Az immunrendszer alapfunkciója abban nyilvánul meg, hogy különbséget tud tenni a saját és a nem saját között. Az immunrendszer sejtjei által saját-ként felismert anyagokat, sejteket, szöveteket a szervezet eltűri, míg a nem sajátként felismertekre immunválasszal reagál. A szervezetbe került kórokozókat, fajidegen fehérjéket nem sajátként ismeri fel, így ezekre ellenanyagtermeléssel reagál.

A fertőző betegségeket létrehozó mikroorganizmust kórokozó mikroorganizmusnak nevezik. Az ismert mikroorganizmusok közül csak elenyésző a valóban kórokozó tulajdonságú.

Az orvostudománynak az a része, mely az egészség megvédését, a károsodások megelőzését kívánja biztosítani.

Súlyos bélfertőzés, okozója a Vibrio cholerae. Eléggé érzékeny, a beszáradást rosszul tűri. Szennyvízben, székletben azonban hetekig életben marad. Endotoxinjának hatására már néhány órás lappangás után is oly nagymértékű hasmenés következhet be, h ogy a széklet rizsléhez válik hasonlóvá és a beteg a nagyfokú vízveszteség miatt kiszárad, a bőre ráncos lesz, arca beesik. A halál 2-3 nap alatt görcsök és keringési elégtelenség kíséretében áll be. Az antibiotikumkezelés azonban sikeres. Az átvészelés hosszú évekre immunitást hagy maga után. A fertőzés forrása maga a beteg ember és a kórokozó hordozó. Terjedési módja azonos a többi bélfertőzéssel: fertőzött kéz, legyek, élelmiszer, de leggyakrabban az ivóvíz terjeszti. A betegség rendszerint járványosan fordul elő, leggyakrabban Indiában. A védőoltás hatásos.

Szabad szemmel nem látható, általában egysejtű vagy csak kisebb sejthalmazokba tömörült, de szövetekké még nem differnciálódott lények. Mikrobának tartjuk a még önálló anyagcserével nem rendelkező, sejtszintig nem fejlődött vírusokat is, amelyek az élő és élettelen világ határán állnak. Több közülük a sejtekben parazita módon szaporodik, sejten kívűl kikristályosítható.

Az Egyenlítő mentén húzódó egyenlítői öv észak és dél felé körülbelül a 10. szélességi fokig terjed, éghajlatára jellemző, hogy a napsugarak delelési hajlásszöge 66,5 és 90 fok között váltakozik, az évi középhőmérséklet pedig 25-27 Celsius-fok. Az évi hőingadozás kicsi 2-3 Celsius-fok, a napi hőingadozás pedig 8 és 12 Celsius-fok között alakul. A rendkívül gyors nappal felmelegedés és az erős napsugárzás következtében kora délután szinte minden nap heves zivatarok alakulnak ki. A sok csapadék miatt a levegő páratartalma rendkívül magas, ezen a területen a folyóhálózat sűrű, a folyók bővizűek, vízjárásuk egyenletes.

A meningococcus-meningitist a Neisseria meningitidis A, B,C,Y, W-135 és egyéb csoportjai okozzák. A betegség cseppfertőzéssel terjed. Tünetei: magas láz, hidegrázás, fejfájás, hát-, has- és végtagfájdalom, valamint émelygés és hányás észlelhető. Súlyos esetekben gyorsan fokozódó zavartság, delirium, görcsrohamok, kóma és sokk lép fel. A legtöbb esetben kiütések is láthatók.

A nyák-, nyál- és verejték-mirigyek recesszíven öröklődő, veleszületett működési zavara a hámsejtek enzimrendszerének defektusa miatt. Következmény: a váladék sűrű, nehezen ürülő. A pangás miatt a kivezető járatok hólyagszerűen kitágulnak, a hám pusztul, helyette kötőszövet szaporodik fel.

