Tananyag választó:
A szervezeti piac sajátosságai
Jegyzet szerkesztése:
A szervezeti piac szereplői és termékei
Eszköztár:

A szervezeti piac szereplői

A szervezetipiacon a fogyasztóipiachoz képest kevesebb vevő van
A szervezetipiacon működő vállalkozások száma mindig változó. Vállalatokat alapítanak, üzemelő cégek tönkremennek és bezárnak, másokat új tulajdonos üzemeltet tovább. Gyakran fordul elő vállalatokfúziója, amikor meglévő üzleti szervezetek egy közös vállalkozásba tömörülnek, de megfigyelhetjük cégek felbomlását és kisebb termelésikapacitáson, új néven való újraszerveződését is.
A szervezetipiacvásárlói nem saját maguk, hanem a vállalatigényeinek és céljainak megfelelően vásárolnak. A szervezetipiacon többféle vevőcsoport különböztethető meg:
• termelő- és szolgáltatóvállalatok, amelyek azért vesznek árukat és szolgáltatásokat, hogy azokkal más termékeket és szolgáltatásokat állítsanak elő (Tungsram, Magyar Villamos Művek, Bábolnai Húskombinát stb.);
• költségvetési szervezetek, amelyek a vásárolt termékekkel és szolgáltatásokkal védelmi, oktatási, közjóléti és egyéb közösségiszükségleteket hivatottak kielégíteni (Tűzoltóság, Ipari Minisztérium, Legfelsőbb Bíróság stb.);
• nonprofit szervezetek, amelyek csoport- vagy közösségiszükségletek kielégítésére törekszenek nem nyereségorientált alapon (Budapesti Műszaki Főiskola, Szent János Kórház, közkönyvtárak stb.);
• kereskedelmi vállalatok vagy viszonteladók, amelyek mások által előállított árukat vásárolnak és újra eladnak (G-Roby, Tesco, Devergo, a sarki zöldséges, Mayer Toyota stb.).

A szervezeti piac „termékei”

Mit vásárolnak a szervezetipiacokon?
A szervezeti vásárlóknyersanyagokat, energiahordozókat, alkatrészeket és beruházási javakat (gépeket és berendezéseket) vásárolnak. A fő tevékenységiprofilból származó vásárlások mellett, kiegészítő tételként vásárolnak a szervezetek tartós és nem tartós fogyasztási cikkeket és szolgáltatásokat is: a taxit ugyanúgy igénybe veheti egy iparvállalat anyagbeszerzője, mint a civil szféra polgárai, s az ablaktisztító folyadékkal egy irodaház vagy egy családi nyaraló ablakai egyaránt lemoshatóak.

A szervezeti piac árui
A szervezeti piac árui

Mezőgazdasági termékek

A nyersanyagokat tovább oszthatjuk mezőgazdasági és természetes előfordulású termékekre. A mezőgazdasági termékeket (búza, gyapot, sertés, gyümölcs, zöldség) sok termelő kínálja, átadva azokat a közvetítőknek, akik gondoskodnak az összegyűjtésről, az osztályozásról, a tárolásról és az értékesítésről. Szezonális ingadozással kerülnek a piacra, eltarthatóságuk korlátozott. Tömegáru jellegük miatt általában kisebb mértékű reklám- és értékesítésösztönző tevékenység szükséges az eladásukhoz, bár előfordulhat, hogy kampányokkal, esetleg egy jól megválasztott márkanévvel (Chiquita banán, Hungapig malac, Kalas só) a termelők megkísérlik a termék homogenitásának megváltoztatását.

Nyersanyagok

Nyersanyagok vagy alapanyagok. Természeti forrásból származó nyersanyagok az egyes mezőgazdasági termékek, ásványi kincsek, fémek, amelyek minimális változtatással vagy anélkül lépnek be a termelésbe. Inkább természeti kincsek, mint feldolgozott termékek, annak ellenére, hogy forgalomba kerülésük előtt valamilyen fokon átalakítják őket. Közvetlenül betakarítás vagy kibányászás után is értékesíthetőek, de például a kakaót, kávét és teát piacra kerülésük előtt szárítják, feldolgozzák.

Természetes előfordulású termékek

A természetes előfordulású termékekkínálata meglehetősen korlátozott. Ezek a termékek általában homogének, és sok köztük a tőzsdei cikk. Rendszerint nagy mennyiségben vásárolják őket, a termékegység értéke alacsony, s a kitermelőtől a felhasználóig való eljuttatás komoly szállítási manővereket igényel.
Keresletük meglehetősen rugalmatlan, hiszen a gyártási folyamatnak nélkülözhetetlen inputjai: a kábelgyártók rezet vesznek, a csokoládégyártók kakaót, a gumiabroncsgyártók gumit, az akkumulátorgyártók ólmot, az élelmiszer-csomagoló anyagot termelők cinket. Mivel a felhasználók erősen függnek az adott nyersanyagtól, gyakran a kitermelők és a felhasználók között hosszú távú szerződéses kapcsolat biztosítja a szállításokat. Beszerzésükkor az is gondot jelent, hogy a nyersanyagok gyakran rövid időszakon belül nagy áringadozásokat mutatnak, ami kedvezőtlenül hat a termelők anyagköltségeire, s az árkalkulációra is.
Nyersanyagokbeszerzésekor komoly gondot jelent, hogy a nyersanyagárak igen rövid idő alatt is erősen ingadozhatnak