Fel és leszállás
Légi utazások alatt a duzzadt nyálkahártyák arcüreg- vagy fülfájdalmat okozhatnak a fel- és leszállás során, de esetenként végig az utazás alatt is. A legkritikusabb szakasz a leszállás, amikor a fenti, alacsonyabb nyomású helyről a földközeli, magasabb légnyomású rétegekbe érünk. Ilyenkor a középfülben gyorsabban és gyakrabban alakul ki vákuum, ami az Eustach-kürtön keresztül normálisan is kicsit nehezen egyenlítődik ki. Bár a repülőgépek fejlődésével a kabintér nyomása bizonyos határok közt jól változtatható (kiegyenlíthető), ennek ellenére az utazások alatt rendszerint gyorsan változik a belső légnyomás (az utazómagasságot elérve a nyomás viszonylag állandónak mondható).
A nyelés szerepe
A nyelés folyamán a garatfal izmai nyitják az Eustach-kürtöt. A nyelés normálisan ritkább folyamat, de sűríthető akaratlagosan vagy rágógumi rágásával, esetleg mentolos cukorka szopogatásával. A többszöri nyelés nagyobb gyakorisággal nyitogatja az Eustach-kürtöt, s így nagyobb a nyomáskiegyenlítődés lehetősége is. Ez hasznos lehet a leszállás előtt és alatt egyaránt. Néhány légitársaság gépein a leszállás előtt ezért kínálnak végig mindenkit egy kis cukorkával. Az ásítozás még ennél is jobb lenne, mivel olyankor erősebben nyílnak meg kétoldalt az Eustach-kürtök. Vigyázzunk viszont arra, hogy a leszállást ne aludjuk végig, hiszen a fentiek értelmében ilyenkor nincs nyelés, ásítás, rágás, és a dobhártya két oldala közti nyomáskülönbség komoly kellemetlenségeket okozhat.
Egy speciális manőver
Íme egy speciális manőver azoknak, akik mindent ki szeretnének próbálni. Eredménye: az Eustach-kürtök nyitása, normális esetben kis túlnyomás létrehozása a középfülben. (Ezért inkább leszálláskor gyakorolják.) 1. Szorítsa össze ujjaival az orrszárnyakat (fogja be az orrát). 2. Vegyen a szájába annyi levegőt, amennyi csak belefér. 3. A pofa (orca) és a garatfal izomzatát használva próbálja a levegőt a garaton keresztül a hátsó orrjáratokba préselni (mintha fújni akarná az orrát). A nyomásnövelésre ne használja a rekeszizmát vagy a hasizmokat, mert túlontúl nagy nyomást érhet el, és ez megint nem tesz jót. 4. Ezután az orrszárnyakat eleresztve, fújja ki a levegőt. Mivel a kisgyermekek ezt a manővert nem tudják végrehajtani, a szülő, kísérő dolga, hogy ne hagyja aludni leszállás alatt, adjon a szájába cumit, etesse stb., hogy minél többször nyeljen. A fülfájós kisgyermeknél pedig kevés rosszabb útitárs létezik…
Mikor halasszuk el a repülő utat
Ha valaki nagyon beteg (például fáj a füle vagy arcürege), magas láza van, jobban teszi, ha elhalasztja a repülőgépes (de gyakorlatilag bármilyen) útját addig, amíg meg nem gyógyul. Ha feltétlenül szükséges utaznia, még náthásan, influenzásan is, igyon sok folyadékot, és legalább a fel- és leszállás alatt használjon olyan orrcseppeket (vagy orrspray-t), amelyek a nyálkahártya duzzanatát csökkentik. Ezek rendszerint hatásosak a megfázás egyes tünetei ellen, de nem árt tudni, hogy némelyik orrcsepp antihisztaminokat is tartalmaz, amelyek elálmosítják az embert. Kezelőorvosa minderről pontos tanácsokat tud adni. A tapasztaltabb utazók néha még náthás tünetek nélkül is alkalmazzák ezeket a nyálkahártya-duzzanatot csökkentő cseppeket, hogy mindenféle problémától mentesítsék magukat a leszállás során. Ha nem sikerül mindezen tanácsok ellenére sem nyitva tartani, kinyitni az Eustach-kürtöt, leszállás után mielőbb keressenek orvosi segítséget, mivel a fájdalmat leszámítva, napokon belül gyulladásos tünetek alakulhatnak ki a középfülben.
Toronyházak
Ám ehhez a jelenséghez sem mindig kell repülőre szállni. A toronyházak emeleteire száguldó liftekben ugyanilyen „élményben” lehet részünk, de észlelhetjük a tompult hallást akkor is, ha lemerülünk az úszómedence fenekére. A mélytengeri búvároknak ugyanúgy meg kell tanulniuk, hogyan egyenlítsék ki a dobhártya két oldalán lévő nyomáskülönbséget, mint a pilótáknak.