A vállalat vezetése által kezdeményezett szerveződés (team) által végzett tevékenység, mely konkrét cél elérésére törekszik. Hatékonyságát elősegíti a team sokszínű összetétele.

Seiketsu: állandósítás – az előző 3S eredményének állandóvá tétele, folyamatos javítás, a tisztaság színvonalának állandó emelése.

A team nem egyszerű csoport, néhány jellemzője: általában hivatalos, a vezetőség által kezdeményezett szerveződés; a tagok önkéntesen vállalják a részvételt, a cél előre meghatározott; a tagok egyenrangúak a teamen belül; szakmailag sokszínű.

A Pareto-diagram egy oszlopdiagram, melyben az oszlopok egyenlő szélességűek, magasságuk pedig az előfordulás gyakoriságával vagy relatív gyakoriságával arányos.

Seiso: takarítás – a munkahely, a környezet, az eszközök rendszeres takarítása, tisztán tartása.

Seiri: kiválasztás – a szükséges és felesleges dolgok szétválasztása, a felesleges dolgok elkülönítése vagy eltávolítása.

Shitsuke: munkakultúra kialakítása – az előző 4S megvalósítása úgy, hogy azt belső motiváció segítse elő.

FMEA – Failure Mode And Effect Analysis – hibamód és –hatás elemzése. A módszer célja az, hogy megtalálja a meghibásodás módját és vizsgálja azok hatását.

Az ötletroham (brainstorming) a csoportmunka egyik tipikus alkalmazási területe. Lényege, hogy egy konkrétan meghatározott témára összpontosítva közösen, a probléma megoldására irányuló, nagy mennyiségű ötletet gyűjtünk össze.

Seiton: elrendezés – a szükséges dolgokat el kell rendezni a termelésnek megfelelően (technológiai sorrendet, felhasználási gyakoriságot figyelembe véve), majd ezt a rendszert rögzíteni egyértelmű jelölések segítségével.

A minta tapasztalati szórása azt mutatja meg, hogy az egyes eredmények átlagosan mennyire térnek el az átlagtól, azaz mennyire szóródnak.

A relatív gyakoriság (a gyakoriság az összes esemény számához viszonyítva) mindig egy meghatározott érték körül ingadozik. Ez az érték a valószínűség, melyhez annál jobban közelít a relatív gyakoriság, minél több eseményt vizsgálunk.

„A minőség nem más, mint a szolgáltatás, ill. termék azon tulajdonsága, ill. jellegzetessége, hogy milyen mértékben felel meg a megrendelő, a felhasználó deklarált vagy feltételezett elvárásainak.” (ISO 8402:1986)

A hisztogram, más néven oszlopdiagram az adatok eloszlásának ábrázolására szolgál. Derékszögű koordináta-rendszerben a vízszintes tengelyen a mért adatok szerepelnek, a függőleges tengelyen pedig a gyakoriságok (fordított esetben vízszintes oszlopokat ábrázolunk), és minden értékhez rendelünk egy gyakoriságot. Az oszlopok egyforma szélesek (a mért értékek közötti osztásköz határozza meg szélességüket) és magasságuk a gyakoriságtól függ.

Minőségbiztosítás: a minőségirányítás része. Arra összpontosít, hogy bizalmat keltsen az érdekeltekben, azt sugallja, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak.

„Egy szándék szerinti vagy előírt használattal kapcsolatos követelmény nem teljesülése.” (ISO 8402:1986)

„Egy követelmény teljesülése.” (ISO 8402:1986)

„Olyan állapot, amelyben a (személyi) sérülés vagy anyagi károsodás kockázatásnak szintje még elfogadható.” (ISO 8402:1986)

Minőség-ellenőrzés: a minőségi követelményeknek való megfelelés vizsgálata a folyamat bármely pontján.

A korrigált tapasztalati szórás azt mutatja meg, hogy az egyes eredmények átlagosan mennyire térnek el az átlagtól, de a tapasztalati szórással ellentétben, a nevezőben (n-1) szerepel, így várható értéke az elméleti szórással egyezik meg.

