Csecsemővel utazni
Csecsemővel utazni: a várakozással ellentétben meglepően egyszerű, örömteli esemény lehet, ha sikerül biztosítani a csöppség alapvető igényeit. Csupán össze kell hangolni a szülő és a kicsi előjegyzési naptárát. Akár autóba, akár repülőgépbe szállunk be vele, ha elegendő ennivalót vesz magához, (remélhetőleg) az első dolga lesz mélyen elaludni. Képes végigaludni a repülőutat, és ahogy megérkezünk távoli úti célunkhoz, frissen ébredve követeli újra az evést, és már nevet is vissza arra, aki rámosolyog. Ez persze az ideális eset, és nem minden csecsemő viselkedik az elképzeléseink szerint.
Hasznos információk
Az Egyesült Államokban évente kb. 7 millió esetben repülnek 2 év alatti kisgyermekek. Ez a szám évente csaknem 10%-kal nő. Egy másik érdekes felmérés szerint 1999-ben kb. 1 millió 13 év alatti kisgyermek repült szülői felügyelet nélkül. A kétéves kor alatti kisgyermekek a legtöbb légitársaság gépein ingyen utazhatnak. Ez azonban azt is jelenti, hogy a repülőutat valamelyik szülő ölében kell töltenie a csöppségnek (ha a gép tele van). Nem csak emiatt nagy kihívás a kisgyermekkel történő légi utazás a szülőknek. Sokakat megfélemlít az a gondolat, hogy szülőként síró gyermekkel kell repülőre szállnia, mialatt a többi utas ellenséges szemmel méregeti a gyermekét megvigasztalni képtelen, kétségbeesett apát, anyát. Nézzünk át néhány lehetséges megoldást arra az esetre, ha gyermekét el kell szórakoztatnia a kétórás repülőgép út alatt (nem is beszélve a 12 órás járatokról). Mindezek mellett azonban a biztonság, illetve a higiénia a repülés alatti legfontosabb szempont, de tudni kell, hogy néhány gyermeknek különleges egészségügyi igényei is lehetnek. Már a helyfoglalásnál ügyeljünk arra, hogy lehetőség szerint az első és másodosztályt elválasztó fal mögé kapjunk jegyet. Ott ugyanis nagyobb a hely, és általában ide szerelhetők fel a légitársaságok által biztosított gyermekkosarak is.
Környezetváltozás és a csecsemők
Joggal fordulhat meg fejükben, hogy a csecsemő – természeténél fogva – még otthon is érzékeny a környezet változásaira. Úgy érezheti, elemi biztonsága került veszélybe az új, eddigiektől eltérő, kíméletlen környezeti hatások (más jellegű zaj, szagok stb.) miatt. Ezek a jelek a nagyon érzékenyen, mindenre apróságra reagáló csecsemőket ingerlik, izgatják. Nincs szükségük másra, csupán közelebb bújni a számukra biztonságot jelentő szülőhöz, különösen, ha túl sok időt töltöttek már a repülőgépek speciális csecsemőüléseiben. Ha a csecsemő elsősorban a szülő közelségét, melegét, nyugodt „kisugárzását” érzi, védve érzi magát a repülőtéri zajok, káosz ellen, amely – valljuk be – gyakran a felnőtt utazót is teljesen elbizonytalanítja. Joggal várja el tehát a csecsemő, hogy minél közelebb érezze magához a biztonságot nyújtó, állandóan vele lévő szülőt. Célszerű emiatt az itthon is sokak által kedvelt „kenguru” hordozóba tenni a kicsit, legalábbis a repülőtéren, de a repülési idő egy részében is. Ez annyiban praktikus is, hogy a szülő keze így többnyire szabadon marad: akár a kapaszkodás, akár a csomagcipelés céljából. Tekintettel arra, hogy a repülőút alatt viszonylag kevesen viselnek nagyestélyit, a „kenguru” nemigen rontja el a szülő ruházatának design-ját.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
