Dohánynövény
A dohánynövény (nikotiana) nemzetségébe 75 faj tartozik. A termesztett dohánynövény 150-200 cm magas, egyenes szárú, 18-30 levelet nevelő növény.
A legjobb dohányfajták a laza, homokos, tápanyagban, nedvességben szegény talajt kedvelik. Ez biztosítja a levél egyenletes halványulását, a megfelelő szöveti finomságot (levélszerkezetet).
Leveleit használják fel, amiből különböző dohányipari termékeket készítenek, például pipadohány, cigaretta, szivar stb.
A dohányzás történeti háttere
A dohány őshazája Ecuador, Peru, Bolívia szubtrópusi vidéke, ahol az indiánok a „tabagó”-ból szívták a dohányt. Innen ered a „tabak” elnevezés.
Európába Amerika felfedezése után került. Spanyolországban kezdetben dísznövényként tartották, majd gyógynövényként alkalmazták reuma, fogfájás csillapítására. Később élénkítő hatását is felfedezték, melyet Jan Nicot-nak köszönhetünk. Róla nevezték el a dohánylevél hatóanyagát, a nikotint. Hamarosan egész Európában elterjedt, s miután korán felismerték egészségkárosító hatását, sok országban tiltották élvezetét. Így tett Anglia, Törökország, majd a XVIII. század elején Magyarország is.
Használata sokféle volt, kezdetben tubákoltak, majd pipáztak, még később szivaroztak. A cigarettázás csak az 1800-as évektől terjedt el, különösen a katonák körében, akik pipa híján papírba csavarták a dohányt.
A dohány azóta az egész világot meghódította és mérgezi. A dohány a legkárosabb élvezeti szer!
A dohány összetétele
A dohány fő hatóanyaga a nikotin, amely a vegetatív idegrendszert károsítja, erős idegméreg. Bőrön keresztül is felszívódik. A nitrogéntartalmú anyagok (ammónia, aminósavak, fehérjék) az aromát, ízkialakítást biztosítják, valamint az égéskor keletező illatért felelősek. A szénhidrátok (cukor- és nem cukorszerű anyagok) a szint, ízt befolyásolják. Ezeken kívül tartalmaz még illóolajokat, klorofillt, karotinoidokat, szerves savakat, ásványi anyagokat (Ca, K, Mg, P, S)
A dohányfüst jellemzői
A dohányfüst a dohány égése során keletkező füst, melynek összetétele, károsító hatása az égés hőmérsékletétől függ. Minél magasabb oC-on ég el a dohány, a füstje annál erősebb károsító hatású. A legkárosabb a cigaretta füstje, amely 800-1100 oC-on keletkezik, míg a 400-500 oC-on izzó pipadohány füstje kevésbé káros. Ennek oka, hogy a magas oC-on történő égés, sok káros mérgező vegyület keletkezésével jár.
A dohányfüst egyaránt mérgező, akár szájon át vagy bőrön keresztül jut a szervezetbe. Súlyos légúti megbetegedéseket, rákot okozhat.
A legveszélyesebb füst-összetevő a kátrány és a nikotin. Ezek mellett olyan rákkeltő (klarcinogén) hatású összetevői is vannak, melyek az aktív és passzív dohányos egészségét is megtámadják. Ezeket az anyagokat mutatja be az alábbi táblázat.
Aktív dohányos az, aki szívja a cigarettát, passzív dohányos pedig, aki a mások által szívott cigaretta füstjét „élvezi”. Az égő cigaretta szívás nélkül keletkező füstje a mellékfüst, a tüdőbe leszívott, a cigarettán végighaladó füst a főfüst. A főfüstöt a füstszűrő megszűri, de a mellékfüst szűrés nélkül kerül a levegőbe, ezért sokkal károsabb.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
