben és spray-kben jelenlevő anyagok.

CO. Színtelen, szagtalan gáz. Akkor keletkezik, ha a szén kevés levegő jelenlétében oxidálódik. Mérgező vegyület, többek közt az autók kipufogógázának egyik alkotója. Ismert környezetkárosító és légszennyező hatása van.

A kereskedelmi piac környezethez kapcsolódó területe.

Egy létesítmény által a légkörbe kibocsátott anyagmennyiség. Az emissziót a kibocsátási helyen mérik, és mg/m3 (tömeg) vagy g/h (idő) adják meg.

Mivel az anyagok szétterjednek, a károkozás helyét kisebb koncentrációban éri el; az itt mérhető érték az imisszió.

Bioélelmiszerekből (vegyszerkezelés nélkül termesztett) előállított termékek.

Közgazdasági nézőpontból a másik immanens tulajdonsága a környezeti piacnak a hosszú távú növekedési kényszer, hiszen a környezetvédelem igénye többgenerációs feladatnak tűnik és a megfelelő környezeti-gazdasági élettér biztosítása növekvő kiadásokat igényel az állam, a vállalatok és az egyének részéről is.

A környezeti piac változása, tipikus jellemzői, mozzanatai.

A világpiac-világkereskedelem egyéb szegmenseivel összehasonlítva az elemzések azt mutatják, hogy a környezeti piac fejlődési tendenciája kisebb konjunkturális ingadozásokat jelez, mint az általános konjunkturális mozgás. Ennek magyarázata a környezetvédelem biztonságpolitikai jelentőségében és az állami rásegítő (preferáló) eszközök széleskörű alkalmazásában rejlik.

Intenzív kivitelre berendezkedett piac a környezeti piac.

A környezet tudatos fejlesztése.

A Bruntland-jelentés nulla növekedésről beszél, ahol az életszínvonal minőségi alakulását attól várhatjuk, hogy a technológiai fejlődés révén kisebb szennyezéssel, pazarlással több kényelmet tudunk biztosítani. Ennek egyes részleteit alkalmazzák is a nyugati gazdaságokban.

Valamilyen káros anyaggal való szennyezése a légkörnek.

A globális veszélyek felismerése vezette Aurelio Peccei olasz közgazdászt arra, hogy 1968-ban létrehozza a világ neves tudósait tömörítő Római Klub nevű szervezetet. A cél a kialakult fejlődési pályák és az emberiség jövője közötti ellentmondás megoldásának megtalálása volt. A Római Klub tevékenysége az 1970-es években rendkívül nagy hatást gyakorolt a tudományos és közgondolkodásra, és megteremtette a környezetvédelem, a globális gondolkodás tudományos alapjait.

Lényege, hogy a jelen generációk úgy elégítsék ki igényeiket, hogy ne veszélyeztessék a jövő generációit szükségleteik kielégítésében.

Meadows-modell, (MITmodell). Massachusesi Műszaki Egyetemen készítették el (innen a MIT név), mivel itt voltak nagy teljesítményű számítógépek az adatok betáplálására és lefuttatására, az előrejelzés elkészítéséhez. A tudományos terv vezetője Meadows volt. 2 értelme van: maga a jövőképek egésze és a modellen beüli alternatívák (pl. standard).

Olyan modell, amely egy globális helyzetet jellemez és ad meg lehetséges fejlesztési irányokat (globális szinten).

A természeti környezet károsodását jelenti.

Makrogazdaság: Adott ország vállalkozásai, háztartásai, az állam és a külföldi szereplők közötti erőforrás-áramlások összessége. Az ezekben esett kár a makrogazdasági kár.

Az a költség, pénz, amit a károk megelőzésére fordítanak.

A mikrogazdaság vagy mikroökonómiában bekövetkezett kár összege.

A környezettel kapcsolatos ipar termelésének pénzügyi vonzata.

A makrogazdaságban bekövetkezett kár.

Valamilyen káros behatással a gazdaságban okozott kár.

Szennyezéssel vagy bármilyen más behatással a környezetben okozott kár.

Az állam által nyújtott pénzbeni segítséget nevezzük támogatásnak.

A környezetvédelmi díjat olyan emberek vagy cégek kapják meg minden évben, akik kiemelkedően sokat tettek környezetünk védelméért.

Bűncselekményt nem képező jogsértés esetében kiszabott pénzbüntetés.

