Szekunder adatok
Szekunder adatok: „másodkézből” származó adatok, amelyeket valaki már korábban összegyűjtött, feldolgozott és valamilyen formában elérhetővé tett. Gyorsan, könnyen és viszonylag kis költséggel megszerezhetőek, elég, ha „íróasztal mellől” keressük meg őket. Hátrányuk, hogy nem az adott téma kapcsán gyűjtötték össze őket, így nem biztos, hogy megfelelőek az adott probléma megoldására.
A szekunderadatok származhatnak belső, vállalati, illetve külső forrásokból.
Belső adatok
Belső adatok: legegyszerűbb és legolcsóbb, ha megvizsgáljuk, hogy az adott témához kapcsolódóan mit találunk „házon belül”. Minden cégnek vannak adatai a vevőiről és partnereiről, rendelkezésre állnak értékesítési számlák, szállítólevelek, költségadatok, mérlegadatok, a raktárkészlet változásai, vevői panaszok stb. Ritkán fordul elő, hogy a vállalati adatok egyenesen a marketing-adatbázisba kerülnek, de megfelelő tisztítás és feldolgozás után alkalmasak lehetnek a felhasználásra.
Külső adatok
Külső adatok is bekerülhetnek a döntés-előkészítő információk közé. Külső forrásokként használhatóak tájékoztató kiadványok, címjegyzékek, szakbibliográfiák, statisztikai adattárak, amelyek releváns információkat tartalmaznak a megoldandó kérdést illetően. Korrekt gazdasági és pénzügyi információk nyerhetőek.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
