A szétválasztás tárgya

Az élelmiszeripar dolgozik homogén és heterogén anyagokkal i, illetve homogén vagy heterogén anyagokat állít elő. Gyakran előfordul, hogy szétválasztanak anyagokat pl. gyümölcsök levét a rostoktól, a tej zsírfázisát a vizes fázistól, porszemcséket a levegőtől.
A nem egységes összetételű, részekre (fázisokra) bontható anyagokat heterogén anyagoknak nevezzük.

Heterogén anyagok

A heterogén anyagok, más néven diszperz rendszerek egymásban fel nem oldódó, csak egymásban eloszlatható összetevőkből állnak. Az összefüggő diszperziós közegben több önálló részecskéből álló diszperz fázis van.
Például a tejben a víz a diszperziós közeg és a zsír a diszperz fázis.

Diszperziós közeg

A diszperziós közeg fogja össze, abban találjuk eloszlatva a diszperz fázist. Diszperziós közeg a rostos lé esetében a folyadékfázis (ami önmagában egy oldat), a poros levegőben a levegő. A diszperziós közeg folyékony, vagy gáz halmazállapotú.

Diszperz fázis

A diszperz fázis lehet szilárd, folyékony vagy gáznemű. A diszperz fázis sűrűsége megegyezhet a diszperziós közeg sűrűségével, gyakori azonban, hogy annál kisebb vagy nagyobb sűrűségű. Ha van sűrűségkülönbség a fázisok között, akkor azok könnyebben szétválaszthatók.

Nem egynemű, különböző részekből álló anyag.

A heterogén anyag egyik fázisa, ebben van eloszlatva a diszperz fázis.

A heterogén anyag azon fázisa, amelyet a diszperziós közeg foglal magába.

Olyan diszperz rendszer, ahol folyadékban vele nem oldódó másik folyadék van.