A metódusok és az öröklés

Az öröklés azért jó, mert a dolgok logikája is ezt tükrözi. Ami már megvan, abból építkezik a többi. Egy már elkészített osztályból az öröklés révén mindent felhasználhatunk, amit már elkészítettünk. Első körben nincsen semmi probléma, azonban ha jobban belemerülünk a részletekbe, kiderül, hogy gyakran vannak olyan élethelyzetek, amikben ugyanaz kéne, de azért egy kicsit másképp. Ezekről a problémákról lesz szó ebben a fejezetben.

Az öröklés egyszerű formája

Öröklés Az öröklés legegyszerűbb formája a felülírás. Ha az ősosztály egy metódusa helyett szeretnénk egy ugyanolyan nevű, de más funkcióval rendelkező metódust a gyerekosztályba, akkor ezt megtehetjük felülírás alkalmazásával. Ilyenkor a gyerekosztály objektumainál a gyerekosztály metódusa fog futni.
A felülírást általában a new kulcsszóval adjuk meg a gyerekosztály metódusának deklarálásakor.

Virtuális metódus

Az objektumközpontú programozásban gyakran előfordul, hogy egy ősosztálybeli objektumnak értékadással egy gyerekosztálybeli objektumot adunk. Ha mindkét osztályban van egy ugyanolyan nevű de mást csináló metódus, akkor az így létrehozott objektum nem a gyerekosztály, hanem az ősosztály metódusát hajtja végre.
Ha azt akarjuk, hogy a gyerekosztály metódusa működjön (felülbírálás), akkor az ősosztály illető metódusát virtuálisnak kell deklarálni (virtual), illetve a gyerekosztályban ezt jelezni (override) kell szintén a deklarációban.

Öröklés programozása

Az öröklés legegyszerűbb formája a felülírás. Ha az ősosztály egy metódusa helyett szeretnénk egy ugyanolyan nevű de mást csináló metódust a gyerekosztályban, akkor ezt megtehetjük ha felülírást alkalmazunk. Ilyenkor a gyerek osztály objektumainál a gyerek osztály metódusa fog futni.

Ha mindkét osztályban van egy ugyanolyan nevű de mást csináló metódus, akkor az így létrehozott objektum nem a gyerekosztály, hanem az ősosztály metódusát hajtja végre.