A vizeleti rendszer részei: a vizelet kiválasztó szerv, a vese. A vizelet gyüjtő szerv, a húgyhólyag és a vizelet elvezető szervek, a húgyvezeték és a húgycső

A kiütéses tífusz a fertőzött ruhatetű terjeszti, nem zárható ki azonban a fejtetű és a lapostetű szerepe sem. A tetű a beteg emberből szívott vérrel fertőződve maga is megbetegszik, majd a székletével a bőrre ürített kórokozót az ember vakarja be a bőrébe. A megbetegedés kb. 10-14 napos lappangási idő után hirtelen magas lázzal, elesettséggel kezdődik, amit a mellen és a háton megjelenő halványrózsaszínű kiütések és egyre zavartabb öntudat követ. Másik típusa a hastífusz, mely a Salmonella typhi által okozott súlyos bélfertőzés. A fertőzés mindig szájon át következik be fertőzött kéz, élelmiszer vagy ivóvíz útján. A lappangási ideje 14-18 nap. A szervezetbe került kórokozó a bélből felszívódva a vérbe kerül és ott elszaporodik. A vérből a máj az epével választja ki és így ismét a vékonybélbe, onnen a székletbe kerül. A vérből a vese által kiválasztott kórokozó a vizeletet fertőzi. A betegség bizonytalan, hullámzó lázmenettel kezdődik, amely később magas, állandó lázba megy át. A beteg ilyenkor igen gyenge, zavart, ködös tudatállapotban van.

A szervezet hőszabályozó rendszerének túlterhelése, amikor a külső környezet hőmérséklete magasabb, mint az emberi testhőmérséklet és nem lehetséges a felesleges hőmennyiség leadás ekkor beszélhetünk hőterhelésről.

1. oroszországi puszta; 2. nagy kiterjedésű fátlan, füves síkság a mérsékelten száraz éghajlatú területeken; puszta.

A bőr verejtékmirigyeinek száma kétmillióra tehető. Alig néhány helyen nem található. A legtöbb a tenyéren és a talpon van. Az ember bőrében kétfajta verejtékmirigy van. A legtöbbnek a kivezetőcsöve egyenesen a bőr felszínére vezet. Néhány testtájon olyan verejtékmirigyek is vannak, amelyek különleges szagú, nyúlós, tejszerű nedvet termelnek és a verejtéket a szőrtüsző nyílásába ürítik. Ezeknek az úgynevezett illatmirigyeknek az állatvilágban és a nemi életben van jelentőségük. A verejték elsősorban víz, melynek párolgása lehűti a szervezetet. Ha valami gátolja az izzadást vagy a párolgást, a szervezet túlmelegszik és hőguta fenyeget. A verejték a benne oldott konyhasótól sós izű, de kevés cukrot, vasat és többi mást vegyi bomlásterméket is tartalmaz. Részben a verejtékben oldott zsírsavaknak is köszönhető, hogy a bőr felszíne enyhén savas vegyhatású. Ez azért fontos, mert savanyú környezetben a bőr felszínén megtelepedett gombák és baktériumok nem tudnak szaporodni, tehát védi a bőrt a fertőzéssel szemben. A verejtékelválasztást a meleg és az izommunka fokozza. Az illatmirigyeket a hormonok szabályozzák. A bőr felszínén nyíló mirigyek friss váladéka szagtalan, csak a bomló verejték válik bűzössé.

Ingerlés, enyhe gyulladás, bántalom.

Az egyes szervek belső felszínét borító hámtakaró. Szerkezetét mindenkor a szerv működésének sajátossága szabja meg.

Fertőzésről akkor beszélünk, ha egy kórokozó nemcsak bejut a szervezetbe, hanem legyőzi a szervezet védekező erőit, megtelepszik a szervezetben, sőt el is szaporodik. A fertőzés hatására a szervezet azonnal különféle nedveket, ellenanyagokat termel és mozgósítja a kórokozókat elpusztító falósejteket is. A fertőzés pillanatában tehát küzdelem indul meg a szervezet és a kórokozó között. A küzdelem eredményezi azokat a tüneteket, amelyek a fertőzést követik és a betegséget jellemzik.

