Ásványi anyagok
Az ásványi anyagok a vitaminok mellett a szervezet számára fontos védőtápanyagok másik csoportját alkotják. Feladatuk a sejtek ozmotikus nyomásának kiegyenlítése, oxigénszállítás és a sejtek, szövetek nyugalmi állapotának fenntartása. Az ásványi anyagokat szervezet számára szükséges mennyiségük szerint csoportosíthatjuk. A makroelemek napi szükségletét g-ban adjuk meg. Makroelem a nátrium, magnézium, kálcium, kálium, kén és a foszfor. A napi szükséges mikroelemekből már mg nagyságrendben beszélhetünk. Ilyen elemek, pl. a vas, réz, cink, jód, szilícium, fluor és a mangán. A legkisebb mennyiségben szükséges ásványok az ultramikroelemek, melyek közül a legfontosabb az alumínium.
Vitaminok
A vitaminok az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen védőtápanyagok. A vitaminokat szervezetünk nem képes előállítani, ezért bevitelük élelmiszerek segítségével történik. Oldódási környezetük szerint megkülönböztetünk vízben és zsírban oldódó vitaminokat. Zsírban oldódó vitaminok a D, E, K, A és F vitamin. Minden más vitamin vízben oldódik. Elnevezésük a latin ábécé nagybetűivel történik. Az azonos hatású, de eltérő szerkezetű vitaminokat a nagybetűk jobb alsó sarkában számokkal különböztetjük meg. Az ember számára naponta szükséges vitaminmennyiséget milligrammban határozzuk meg. A megfelelő táplálkozás hiánya esetén a szervezet vitaminellátása felborul. Avitaminózisnak nevezzük a teljes vitaminhiányt. Részleges vitaminhiány a hipovitaminózis, és a túlzott vitaminbevitel a hipervitaminózis. Előfordulhat olyan helyzet is, amikor az egyik fajta vitamin túlzott jelenléte a szervezetben egy másik vitamin hatását semlegesíti, ezt nevezzük vitaminantagonizmusnak. Léteznek ún. elővitaminok, vagy provitaminok is, melyeket a szervezet alakít át vitaminokká. Az élelmiszerektárolása, szállítása során az őket ért fény, hő, ill. levegő hatására megindulhat a vitaminok bomlása és így csökkenhet vitamintartalmuk.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
