A test biztos egyensúlya

Ez a rendszer biztosítja szilárd talajon a test biztos egyensúlyát. A rendszerbe érkező ingerek, jelek a szárazföldön, stabil állapotban egyensúlyban tudják tartani a testet. Ha azonban a központi idegrendszerbe bejövő négyféle jelzés között eltérések vannak, az addig stabilan működő rendszer felmondja a szolgálatot, és nem megfelelő jelzéseket, parancsokat küld például a vegetatív idegrendszerbe, s ezután kialakulnak a tengeribetegség kellemetlen tünetei. Biztosan többen megfigyelték már, például vonaton utazva, hogy az ablakon kinézve, szemük követi a mellettük elsuhanó póznák, oszlopok elmosódó vonalait. Ez a szem egyik automatikus működéséből adódik, de ugyanez az automatizmus képes teljesen felborítani az egyensúly biztosításáért felelős rendszer működését. Ha egy autó hátsó ülésén menet közben könyvet olvasunk, szintén felborulhat az addig jól koordináló egyensúlyozó rendszerünk. Sokan képtelenek emiatt mozgó járművön olvasni.

Az emberi szervezet egyensúlyérzékelő rendszere

Szervezetünknek remek egyensúlyérzékelő rendszere van, testünk egyensúlyát egy 5 komponensből álló idegrendszeri szabályozó mechanizmus biztosítja.

1. A belső fülben található folyadékkal telt csatornákból (az úgynevezett félkörös ívjáratokból) áll az egyik, amely a mozgás irányát érzékeli.

2. A látási ingerekből képezik a második összetevőt, amely elsősorban akkor használatos, amikor az illető a levegőben tartózkodik, és szintén a mozgás irányáról ad információt.

3. A bőr nyomásérzékelő receptorai (elsősorban a lábakon és az ülésre szolgáló testrészünkön), amelyek érzékelik, hogy a test valahol áll vagy ül, vagyis összeköttetésben, összefüggésben van a talajjal.

4. Az izmok és ízületek érzékelői azt jelzik, ha a testünk mozgásba lendül.

5. A központi idegrendszerben a fenti információk összefutnak, és kialakul egy kép arról a mozgásról, amit a test végez, s ehhez koordinálja a további mozdulatsorokat, az egyensúly megőrzéséhez szükséges „beállításokat”.