A vérmételyek családjába tartozó kórokozó.

A szívverés sebessége.

A forró övezet északi, illetve déli szomszédságában, általában a 30. és a 45. szélességi kör között húzódik. A mérsékelt övezet legmelegebb része. Időjárásának alakításában a forró övezetből származó légtömegek is részt vesznek. A tél enyhe, a nyár pedig a napsugarak igen magas (70-80 fokos) delelési hajlásszöge miatt meleg és hosszú. Az évi középhőmérséklet +10 és 20 Celsius-fok között alakul. A téli és nyári nappalok hosszában jelentős különbség észlelhető. Az évi hőingadozás meghaladja a napi hőingadozást.

A légkörnek egy bizonyos helyen és adott időpontban fennálló fizikai és kémiai tulajdonságait időjárásnak nevezzük. A szóban forgó területre általában jellemző időjárás az éghajlat, vagy klíma. Kialakulását számos tényező befolyásolja, ilyen a földrajzi fekvés, a tengerszint feletti magasság, növényzet stb. A szervezetre gyakorolt élettani hatás szempontjából kétféle klímát különböztetünk meg: kímélő klímát, amely a szervezetet nem terheli és ingerklímát, amely igénybeveszi a szervezet alkalmazkodóképességét.

A diftéria a Corynebacterium diphtheiae által okozott heveny fertőzés, mely rendszerint a légutakat betegíti meg, de bármely nyálkahártyát vagy a bőrön lévő sebet érinthet. A kórokozó rendszerint a a légutakon keresztül hatol be és elsősorban a beteg vagy az egészséges hordozó légúti váladékával terjed tovább. A lappangási idő 2-7 nap. Az orra, gégére, garatra, valamint bőrre terjedő formái fordulnak elő. Az orr fertőzése az orrfolyáson kívűl kevés panaszt okoz. A gégefertőzés felső légúti és hörgi elzáródást okozhat. A leggyakoribb formában, a garat diftériában tapadós szürke membrán fedi a mandulákat és a garatot. A leggyakoribb és legsúlyosabb szövődmények a szívizomgyulladás és az ideggyulladás.

Olyan terület, mely éghajlatának és talajának szárazsága miatt terméketlen és lakatlan. Talajának anyaga azonban éppen olyan változatos lehet, mint a termékeny tájaké, tehát nem csupán homokos, hanem sziklás, agyagos is stb. Hegyes-völgyes is lehet, tehát nem mindenütt síkság, mint sokan képzelik.

Emberpatogénről akkor beszélünk, ha a kórokozó kizárólag embereket betegít meg.

Csak az állatokat megbetegítő kórokozó, ezek mutációjuk révén az emberre is fertőző lehet.

A szervezet hőmérsékletét befolyásoló élettani folyamatok, más néven hőleadás, melynek során a szervezet hőt ad le annak érdekében, hogy a testet megfelelő hőmérsékletre hűtse. A hőleadás megfelelő múködésének biztosítása, az agyban található hőszabályozó központ feladata.

Rendeltetése a szervezet anyagcserefolyamataihoz szükséges oxigén vérkeringésbe juttatása és a szervezetben képződő széndioxid eltávolítása. A levegő a felső és alsó légutakon jut a tüdőbe. A felső légutakhoz tartozik az orrüreg, szájüreg, garat és a gége, az alsó légutakhoz tartozik a légcső, a hörgőrendszer és a tüdő.

