Vízilabda
A vízilabdát hét fős csapatok játsszák, 30 X 20 méter méretű vízilabdapályán (úszómedencében). A mérkőzés és a negyedek kezdésekor a pálya közepén a labdatartóban elhelyezett labdáért a játékvezető sípjelére úsznak ki a csapatok a kapuvonaltól. A játék célja: gólok elérése. A labdát a test bármelyik részével szabad érinteni. Az a csapat győz, amelyik több szabályos, a játékvezető által megítélt gólt ér el. A játéktér mindkét oldalán feltűnően meg kell jelölni a kapuvonalat, az ettől mért 2 és 4 méteres vonalat, valamint a pálya felezővonalát. Ezek a jelzések a mérkőzések alatt jól láthatók legyenek. A játéktér határa a kapuvonalak mögött 30 cm-re van. A kapufák belsőtávolsága 3 méter, és keresztléceinek négyszögletesnek kell lennie, amelyek egymással és a kapuvonallal derékszöget zárnak be. Fából vagy fémből készülnek, színük feltűnő. A kapukat a játéktér két végén - az oldalvonalaktól egyenlő távolságra - szilárdan kell rögzíteni úgy, hogy azok a medence végétől és mindenféle akadálytól legalább 30 cm távolságra legyenek. A labda teljesen felfújt, belső gumija lehetőleg önelzáró szeleppel működjék. Kerülete nem lehet 68 cm-nél kisebb és 71 cm-nél nagyobb. Legyen vízhatlan, sima felületű és zsiradékmentes. Súlya nem lehet 400 g-nál kevesebb és 450 g-nál több.
Úszás
Az úszás, a futás után az egyik legkevesebb felszerelést igénylő testedzési lehetőség. Csak egy úszásra alkalmas, megfelelő vízhőmérsékletű álló vagy folyóvizet kell találni. Fontos eszköz a szemüveg, amit úgy kell megválasztani, hogy minél inkább illeszkedjen a fej formájához. Az uszodákban, strandokon az úszósapka pedig kötelező, hiszen senki nem szeret hajszálakkal találkozni úszás közben. A célnak megfelelően leginkább gumi, jobb esetben neoprén sapkát érdemes beszerezni a versenypályák méreti megfeleléseire szigorú nemzetközi szabályok állnak fenn. Úszóversenyekkor a hivatalos medence méretet, az illetékes ország által kijelölt ellenőr, vagy hivatalos szakértő kell, hogy hitelesítse. A megadott méretek akkor sem térhetnek el a szabványméretektől, ha a verseny lebonyolításához elektronikus időmérő berendezést használnak. Különböző úszási technikákba és távokba kategorizálva mérik össze képességeiket hazai és nemzetközi versenyeken a versenyzők. Minden versenyen gondoskodni kell vezetőbíróról, versenyszám-igazgatóról, szabálytalan-rajt bíróról, vezető forduló bíróról, indító bíróról, beérkezési-sorrend bíróról, forduló bírókról, felvezető bíróról, vezető időmérőről, időmérőkről, műsorközlőről. Ténykérdés esetén az illetékes hivatalos személy döntése végleges.
Jégkorong
A jégkorong, vagy közismertebb nevén Hoki, egy jégen – korcsolyával, hokiütővel és koronggal – játszott csapatsport. A jégkorong egy gyors dinamikus sport. A Nemzetközi Jégkorong Szövetségnek (IIHF) 64 tagországa van, de a sportág, jellemzően a következő országokban a legnépszerűbb: Kanada, USA, Svédország, Finnország, Csehország, Szlovákia. A felsorolásból kitűnik, hogy a hoki általában azokban az országokban népszerű, ahol jellemző a hideg idő, lehetőséget adva a természetes jégfelületeken történő sportolásra. Bár a felsorolt országok mindegyikében működik professzionális liga, az Észak Amerikai Profi Jégkorong Liga, ismertebb nevén NHL jelenti a sportág csúcsát.
A jégkorong csapatok általában 18 mezőnyjátékosból és 2 kapusból állnak, ebből 1 kapus és 5 mezőnyjátékos van egyszerre a jégen. A játék célja, hogy a korongot az ellenfél kapujába juttassuk, lehetőleg többször, mint az ellenfél. A játékosok egy ütő segítségével irányítják a korongot a jégen. A test bármely részével lehet a korongot kezelni, irányítani tilos. Érvényes gólt csak az ütővel lehet szerezni, valamint akkor, ha a korong bármely testrészről a kapuba pattan. A szándékos rúgó vagy dobó mozdulat nem érvényes. A jégkorongmérkőzés három, 20-perces harmadból áll.
Korcsolyázás
A korcsolyázás, a jégen korcsolyával végzett tovahaladás és mozgás. Többféle versenyág alapul erre a sporteszközre: Gyorskorcsolya, Jégkorong és a Műkorcsolya. Ezen olimpiai sportágak közös tulajdonsága, hogy lábra erősíthető korcsolyában űzik.
Az acél-korcsolyát először valószínűleg a skandinávok használták. A most használt korcsolyák a hollandoktól és amerikaiaktól nyerték alakjukat. Kezdetben az acél talpfára volt erősítve és szíjakkal kötötték a lábra. Most az egész korcsolya acélból készül és számos leleményes módon erősíthető a lábra. A korcsolyát aszerint, hogy a műkorcsolyázásra vagy a tovahaladásra használtatnak, két csoportra oszlanak. A könnyű és gyors tovahaladásra olyan korcsolyák alkalmasak, melyeknek hosszú talpuk van, és csaknem egészen ráfekszenek a jégre. A frízek korcsolyáinak hossza 30-40 cm. és a jeget érő lapja 10-20 cm. Az ily korcsolyák éle 2-3 mm keskeny és a belső éle 1/3 mm-rel magasabb, mint a külső, hogy a jégbe jobban beleakadjon. A műkorcsolyázásra ezzel szemben olyan korcsolya alkalmas, melynek jóval kisebb része érintkezik közvetlenül a jéggel.
A világszerte megrendezendő országos, vagy nemzetközi versenyek feltétele – a természetesen ennél a sportágnál is szigorú – szabályrendszer pontos betartása. A távkorcsolyázó versenyekben a legjobb eredményeket a hollandok, skandinávok, kanadaiak és svájciak érték el, míg a műkorcsolyázásban a New-Yorkiak és bécsiek az elsők.
Síelés
A síelés olyan sportág, ahol az ember két, a cipőjére erősített síléc segítségével csúszik a havon. A sízés formái: sí-lesiklás, síugrás, sífutás. (Ezeken belül is több kategóriára oszlik a sportág.) A sport felszeléseihez tartozik a síbot, sícipő, síléc. Versenyekor kötelező a fejvédő bukósisak viselete. Hasznos kiegészítő a síszemüveg, és természetesen a hőmérsékletnek megfelelő ruházat. A hazai és nemzetközi versenyeket pontos és szigorú előírás-, szabályrendszer szabályozza, mind a pályák méretére, minőségére, lekerítettségére, kialakítására, mind a versenyzői részvételére vonatkozóan. A részvételi, nevezési feltételek, korosztály és lesiklási kategóriák szerint korlátozódnak.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