A folyamatosan pótlódó természeti erőforrásokat nevezzük megújulónak. Ilyen a nap-, a szél és a geotermikus energia.

A lakosság lélekszámának olyan megnövekedése, amely a munkalehetőségek és az életszínvonal és a környezet rovására megy.

A föld népesedésének és fejlődésének kulcskérdéseivel foglalkozó konferencia.

Tudatos szabályozása a gyermek szülés időpontjának, mely különféle fogamzásgátló szerekkel történik.

Néprajzi megosztottság.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1919 és 1945 között működött Népszövetség utódszervezeteként jött létre a II. világháború után. Magyar rövidítése ENSZ, a szervezet angol nevéből, a United Nationsból ered az UN rövidítés. Az ENSZ franciául L'Organisation des Nations unies (ONU), spanyolul Naciones Unidas (ONU). Az Egyesült Nemzetek kifejezés Franklin Delano Roosevelt amerikai elnöktől származik.

A szociális és környezeti problémák megoldásáról szóló ENSZ találkozó.

A természeti erőforrások azok az adottságok, amelyeket az ember a termelés adott fejlettségi szintjén szükségleteinek kielégítésére hasznosít. Továbbá a természeti elemek azon köre, amely felhasználható az energiatermelésben, az élelmezési cikkek előállításában és ipari nyersanyagként.

Az 1994-ben el fogadott Integrált Szennyezés és Megelőzési Ellenőrzés Direktíva (Integrated Pollution Prevention and Control - IPPC) a kibocsátások olyan ellenőrzési rendszerét vezette be, amely az ún. "elérhető legjobb technológiák" (Best Available Technologies - BAT) használatán alapszik. Mivel a szabályozásnak figyelembe kell vennie az adott ipari létesítmény földrajzi fekvését és a helyi környezeti feltételeket, az IPPC Direktíva sok "kiskaput" tartalmaz. Az IPPC Direktíva a levegő, a víz és a talaj szennyezésének integrált kezelésére irányul. Az IPPC Direktívát a legtöbb tagállam még nem alkalmazza.

A környezetvédelmi jogszabályok leggyakrabban használt típusa. Általános célkitűzéseket, irányokat fogalmaz meg, időkorláttal rendelkezik.

Olyan élelmiszerek, melyeknek módosították a gén állományát, így gyorsabban nőnek, szebbek, nagyobb termést hoznak, viszont sokat veszítenek természetes anyagaikból ezért kevésbe egészségesek mint a génmanipuláció nélkül termesztett növények.

A direktíva speciális típusa a keretdirektíva, amely általános alapelveket, követelményeket fogalmaz meg, és amely egy komplex környezeti probléma megoldására egyszerre több gazdasági szektor, társadalmi alrendszer számára tartalmaz előírásokat.

A biotechnológia a 21. század talán leggyorsabban fejlődő tudományterülete. A biotechnológia alkalmazott biológia, amelynek eredményei révén valamilyen számunkra hasznos anyagot vagyunk képesek termeltetni élő sejtben, szövetben, szervezetben.

Az a norma, amely meghatározza, hogy a levegő milyen anyagokat és ezeknek milyen arányát tartalmazhatja.

Olyan pontok egyike, melyek között valamilyen változó érték ingadozik.

A társadalmi együttélés során kialakult szabály, irányelv.

Az EU által megfogalmazott stratégia, melyet minden tagországnak be kell tartania.

A populáció az ökológia egyik legfontosabb alapfogalma. Ennek ellenére két egymástól részben eltérő módon is használják. Egyik jelentése szerint: egy adott fajba tartozó élőlények tényleges szaporodási közössége. Másik - ezzel részben átfedő - jelentése: egy ökológiai vizsgálat céljából esszenciálisan azonosnak tekintett (az adott vizsgálatban meg nem különböztetett) élőlényegyedek összessége. A populáció feletti szerveződési szinteken - az adott szint sajátosságai szerint összerendezendő populációkat összefoglaló néven populációkollektívumként lehet értelmezni.

Megfigyeléseken alapuló tapasztalati kategória, hasonló megjelenésű természetföldrajzi egységeknek egy olyan típusa, ill. annak egy olyan meghatározott és többnyire küllemileg is jól elkülönülő része, ahol adott élőlények populációkat, ill. populációkollektívumokat alkotva tartósan és rendszeresen előfordulnak, mivel néhány kivételes esettől (pl. vándorló halak, költöző madarak) eltekintve valamennyi fejlődési alakjuk megtalálja az élete fenntartásához, ill. szaporodásához szükséges körülményeket. (A szakirodalom speciális esetekre más kifejezéseket- pl. habitat- is használ.)

