A monopólium olyan eladót jelent egy piacon, amelynek nincsen versenytársa.

Marketingmixnek nevezzük a marketingeszközök különböző kombinációit, amelyeket a vállalat a különböző piaci helyzetekben alkalmaz.

A tömegtermelés felbontja a vevő és termelő közti közvetlen kapcsolatot. Az ár nem kölcsönös megállapodás következtében kialakuló érték, hanem a kínálati oldal által kikalkulált összeg, amelyet a vevő az eladásra kínált áru egyik jellegzetességeként kezel.

Az adott termékeket gyártó cégek árkiszabásának versenye, a nagyobb eladási arány érdekében.

Az árdöntés az árképzési stratégiák közül alkalmazott ármeghatározási politika.

Az állam megfelelő szerveitől létrehozott, általános és kötelező magatartási norma.

A tökéletesen versenyző piacon a vállalatok nem tudnak akkora piaci részesedést szerezni, így ezen a piacon a vállalatok elfogadják a piaci árat, mert ha változtatnának rajta, akkor fenn áll annak a veszélye, hogy kiszorulnak a versenyből.

Valamely gazdasági tevékenység során felmerült, számszerűen kifejezett magasabb bevételek és ráfordítások különbsége.

Összehasonlítás alapját képező árak.

Haszonkulcsos (vagy költségplusz-) típusú árképzésnél a termék előállítási költségeihez hozzáadnak egy szokásos kulcs szerinti hasznot.

Jellemző fejlődési vagy haladási irány.

Termék vagy szolgáltatás olyan tulajdonsága, ami megkülönbözteti a konkurenciától és a fogyasztó szemében előbbre helyezi azt.

Az a tevékenység, amelynek során a megrendelő (vevő) az alkalmasnak ítélt pályázók (eladók) köréből kiválasztja azt a pályázót, amellyel az adott termék vagy szolgáltatás leszállítására szerződést köt.

A marketing legnehezebb feladatainak egyike az árpolitika és az árképzés kérdése, mivel egyszerre kell az árak stratégiai és taktikai hatásait figyelembe venni. Ha a fogyasztók valóban jobb minőségűnek érzékelik a terméket, akkor elfogadják a magasabb árat, s az eladások volumene a magas ár ellenére nő. Amennyiben viszont a piac árérzékeny, akkor az áremelés a forgalom visszaesését okozza. Az árképzéskor a vállalat manőverezési lehetőségeit behatárolja az, hogy az árbevételből kell fedeznie a költségeket, s az ár-költség közti különbségből származik a vállalat nyeresége.

Igazodó árképzés során az árat a versenytársak árainak figyelembevételével alakítja ki a cég.

A keresleti és kínálati viszonyok ismeretén és a marginális elemzésen alapuló árképzési módszer.

A diszkontüzletek 10-30 %-kal alacsonyabb áron kínálják a különböző termékcsoportokat, mint az egyéb kereskedelmi egységek. Ezt a mérsékelt árszintet viszont csak úgy érhetik el, hogy eleve alacsonyabb szintű szolgáltatást nyújtanak, mint a hagyományos boltokban.

Egy befektetést megtérülését jelző szám.

A marginális módszert másnéven ideális árképzésnek hívjuk a mikroökonómiában. A módszer alkalmazásakor részletesen felmérjük a piaci keresletet és kínálatot, mely elég drága és munkaigényes, majd ez alapján készítjük el az árstratégiánkat.

Elismert érték az az ár, amelyet a fogyasztók megfelelőnek tartanak egy adott termékre.

A beszerzési árakra rakott haszon.

Költségalapú árképzésnél a termelési költségek jelentik az árképzés bázisát, s a termékegységre jutó költségre különféle módon kalkulálható a haszon.

Az árrés két ár közötti különbséget jelent. A beszerzési és az eladási ár különbségét vizsgáljuk és csökkentjük az értékesítési költséggel.

A forgalom változásának mutatószáma.

A vállalat összes eladott termékmennyiségének és árrésének szorzatösszege.

Az áruk értékesítésével elért árbevétel és a nettó beszerzési érték közötti különbséget nevezzük árréstömegnek.

Az adott ipar valamely azonos tevékenységet folytató része.

Az a tevékenység, amely a természet tárgyait emberi szükségletek kielégítésére alkalmassá alakítja.

Az ármunka az árak kialakítására irányuló tevékenység, melynek során felmérik, hogy az adott áru milyen áron értékesíthető, mekkora nyereség szerezhető az adott árszinten.

Kiadások csökkenése.

Az árak drasztikus csökkenése.

