Programnyelvek

1952-ben készült el Neumann János tervei alapján az EDVAC innen számítjuk a programozási nyelvek története.
Az EDVAC volt az első számítógép, amelyen „programot lehetett végrehajtani”, elsősorban matematikai problémák megoldására specializálva. A programozás kezdeti időszakában a programok általában csak azon a gépen futottak le, amely gépen elkészítették őket, azaz a programok „gép-függőek” voltak. A továbbiakban bővült a számítógép által megoldandó problémák köre, egyre több területen kezdtek el számítógépet használni, és az újabb alkalmazási területek újabb problémákat vetettek fel. Az igényekhez igazodva az évek folyamán a programozási munka könnyítése, gyorsítása érdekében a programozási technikák és eszközök (programozási nyelvek) is fejlődni kezdtek. Kezdetben a programozási nyelvek nagyon közel álltak a gépi problémamegoldás logikájához, a programozás tulajdonképpen nem volt más, mint a gépnek adott utasítások sorozatának leírása, amely a gép nyelvén történt. Az első programok megírása igen sok időt vett igénybe.

Programstruktúra

Programstruktúra
A program utasítások sorozata, amely névvel van ellátva, és képes megoldani egy feladatot. A program háttértáron futtatható formában található valamelyik háttértáron.
A program kezdő, és végutasítása között megtalálható a program összes utasítása, ezek az utasítások lehetnek külön egységekben is.

Programcsomag:
Rokon programok halmaza, amelyek egy feladatkör megoldására szolgálnak.

Párhuzamos folyamat (taszk)

Egyes programok a feladat megoldására olyan programrészeket használnak, amelyek egymással párhuzamosan hajtódnak végre, egymással kommunikálnak, működésüket szinkronizálni kell, meg kell oldani az erőforrás megosztást. A párhuzamosan működő programrészek a folyamatok.

Fordítási egység
A program többi részétől függetlenül lefordítható legkisebb nyelvtani egysége, a fordítási egység. A fordítóprogram egyszeri végrehajtásával leordítható.
A főprogram maga egy fordítási egység.

Azonosító

A programozási nyelv objektumaihoz, a konstansokhoz, változókhoz, típusokhoz, program egységekhez, rendelt nevet hívjuk azonosítónak. Az azonosítók elnevezésére az egyes programozási nyelvek különféle szabályokat vezettek be. Általános szabály, hogy az azonosító betűkből és számjegyekből állhat, kiegészítve az aláhúzás karakterrel.
A programozási nyelvek az alapszavaikat – pl. utasítások - nem engedik azonosító névként használni, ezeket nevezzük védett azonosítóknak. A különböző objektumokat általában különböző azonosítókkal kell ellátni.

Típus

A típus egy algebrai struktúra, amely értékhalmazból és az azon értelmezett, adott tulajdonsággal rendelkező műveletekből áll.
A nyelvek csoportosításnál megkülönböztetünk típus nélküli, típusos, és erősen típusos nyelveket.
A típus nélküli nyelveknél a változókhoz nem rendeltünk típust, azaz futás közben tetszőleges típusú értékeket felvehetnek.
A típusos nyelveknél a változó típusát minden esetben meg kell adni, az erősen típusos nyelveknél a változó megadásának már fordítási időben meg kell történnie.

Változó

A változók a memóriatartományok olyan részei, amelyek adott típusú értékeket tárolhatnak, ez az érték megvizsgálható, módosítható.
A konstansok is a memóriatartomány részei az értékei megvizsgálhatóak, de nem módosíthatóak.

Paraméterátadás

A programegységek (eljárások, függvények, operátorok) paraméterezhetőek. Paraméterátadás az a folyamat, amikor a hívó aktuális paraméterei átkerülnek a hívotthoz, majd annak a munkája végeztével visszakerülnek a hívóhoz.

Programrészlet

Paraméter-átadás az a folyamat, amikor a hívó aktuális paraméterei átkerülnek a hívotthoz, majd annak a munkája végeztével visszakerülnek a hívóhoz.

A program kezdő, és végutasítása között megtalálható a program összes utasítása, ezek az utasítások lehetnek külön egységekben is.

A programozási nyelv objektumaihoz, a konstansokhoz, változókhoz, típusokhoz, program egységekhez, rendelt nevet hívjuk azonosítónak.

A típus egy algebrai struktúra, amely értékhalmazból és az azon értelmezett, adott tulajdonsággal rendelkező műveletekből áll.

A változók a memóriatartományok olyan részei, amelyek adott típusú értékeket tárolhatnak, ez az érték megvizsgálható, módosítható.