Átlag, vagy számtani közép az egy egységre jutó átlagos érték, azaz a mért értékek összege osztva a mért értékek darabszámával.

A módusz a sokaság tipikus értéke. Diszkrét ismérv esetén a leggyakrabban előforduló érték, mely körül tömörülnek a sokaság elemei. Gyakoriságok esetén a sűrűségfüggvény maximumhelye.

Mintának nevezzük a tételből valamilyen módon kiválasztott részt.

Hisztogram ábrázolásakor az osztásközöket közelítjük a 0-hoz, ekkor a hisztogram ún. burkológörbéje folytonos függvény lesz, ezt sűrűségfüggvénynek nevezzük.

Tételnek azt a halmazt nevezzük, mely azokból az egységekből áll, amelyeket egyszerre bocsátottunk ellenőrzésre. Egy tételben több sokaság is értelmezhető, ha ugyanazon egységeket több jellemző szerint vizsgáljuk.

Minőségszabályozás: a minőségirányítás része, lényege a minőségcélok kitűzése, a szükséges folyamatok és erőforrások meghatározása, melyek a kitűzött célok megvalósításához kellenek.

Gyakoriságnak nevezzük egy véletlen esemény bekövetkezését, azaz előfordulásának számát.

Véletlen eseményről beszélhetünk, ha egy esemény bekövetkezését csak a véletlen befolyásolja.

Több, egymással kapcsolatban álló tevékenység közös modellje. Minden tevékenységre jellemző, hogy különböző szakaszokban hatnak a minőségre, a kezdetektől (az igények megállapításától) egészen az ellenőrzésig (az igényeket kielégítették-e vagy sem). Gyakran minőségspirálnak is nevezik.

Gyakoriságeloszlások ábrázolásakor a hisztogram burkológörbéje az eloszlásfüggvény, amennyiben az osztásközöket 0-hoz közelítjük.

Az egyed tulajdonságaira vonatkozó igények pontos megfogalmazása.

„Gyűjtőfogalom, amelyet a használhatóság és az azt befolyásoló tényezők, azaz a hibamentesség, a karbantarthatóság és a karbantartás-ellátás leírására használnak.” (ISO 8402:1986)

Nagy mennyiségű adat legkisebb és legnagyobb értéke közötti intervallumot részekre bontjuk, ezeket a részintervallumokat nevezzük osztálynak.

Több, egymást kizáró esemény vizsgálatakor az események sorozatát eseményrendszernek nevezzük. Ezen belül a különböző események valószínűségének értékei (úgy is mondhatjuk, hogy a relatív gyakoriságok) valószínűségi eloszlást adnak meg.

Eseménynek nevezünk bármilyen történést vagy annak elemi részét.

Sokaságnak nevezzük az elemek összességét.

A terjedelem azt mutatja meg, hogy milyen hosszú az az intervallum, amelyen belül a mért értékek elhelyezkednek. Jele R. Kiszámítása: R = Xmax – Xmin tehát a legnagyobb és a legkisebb érték különbsége.

Az elem egy darab (termék, alkatrész stb.) egy jellemzője, amelyen megvizsgáljuk a valószínűségi változó konkrét értékét.

„Az előírt követelmények teljesítési képességét bizonyító folyamat.” (ISO 8402:1986)

A medián az a szám, amelynél a sokaság elemeinek fele kisebb, fele nagyobb, tehát a szó szoros értelmében vett középérték.

Valószínűségi változónak nevezzük azokat az értékeket, melyek a gyártási folyamat során vizsgált minőségi paraméterek meghatározott értéke körül ingadoznak.

A minőségtervezés a minőségre irányuló tevékenység első része, két szakaszra oszlik: minőségkutatásra és minőségfejlesztésre.

