Tananyag választó:
A Valutaalap és a Világbank működése
Jegyzet szerkesztése:
Magyarország és az IMF
Eszköztár:

Magyarország csatlakozása a Valutaalaphoz

Magyarország IMF-csatlakozásával kapcsolatosan felmerült mióta? miért? mit jelentett nekünk? kérdésekre adott rövid válaszok: 1982 óta, a teljes fizetésképtelenség elkerülésére, segítséget, hátterében a központi tervgazdálkodás erőltetett iparfejlesztése, a piaci mechanizmus elutasítása, a belső források kimerülése, a magántőke hiánya, a külföldi alternatívák: pénztőke vagy működő tőke közül az előbbire szavazó gazdasági (politikai) vezetés, a kőolaj-árrobbanás miatti cserearány-romlás, a fizetési mérleg deficitje, külföldi kölcsön felvétele, öngerjesztővé váló eladósodás húzódik. A nyolcvanas évek elejére egyértelművé vált, hogy tenni kell valamit. Az 1981. novemberében bejelentett csatlakozási szándékunkat az IMF elfogadta, s a tagfelvételi kérelmek elbírálását tekintve viszonylag hamar, hat hónap alatt döntött az ügyben, s ezt követően az 1982. május 6-án aláírt belépési nyilatkozattal hazánk a Valutaalap tagja lett.

Magyarország IMF-től kapott hitelei

1982. december és 1993. szeptembere között mintegy 3,19 milliárd SDR összegű hitelmegállapodást kötöttünk, amelyek között döntő többséggel a készenléti hitelek szerepeltek. (1982. készenléti és kompenzációs hitel, 1984. készenléti hitel, 1988. készenléti hitel, 1990. készenléti hitel, 1991. kompenzációs hitel, 1991. kibővített hitel, 1993. készenléti hitel) . Az IMF-től kapott hiteleknek a kedvezményes hitelkondíciókon felül image-javító szerepe is van: előnyösebb feltételekkel köthetünk hitelmegállapodásokat más pénzintézetekkel (pld. a Világbankkal).

Exclusive