A sport szerepe
A sport, mint emberek közti mérkőzés, valamint testünk karbantartási eszköze, ősidők óta végigkísérte a társadalom fejlődését. A sport elsődleges szerepe a jó kondíció és az egészség megtartása. Valamint a játék és versenyszellem kiélésének áldozati oltára. Egyéni versenyzők, csapatok, egyesületek, megyék országok és kontinensek közti küzdelem és megméregetés. A LEG-ek elérése, azaz emberi szervezet teljesítőképessége határküszöbeinek feszegetése. A sport az állandó mozgásszenvedély, a szórakozás és szórakoztatás, valamint a bizonyítás és megmérettetés küzdőtere.
Mivel a sport a társadalom egy alrendszereként funkcionál, ezért alkalmas arra, hogy bizonyos társadalmi funkciókat ellásson:
1. Szórakoztató – Kezdetben a játékos ember esetében a sport önszerveződő jellege dominált. Ekkor az egyén a saját testkultúrális igényét elégítette ki. Majd fokozatosan elüzletiesedett a sport, még végül a professzionális élsport a szórakoztató ipar részeként kereskedelmi relevanciára tesz szert. Jelen pillanatban is hatalmas értékek felett diszponál.
2. Politikai – A sport óriási reprezentatív funkcióval bír. Például a szocializmusban, a fennálló társadalmi formáció életképességének, felsőbbrendűségének hirdetője volt. Politikai propaganda funkció ellátása.
3. Életmód alakító
4. Gazdasági – A sport, üzlet lesz. A siker feltételeinek biztosításához a sport a gazdasági szféra szereplőivel szövetkezik, majd végül maga is üzletté válik. Hatalmas lehetőségeket magában rejtő vállalkozás lesz.
Sport az EU-ban
Európában a sportmegjelenése a görögökhöz köthető. Az ókori Görögország idején már jó ideje léteztek a különféle sportok, amelyek a görögök katonai kultúrájából eredtek, ilyen volt a birkózás, futás, boksz, gerelyhajítás, diszkoszvetés, és a kocsiversenyek. A mai napig megrendezésre kerülő Olimpiai játékok eredete is erre a korra tehető. Hasonlóan a maihoz, négyévente megrendezték (Kr.e. 776) az Olimpiai Játékokat, Olümpiában. A Játékok nem csupán sportesemények voltak, hanem az egyéni teljesítmények, a kultúra, művészet, építészet, és a görög istenek ünnepei. Mivel a Játékok szent eseménynek számítottak, a görögök ez időre beszüntették az ellenségeskedést. Az épp folyamatban lévő háborúkban fegyverszünetet léptettek életbe. Az olimpiai fegyverszünet ideje alatt a békésen, civilizált körülmények között küzdöttek meg egymással.
A sport ekkortól, az olimpiák idejétől napjainkig egyre jobban szervezetté és szabályozottá vált. Az élelemszerzéshez és túléléshez szükséges tevékenységeket, mint a vadászat vagy a horgászás, egyre inkább a versenyzés vagy a kikapcsolódás kedvéért űzték. Az ipari forradalom és a tömegtermelésmegjelenése több szabadidőhöz is vezetett, amely lehetővé tette a tömeges hozzáférést a sporthoz, mind nézőként, mind sportolóként. A tömegtájékoztatás és globális kommunikációmegjelenésével ez a trend tovább folytatódott Európában. A professzionalizmus uralkodóvá vált, ezzel tovább népszerűsítve a sportokat.
„A sport olyan fizikai tevékenység, amely esetenként, vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése, vagy különböző szintű versenyeken való eredményelérés céljából.
A sport jelentősége hazánkban
Magyarország méretéhez és népességéhez képest mindig kiemelkedő eredményeket tudott felmutatni a nemzetközi sportélet dobogóin. Kitűnő eredmények születtek, különböző világversenyeken, olimpiákon például úszásból, evezésből, atlétikából, vívásból, és hogy a kétszeres olimpiai aranyérmes vízilabda csapatot is említsük. A magyar foci is szép múlttal rendelkezik – habár manapság kevésbé sikeres – mint a valamikori híres világranglistás Arany csapat, Puskás Ferenc közreműködésével.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