A teljes körű minőségszabályozás (TQC, total quality control) nemcsak a termelési folyamatra terjed ki, hanem a piaci igényeket, információkat is figyelembe vevő rendszer. Azért alakult ki, mert a minőség fogalmát egyre inkább a fogyasztók, a vevők szempontjából közelítették meg, vagyis a fogyasztói igények kielégítését tűzték ki célul.

A vállalat minőségügyi tevékenységeinek értékelése belső késztetésre, a vállalat vezetősége és alkalmazottai által.

A minőségtervezés második szakasza. A minőségfejlesztés során a megismert igények alapján meg kell határozni a műszaki jellemzőket, összetételt, csomagolást stb., és mindehhez el kell készíteni a gyártási dokumentációt is.

(QC, Quality control) – olyan minőségellenőrzési rendszer, mely a minőség ellenőrzését erre specializált szakemberekre, ill. az általuk alakított szervezetre bízza. Kialakulását a szalagrendszerű gyártás tette szükségessé.

(SPC, Statistical process control) – Folyamatokat vizsgáló statisztikai minőségellenőrzési rendszer, mely matematikai-statisztikai módszerekkel megismeri a folyamatokat, elemzés után eltérések esetén beavatkozik azokba.

(SQC, Statistical quality control) – Olyan minőségellenőrzési rendszer, melyben nem a teljes termelési mennyiséget ellenőrzik, hanem az ún. mintát, melynek adataiból következtetnek a teljes mennyiségre. A minta vizsgálata matematikai-statisztikai módszerekkel történik.

A minőségügyi tevékenységek színvonalának ösztönzésére létrehozott díjak, melyeket ált. nemzetközi szervezetek alapítanak.

A minőségtervezés első szakasza a minőségkutatás, amely során fel kell mérni a fogyasztói igényeket, elvárásokat, kritikákat, döntően marketing-tevékenységről van szó.

„A szervezet olyan irányítási koncepciója, amelynek központjában a minőség áll, és amely összes tagjának részvételén alapszik, és azt célozza, hogy hosszú távon sikert érjen el a vevő megelégedettsége révén, és hasznára legyen a szervezet összes tagjának és a társadalomnak.” (ISO 8402:1996)

Minőségszabályozással foglalkozó munkatársak csoportja és feltételrendszere, felelősségi körei, hatáskörei, kapcsolatai.

A minőségügyi dokumentáció többszintű, a minőségirányítási rendszerre vonatkozó dokumentáció, mely meghatározza a rendszer elemeit, működését és minden fontos jellemzőjét.

A munkautasítások a legalacsonyabb szintű előírások a minőségügyi rendszerben, a közvetlen munkavégzésre vonatkoznak.

Az eljárási utasítások alapvető fontosságú dokumentumai a minőségirányítási rendszernek, ezen utasítások tartalmazzák a tevékenységek rövid leírását, a minőségbiztosítási szempontokat és a minőségi bizonylatok kezelését.

A minőségügyi dokumentáció része három szinten. Első szinten a minőségügyi kézikönyv, második szinten a minőségügyi eljárások, harmadik szinten pedig a munkautasítások és egyéb leírások alkotják a minőségügyi dokumentumokat.

A minőségügyi kézikönyv: „dokumentum, amely meghatározza egy szervezet minőségirányítási rendszerét.” (ISO 9000:2000)

Illeszkedésvizsgálat: azt vizsgáljuk, hogy egy minta tapasztalati eloszlásfüggvénye illeszkedik-e valamely elméleti eloszlásfüggvényhez.

A statisztika egyik ága, mely azzal foglalkozik, hogy hogyan lehet megalapozott következtetéseket levonni a valóság egészére vonatkozóan, ha nem ismerjük, csak a valóság egy részét.

Konfidenciaintervallum-meghatározás: annak meghatározása, hogy nagy valószínűséggel milyen mintaátlag körüli intervallumba esik a várható érték.

A korrelációszámítás a vizsgált tényezők közötti sztochasztikus kapcsolat erősségét, intenzitását vizsgálja.

