A búvárok nyomásbetegségének a jelei
A búvárok nyomásbetegsége a legkülönfélébb jelekkel kezdődik, és további furcsa, látszólag össze nem függő szervek károsodását jelző tüneteivel folytatódik. Például fül vagy száj fájdalom, fejfájás, nagyobb ízületek fájdalma, bénulások, kóma, melynek a vége kezelés nélkül rendszerint halálos. A tünetek bizonytalan jellege miatt leginkább erre kell gondolnunk, ha olyan személy panaszkodik ezekről, aki az utóbbi időben jelentős nyomáskülönbségnek volt kitéve. A nyomásbetegség három leggyakoribb megjelenése az arcüregek és a középfül feszüléséből adódó folyamatok, a dekompressziós betegség (később), és az artériás gázembólia.
Henry fizikai törvényei
Henry törvénye szerint a gázok folyadékban való oldékonysága egyenesen arányos a gáz nyomásával. Szemléletesebben: ha a sörösüveg tetejét hirtelen kinyitjuk, szemmel jól látható buborékáramlás indul el a folyadékból az üveg nyílása felé. A búvárok esetében nyilván nem csak a sörről van szó. A búvárok légzőtankjában lévő nitrogén a mélyben a búvár zsírszöveteiben, ízületi folyadékában oldott állapotban van. Ez a gázmennyiség a felszínre emelkedés során lassan felszabadul, és fokozatosan eltávozik a kilégzett levegővel. Ez történik akkor, ha a búvár lassan, fokozatosan emelkedik az alacsonyabb nyomású felszín felé, és a nitrogén a vérárammal akadálytalanul eljut a tüdőbe, ahonnan kilégzésre kerül. Ha azonban a búvár gyorsan akar a felszínre emelkedni, a nitrogén gázbuborékok formájában szabadul fel (emlékezzünk csak a sörre, de még jobb példa a pezsgő!).
Boyle fizikai törvényei
Érdekes, hogy mindez a szárazföldön is előfordulhat, amikor a gépkocsik légzsákjai a baleset következtében esetleg kidurrannak és nagynyomású gáz kerül ezáltal a sérült tüdejébe. A betegséget legegyszerűbben Boyle és Henry fizikai törvényei magyarázhatják. Boyle szerint állandó hőmérsékleten a gázok térfogata fordítottan arányos a nyomással. Emlékeznek még: P1V1=P2V2...? A tengerben (de egyáltalán a vizekben) minden 10 méter mélység +1 atm nyomásemelkedést jelent. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy a tüdőben lévő levegő mennyisége 10 m mélyen a duplájára nő. Ha ez a kétszeres mennyiségű levegő csapdába kerül (például a gyors felemelkedés miatti levegő-visszatartás miatt), a felszínen iszonyú erővel feszíti a tüdő falát. Ez azonban nem csak a tüdőre, hanem minden más, levegővel teli üregre is jellemző, és ebből van egy pár az emberi szervezetben. A gyors felszínre emelkedés esetén a PTX, pneumomediastinum éppúgy előfordulhat, mint belsőfül sérülés, dobüreg károsodás, arcüreg feszülés. A dobüreg károsodás az úgynevezett Eustach-kürt működésének rendellenességei esetén gyakrabban is előfordulhat. Ez a belső fülben vérzésekhez vezethet, az egyensúlyszerv membránjának elszakadásával.
Paul Bert
A búvárkodás, mint hivatás, már 5000 évvel ezelőtt is létezett, de a búvárokkal kapcsolatos balesetek leírását először Paul Bert tollából olvashatták az érdeklődők, amikor 1878-ban a keszonbetegséggel kapcsolatos cikke megjelent. A hídépítő munkások között előforduló keszonbetegség tüneteit akkor jegyezték le, amikor azok befejezték a víz alatti munkálatokat, és felemelkedtek a felszínre. Akkoriban a tünetek összefoglalásakor légzési nehézséget, éles ízületi vagy hasi fájdalmat és szédülést írtak le.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