A vállalati költségszínvonal stratégiai tervezésekor figyelembe vesszük a tapasztalati görbe hatását a költségekre.
Hosszabb távon arra számíthatunk, hogy a termék előállítási költségei csökkenni fognak, mert az előállításához szükséges munka inputja a termelési tapasztalat felhalmozódásával egyre kisebb lesz. A kibocsátás teljes költségszintjének csökkenését változatlan áron kiszámítva hiperbolára emlékeztető függvényt kapunk.

Az árak alakulását mutató grafikon, mely egy nyitott esernyőre hasonlít. Az árak és a költségek közti legnagyobb különbség az esernyőszakasz végén mérhető.

A tapasztalati görbe az egységnyi termékköltség és a termelési tapasztalat kapcsolatának grafikus megjelenítése.

Azok a hatások, melyeket tapasztalati úton szerzett meg az adott személy, vállalkozás. Az adott döntést a tapasztalat befolyásolhatja.

Valamire fordított összeg, kiadás.

Tájékoztat arról, hogy az ágazaton belül melyik vállalat van vezető, melyik pedig követő pozícióban.

A marketing legnehezebb feladatainak egyike az árképzés, mivel egyszerre kell az árak stratégiai és taktikai hatásait figyelembe venni. Ha a fogyasztók valóban jobb minőségűnek érzékelik a terméket, akkor elfogadják a magasabb árat, s az eladások volumene a magas ár ellenére nő. Amennyiben viszont a piac árérzékeny, akkor az áremelés a forgalom visszaesését okozza.

Az a termékmennyiség, amelyet a vevők különböző lehetséges árak mellett képesek és hajlandóak megvásárolni az adott termékből.

A stratégiai tervezés során a vállalatvezetés elemzi a vállalat külső és belső környezetét. Az információk alapján egy racionális stratégiát épít ki a vállalati küldetés eléréséért.

A behatolásos árak alacsony árat jelentenek a termék bevezetési időszakában.

Vásárlók: ők jogosultak a szállító kiválasztására és a beszerzés lebonyolítására, de előfordulhat, hogy a szervezet nagyobb befolyással rendelkező tagjai beleszólnak a vásárlók tevékenységébe.

Árérzékenység esetén azt vizsgáljuk, hogy milyen árlimitek között mozog a vevők termékértékelése, s az elfogadási sávon belül alakítjuk ki az árat.

A lefölözéses ár a költségnél jóval magasabb, nagy nyereséghányadot tartalmazó ár a termék bevezetési időszakában.

Az áralakítás a megvételre kínált termékek vagy szolgáltatások eladási árának meghatározása a költségek és a piaci tényezők váltakozásának figyelembe vételével.

Egymással szoros kapcsolatban álló termékek csoportja.

A marketing az a híd, amely segít a vállalat és a fogyasztó közötti kapcsolat újraépítésében. Magában foglalja mindazon vállalati tevékenységeket, amelyek közvetlenül a fogyasztóra és a piaci viszonyok elemzésére irányulnak, majd a kapott információk alapján megszervezi a termék eladásához kapcsolódó feladatokat: kialakítja az árakat, irányítja az értékesítést, és ráveszi a fogyasztókat a vásárlásra.

A vállalat a meglévő termékvonalához olcsó, alacsony minőségű terméket tesz hozzá.

A vállalat külső környezetéből érkező ráhatás, melynek hatására a vállalatnak kötelező jelleggel végre kell hajtania az adott behatást. Például a tökéletesen versenyző piacon a vállalat nem alakíthatja ki az árakat saját meglátása szerint, el kell fogadnia a piaci árat, vagy elveszítheti piaci pozícióját.

Jószág vagy szolgáltatás hasznos tulajdonságainak együttese.

A vállalat saját termékvonalához, termékkínálatához egy új, magas minőségű és árú terméket tesz hozzá.

Valamilyen cselekedet, folyamat vége.

Új terméket illesztenek az eddigi termékvonal két végpontja közé.

A termékcsaládokba valamilyen szempontból összetartozó, de eltérő minőségű és árú termékek tartoznak.

Egy olyan rögzített érték, melyhez a többi adatot hasonlítjuk.

Célközönségnek nevezzük az emberek azon halmazát, akikhez az adott kommunikáció szól.

Általában kerekített érték, melyet a fogyasztó memorizál és a termékhez köt.

A presztízsreklám a státusszimbólumok hirdetése. Státusszimbólumoknak azokat a termékeket és szolgáltatásokat nevezzük, amelyeket nyilvánosan fogyaszt az ember és ezzel nyilatkozik magáról.