Földünk életközössége, a földi élővilágot alkotó egyedek összessége. A Bioszféra egyúttal egy térrészletet is kijelöl, amelyen belül a földi élet létezik. Ez a térrészlet lényegében a litoszféra (szilárd földfelszín), hidroszféra (óceánok, tengerek, folyó és állóvizek), valamint az atmoszféra (légkör) érintkezési felületén található, de ezen megjelölt szféráktól nem határolható el. A Bioszféra a földi élővilág funkcionális és származási (ontológiai) egysége is. Funkcionális egység, mert a Bioszférát alkotó különböző populációk csak egymással kölcsönhatásban életképesek és származási egység, mert valamennyi populációja evolúciós rokonságban (leszármazási kapcsolatban) áll egymással. A Bioszféra együttes működésének eredménye többek között a klímaszabályozás, a légkör kémiai összetételének szabályozása, és az ún. biogeokémiai ciklusok működtetése.

Az ún. relatív minimumtörvény megfogalmazása JUSTUS VON LIEBIG német tudós nevéhez fűződik, aki már az 1800-as évek második felében felismerte a termést meghatározó alapvető tényezők jelentőségét, melyek a követezőek: víz, tápanyagok, fény, hőmérséklet. Ez a felismerés jelentette a tápanyag-visszapótlás (műtrágyázás) modern szemléletének megalapozását.

Adott területen előforduló élőlények össztömege.

A szimbiotikus kapcsolatformák legtipikusabb esete; nemcsak kölcsönös előnyt jelent mindkét fél számára, hanem az együtt élők egymás nélkül sok esetben kevésbé életképesek vagy akár teljesen életképtelenek lennének.

A szupraindividuális (szün-) biológiához tartozó tudományág, amely az élőlény együttesek koegzisztenciális állapotának leírásával foglalkozik. (Ezen tudományág oknyomozó irányzatait gyakran közösségi ökológiának nevezik.)

Ökológiai rendszerek tanulmányozása céljából biomatematikai és bioinformatikai eszközök segítségével létrehozott rendszermodell, amely az élőlényegyüttes és környezete kapcsolatrendszerét írja le. Az ilyen rendszermodelleket gyakran ökológiai információs rendszerek részeként alkalmazzák.

A biotóp élőhelyen élő egyedeket nevezzük biotóknak.

A növényi biomasszát nevezzük fitomasszának.

Véges számú tényező.

Több ökoszisztéma együttes rendszere.

Élettan-ökológia.

A társulások zonálisan (az éghajlati öveknek megfelelően) elhelyezkedő, egész kontinensekre kiterjedő nagy egységeit, a biomokat alkotják.

A növénytársulás (vagy az ökoszisztéma) struktúrájában és funkciójában időben egymás után bekövetkező változások sora.

A táplálékok hálózata. Az állati tápanyagok elemi lánca.

Az ökológiának három fő tényezője van: 1. klimatikus 2. edafikus 3. biotikus tényező.

Az állati biomasszát nevezzük zoomasszának.

Az ökológia emberekkel foglalkozó ága.

Az ökológia a tudományoknak azon ága, amely az élettereket, az élőlények és a környezet kapcsolatait vizsgálja. A kifejezést 1866-ban alkotta meg Ernst Häckel német darwinista biológus az "öko" (görögül oikosz="lakás, "ház", "háztartás") és a lógia (görögül logosz="tudomány") szavakból.

A vegetáció progresszív változásának (: szukcesszió) végső stádiuma, amely adott kedvező klímahatások közepette viszonylag stabil, optimális növénytársulási állapotot jelent.

Az élőlények azon képessége, hogy képesek evolúciós változásokra.

A növények zöld színét adó molekula.

A "zöld élettel", tehát a természettel, növényekkel, állatokkal foglalkozó ága az ökológiának.

Az élőlények azon képessége, hogy terhelhetőek, képesek elviselni nagyobb mértékű behatásokat is.

Élelmi lánc. Táplálékforrás alapján egymáshoz kötődő szervezetek sora, amelyeken a növények által fotoszintetizált szerves anyag végighalad.