1. fázis
Az euró bevezetésének 1. fázisában (1998. május 1. – 1998. december 31.) meghatározták azoknak az országoknak a körét, amelyek csatlakozni kívánnak és felkészültek az új pénz bevezetésére. Létrehozták az Európai Központi Bankot, valamint a Központi Bankok Európai Rendszerét. Megkezdték a bankjegyek és érmék előállítását, információskampányt indítottak a lakosság tájékoztatására az új fizetőeszköz megismertetése céljából. 1998. december 31-én rögzítették a monetáris unióban résztvevő országok valutájának és az euró átváltási arányát.
2. fázis
1999. január 1-jén kezdődött a 2. fázis, mely 2001. december 31-ig tartott. 1999. január 1-jén az ECU-t felváltotta az euró, mint számlapénz. A 2. fázis átmeneti fázis, melyben egy időben volt jelen a nemzeti valuta és az euró. Az elszámolások, az árak meghatározása kettős rendszerben történt (nemzeti valutában és euróban). A gazdálkodó szervezeteknek 2001. december 31-ig be kellett vezetni az euró alapú könyvelést. Az Európai Központi Bank átvette a nemzeti bankoktól a monetáris irányítást.
3. fázis
2002. január 1-jén a 3. fázis kezdetén bevezetésre került az euró készpénzként (bankjegy és érme). A pénzcserét a tervek szerint 2002. február 28-ig teljes körűen végre kellett hajtani. A nemzeti valuták teljes egészében kikerültek a forgalomból, az euró felváltotta a nemzeti valutákat. A teljes pénzcserét 2002. július 1-ig be kellett fejezni (tagországonként különböző ütemezésben). A nemzeti valuták átváltását néhány országban határozatlan ideig végrehajtják, de vannak olyan országok, melyek 10 évben maximálták a beváltási időt.