A személyes megfigyelés bemutatása
Személyes megfigyelésnél a vizsgált személyt, illetve helyzeteket saját, természetes környezetükben figyelik meg.
Például a BKV megbízhatja a kutatókat, hogy végezzenek forgalomszámlálást meghatározott időpontokban és járatokon, figyeljék meg az utasok magatartását, mérjék fel a frekventált járatok főbb megállóhelyein a várakozók számát, a várakozás idejét, az utasok reakcióit, megjegyzéseit stb.
Vannak szituációk, amikor a kutató külső megfigyelőként vesz részt a megfigyelésben, nem próbálja meg manipulálni vagy kontrollálni a megfigyelt jelenséget, a résztvevőkmagatartását. Máskor a kutatást végző beépül a vizsgálandó csoportba és „testközelből” figyeli meg az embereket és a helyzetet.
Ha a vizsgált személyek rájönnek arra, hogy megfigyelik őket, másként fognak viselkedni, mint előtte. Ezt a megfigyelési effektust nem mindig sikerül kiiktatni a vizsgálatokból, még akkor sem, ha éppen a spontán reakciók, a fogyasztók természetes viselkedése lenne a felderítendő kutatási objektum
A mystery shopping
Az egyik szívesen alkalmazottmegfigyelésesmódszer a mystery shopping vagy álcázott vásárlás.
A megfigyelést ügyfélnek „álcázott” felmérő, azaz a feladatra betanított kérdezőbiztos végzi. Feladata, hogy átlagos ügyfélként a vásárlási környezetet, az eladók magatartását, reakcióit közvetlen közelből megfigyelje és próbára tegye.
A kérdezőbiztos a felmérés során felkeresi a vizsgálatba bevont intézményt (bolt, benzinkút, szálloda, vendéglő stb.), és ott végrehajt egy előre rögzített feladatsort. Információkat kér az áruról, több márkát felpróbál, vásárol és fizet, reklamál stb. Eközben figyeli, hogyan reagálnak az alkalmazottak, feltérképezi a kiszolgálás és a konkrét ügyintézés egyes lépéseit, az ügyintézők tájékozottságát stb. Olykor még azt is rögzíti, hogy ránézett-e az alkalmazott beszéd közben, vagy talált-e szappant és törölközőt a mellékhelyiségben.
A felmérő jegyzőkönyvben összegzi tapasztalatait.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
