A sokaság fogalma
Statisztikai sokaságnak (röviden sokaságnak) nevezzük azoknak az elemeknek az összességét, amelyeken statisztikai vizsgálatot, elemzést végzünk.
A sokaság elemeit tulajdonságaikkal jellemezhetjük, melyek között vannak közös, minden elemre jellemző tulajdonságok, ill. egyedi tulajdonságok is. A sokaságot megadhatjuk úgy, hogy felsoroljuk minden elemét, ill. a közös tulajdonság meghatározásával is.
A sokaság elemszáma alapján lehet véges vagy végtelen sokaság. A véges sokaságok közül azokat, amelyek elemei elkülöníthető egységek, diszkrét sokaságnak nevezzük. Folytonos sokaságról akkor beszélhetünk, ha a véges sokaság nem elemekből, hanem „tömbökből” áll, pl. Magyarország kukorica-termelése egy adott évben.
A mozgó sokaság
Mozgó sokaságról akkor beszélünk, ha a sokaság elemei egy adott időtartamra értelmezhetők.
A mozgó sokaság lehet diszkrét, amikor pl. a születések számát vizsgáljuk adott év alatt. Lehet folytonos sokaság, ha pl. az ország széntermelését vizsgáljuk adott hónapban. Valamint lehet fiktív sokaság, ha pl. a lehetséges kukoricatermelést vizsgáljuk adott évben.
Az állósokaság
Álló sokaság az a sokaság, amelynek elemeit egy adott időpontra vonatkoztatva vizsgáljuk. Az álló sokaságok mindig diszkrét sokaságok, elemeik egy adott időpontban elkülöníthetőek egymástól.