Egyéni visszahatás. Az árak kialakításánál a gyártók és az eladók figyelembe veszik a fogyasztók szubjektív reakcióit is. Hiába jó minőségű és költséges egy termék, ha a szegényes kivitelezés miatt a vásárló bóvlinak hiszi. Ez visszafelé is igaz: ha olcsó alapanyagból rosszabb teljesítményű, de vonzó külsejű terméket kínálnak a fogyasztónak, sokkal többet hajlandó érte fizetni, mint amennyit az ténylegesen ér.
Nincsenek minden helyzetben érvényes kapaszkodók a vásárlási folyamatban, mert annyiféle áru és szolgáltatás van a piacon, hogy a fogyasztó egyre bizonytalanabb a termék megítélésében.

Visszajelzés, válaszjelzés.

A különböző termékek ármegjelölésének folyamata.

Magas ár, amikor a termék eladhatóságát éppen a presztízsár segítségével kívánják előmozdítani. A fogyasztó úgy hiszi, hogy a magasabb értékű ár jobb minőséget is jelöl. Tipikus jelenség kozmetikumok, személyautók piacán.

Azok a személyek, akik jövedelmüket szükséglet-kielégítés céljából, árukra és szolgáltatásokra fordítják.

Pszichológia szempontok érvényesülnek abban a kiskereskedelmi gyakorlatban, amely úgynevezett árlépcsők alkalmazásával könnyíti meg a vásárlók tájékozódását a szortimentben. Az árlépcsők vagy árszintek a megfelelő minőség beazonosításával egyszerűbbé teszik a fogyasztó választását.

Emlékezet.

Azok a termelők és kereskedők, akik a páratlan számra végződő árképzést használják, abból a feltételezésből indulnak ki, hogy a keresleti görbe az árak végződésének függvényében sajátos cikcakkmintát követ. Eszerint a keresleti függvény negatív lejtésű ugyan, hiszen az ár és a keresett mennyiség közötti viszony normál termékeknél ellentétes, de az értelmezési tartományon belül vannak olyan árpontok, amelyek körül ez a lejtés megtörik. Az ártörés pontjai az ötös és a kilences számok.

z árképzéskor a vállalat manőverezési lehetőségeit behatárolja az, hogy az árbevételből kell fedeznie a költségeket, s az ár-költség közti különbségből származik a vállalat nyeresége.

Az egyik tényező 1 %-os változása hány %-os változást idéz elő a másik tényezőben, két %-os változás aránya. Ha ez az arány pozitív akkor beszélünk rugalmas termékről.

Két termék közül a magasabb árrugalmasságú termék a főtermék, amelyikhez kiegészítő termékek vásárolhatóak. Például: személygépkocsinál a lecsupaszított alapmodell a főtermék, s a villamos ablakemelő, a jégmentesítő vagy az indításgátló a kiegészítő termék.

Az egyik tényező 1 %-os változása hány %-os változást idéz elő a másik tényezőben, két %-os változás aránya. Ha ez az arány negatív akkor beszélünk rugalmatlan termékről.

Egy jószág keresletének kereszt-árrugalmassága azt mutatja meg, hogy hány százalékkal változik a jószág kereslete, ha egy másik jószág ára 1%-kal nő.

Megmutatja, hogy miként változik a fogyasztók kereslete egy termék iránt, ha a termék árát megváltoztatjuk.

Mikor egy termék egy másik termékkel versenyző termék, és egymást teljes mértékben helyettesíthetik.

A kereslet árrugalmasságának vizsgálatakor azt elemezzük, hogy milyen keresletváltozást eredményez a saját termékünk 1%-os árváltozása a keresletre.

Különböző gazdasági jelenségeket, eredményeket, összefüggéseket mennyiségileg jellemző szám.

Valamely termék használatához elengedhetetlenül szükséges másik termék.

Az eladó vagy a gyártó szeretné időben egyenletessé tenni a keresletet, ezért szezonális vagy elővásárlási kedvezményt nyújt azoknak, akik nem csúcsidőben vásárolnak, illetve veszik igénybe szolgáltatásait.

Árdifferenciálásnál ugyanazt a terméket vagy szolgáltatást a különböző vevőknek eltérő áron értékesítjük.

A szervezeti piacokon a gyártó sokszor kedvezményt ajánl az értékesítési csatorna résztvevőinek, ha azok átvállalják tőle az eladás, raktározás, adatnyilvántartás, reklámozás feladatait vagy azok egy részét. A funkcionális kedvezmény megadásakor gyakorlatilag a listaárat csökkentik a kedvezmény mértékével. A kedvezmény nagysága a vevő és a felajánlott szolgáltatás milyenségétől függ.

Mennyiségi kedvezmény.