A gyümölcslevek gyártása
Alapanyagként csak friss, érett, romláshibától mentes gyümölcsöket használnak fel, melyek lehetnek hazai és import, valamint termesztett és vadon növő gyümölcsök.
Hazai alapanyagok: alma, körte, meggy, barackok, málna, szamóca, ribizli stb. Vad gyümölcsök: csipkebogyó, áfonya, bodza, szeder. Az importgyümölcsök: citrom, narancs, mandarin, grape-fruit, banán, ananász, kiwi stb.
A gyártási folyamat alapvető művelete a lényerés, amely különböző aszerint, hogy szűrt vagy rostos terméket kívánnak előállítani, illetve mennyi gyümölcstartalommal készítik.
Szűrt termékek esetén a léttartalmat elválasztják a rostos részektől, hogy a késztermék tiszta, üledékmentes, csillogó legyen. Ilyenek például az almalé, szőlőlé.
A rostos italok gyártásakor a rostok mellett apró gyümölcsrészek is jelen vannak. Ezek az anyagok a késztermék állása közben könnyen leülepednek, üledéket képeznek. Ez nem hiba, a fogyasztás előtt fel kell rázni.
A szűrt vagy rostos levekhez gyakran adagolnak íz- és színanyagokat, állománystabilizáló szereket. A világos színű levekhez barnulásgátlót, leggyakrabban aszkorbinsavat használnak.
A gyümölcslevek tartósságát hőkezeléssel vagy tartósítószerrel lehet növelni. A hőkezelés károsítja a C-vitamint, a tartósítószer pedig egészségtelen vegyi anyag.
A gyümölcslevek csomagolása
A kész gyümölcslevek csomagolása történhet műanyag (PET) flakonokba, üvegpalackokba vagy Tetra-dobozokba. A Tetra-csomagolás papír, műanyag, alufólia rétegekből áll, tökéletes zárást biztosít, tégla alakja praktikus, segíti a raktározást, változatos űrtartalommal készíthető.
Az üvegpalackok, ha visszaválthatók, akkor nem károsítják a környezetet, de ha nem, akkor a műanyag és Tetra-csomagolással együtt környezetszennyezők. Sajnos óriási mennyiségben gyűlnek össze ezek a hulladékok, melyek a nagyarányú italfogyasztás miatt súlyosan veszélyeztetik a föld bioszféráját.
A csomagolás vevőbarát legyen, azaz könnyen nyitható, legtöbbször visszazárható, ne ömöljön ki, tetszetős, higiénikus kivitelben készüljön.