Gyakoriság-eloszlásról (röviden eloszlás) beszélünk, amikor megadjuk egy sokaság elemeinek gyakoriságát valamilyen paraméter szerint. Az eloszlások lehetnek diszkrétek és folytonosak. A binomiális eloszlás diszkrét eloszlás, azaz az x változó csak meghatározott értékeket vehet fel.

Becsléselmélet: a minta selejtarányából megbecsüljük a tétel selejtarányát a valószínűségek figyelembe vételével.

Gyakoriság-eloszlásról (röviden eloszlás) beszélünk, amikor megadjuk egy sokaság elemeinek gyakoriságát valamilyen paraméter szerint. Az eloszlások lehetnek diszkrétek és folytonosak. A normáleloszlás (más néven Gauss-eloszlás) folytonos eloszlás, mivel az x bármilyen értéket felvehet. A gyakorlatban általában akkor fordul elő normális eloszlás, ha sok, egymástól független tényező hatása összegződik, azaz ha a körülmények (technológia, alapanyag, dolgozó, eszközök stb.) azonosak, paramétereik állandóak, akkor az ellenőrzés során a névleges értéktől eltérő érték csak a véletlennek köszönhető, tehát az adatok normál eloszlásúnak tekinthetők.

A regressziószámítás azt vizsgálja, hogy egy Y változó értéke hogyan becsülhető meg az X változók segítségével.

A szórás az átlagtól vett eltérések négyzetes átlaga, azt mutatja meg, hogy az ismérvértékek átlagosan mennyivel térnek el a számtani átlaguktól.

A sokaságra (tételre) vonatkozó feltevést statisztikai hipotézisnek nevezzük. A hipotézis vonatkozhat az eloszlásra vagy annak valamely paraméterére is.

Hipotézisvizsgálat: egy hipotézis (feltételezés) igaz voltának eldöntése statisztika próba segítségével.

Az összes lehetséges mintából számítható mintaátlag, melyet a változó lehetséges értékeinek tekinthetünk.

A normalitásvizsgálattal azt vizsgáljuk, hogy egy ismeretlen eloszlás normális eloszlás-e vagy sem.

„A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.” (1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról)

„A minőségirányítás megvalósításához szükséges szervezeti felépítés, eljárások, folyamatok és erőforrások.” (ISO 8402:1996)

„Összehangolt tevékenységek egy szervezet vezetésére és szabályozására, a minőség szempontjából.” (ISO 9000:2000)

Rendszertanúsítás: valamely minőségügyi rendszermodell (pl. MSZ EN ISO 9001:2001) akkreditált, harmadik fél általi tanúsítása.

„A minőségügyi rendszer követelményeinek szabványosított vagy kiválasztott összessége, amelyet úgy alakítottak ki, hogy adott helyzetben kielégítsék a minőségbiztosítási igényeket.” (ISO 8402:1996)

„Dokumentum, amely meghatározza egy szervezet minőségirányítási rendszerét.” (ISO 9000:2000)

„Irányítási rendszer egy szervezet vezetésére és szabályozására, a minőség szempontjából.” (ISO 9000:2000)

A minőségpolitika „a szervezetnek a minőségre vonatkozóan a felső vezetőség által hivatalosan kinyilvánított általános szándékai és irányvonala”. (ISO 8402: 1996 és ISO 9000:2000)

A társadalomra veszélyes, az elkövetőnek felróható magatartásért való helytállás.

A minőségtevékenység második szakasza (a minőségtervezés után), mely a gyártás előkészítésétől a késztermék előállításáig terjed.

Teljes körű minőségszabályozás (total quality control): nemcsak a termelési folyamatra kiterjedő, hanem a piaci igényeket és információkat is teljes mértékben figyelembe vevő minőségszabályozási rendszer.

A minőségi követelmények teljesülése érdekében tevékenykedő munkatársak csoportja, felelősségi köre, hatásköre és kapcsolatai.