Vírus okozta fertőzőbetegség. Nagyfokú ragályossága miatt már fiatal gyermekkorban átesik rajta a népesség nagy része és ezzel egy életre szóló védettséget szerez. Cseppfertőzés révén terjed, kontakt fertőzés nem ismeretes. Lappangási ideje 15 nap. Ezen időszak első 9 napjában bujkál a betegség, legfeljebb kedvetlenség, bágyadtság jelzi jövetelét, majd az utolsó 4-5 napján hőemelkedés, láz, ugató jellegű köhögés és erős hurutos tünetek jelentkeznek. Jellegzetes a kötőhártyák hurutja, a fénykerülés, a duzzadt arc, a szájnyálkahártyán pedig a Koplikról elnevezett fehér foltocskák az örlőfogak táján. A lappangás e második szakaszában már fertőzőképes a beteg és mire a kiütések is megjelentek, addigra környezetét már megfertőzte. A kanyarós kiütés a szokásos lázcsillapítókra nem reagáló, ismételt hőkiugrás után jelenik meg a 15. napon a fül mögött, majd a nyakon, arcon, törzsön és végül a végtagokon. A bőr szintjéből kiemelkedő lencsényi-fillérnyi élénkpiros foltok különállók, nem folynak össze, a megjelenés sorrendjében néhány nap alatt tűnnek el. A kiütés megjelenésével a láz leesik, a láz kiújulása szövődményt jelent.

Az immunrendszer alapfunkciója abban nyilvánul meg, hogy különbséget tud tenni a saját és a nem saját között. Az immunrendszer sejtjei által saját-ként felismert anyagokat, sejteket, szöveteket a szervezet eltűri, míg a nem sajátként felismertekre immunválasszal reagál. A szervezetbe került kórokozókat, fajidegen fehérjéket nem sajátként ismeri fel, így ezekre ellenanyagtermeléssel reagál.

A fertőző betegségeket létrehozó mikroorganizmust kórokozó mikroorganizmusnak nevezik. Az ismert mikroorganizmusok közül csak elenyésző a valóban kórokozó tulajdonságú.

Lelki.

Élőhelyünknek megvan a maga sajátos éghajlata, klímája. A klíma befolyásolja a szokásainkat, öltözködésünket, életmódunkat. Ha olyan helyre kerülünk, amelynek más éghajlata van, az új tényezők kihatnak egész szervezetünkre. Az akaratunktól függetlenül működő vegetatív idegrendszer szabályozása mellett szervezetünk a megváltozott környezetben kis biztosítja az életfolyamatok zavartalanságát. Ez a folyamat az akklimatizáció.

Az orvostudománynak az a része, mely az egészség megvédését, a károsodások megelőzését kívánja biztosítani.

Rovarok osztályába tartozó ízeltlábű. A Földön élő állatfajok legnépesebb csoportja a rovarok osztálya. Az ízeltlábúak törzsébe tartozó rovarokból, több mint egymillió különböző faj található meg a Földön, az állatvilág háromnegyed részét rovarok teszik ki. Többségük petéket rak le, ebből a rovar fiatalkori alakja, a lárva kel ki, majd egy átalakulással létrejön az ivarérett, kifejlett forma, az imágó. A rovarok rendszerezése máig nem végleges. Harmincnál több rendbe sorolták őket, a fajokban a leggazdagabb rendek a bogarak (350 000 faj), a lepkék (150 000 faj), a hártyásszárnyúak (100 000 faj), a kétszárnyúak (85 000 faj) és a poloskák (40 000 faj).

A légkörnek egy bizonyos helyen és adott időpontban fennálló fizikai és kémiai tulajdonságait időjárásnak nevezzük. A szóban forgó területre általában jellemző időjárás az éghajlat, vagy klíma. Kialakulását számos tényező befolyásolja, ilyen a földrajzi fekvés, a tengerszint feletti magasság, növényzet stb. A szervezetre gyakorolt élettani hatás szempontjából kétféle klímát különböztetünk meg: kímélő klímát, amely a szervezetet nem terheli és ingerklímát, amely igénybeveszi a szervezet alkalmazkodóképességét.

Lépfene. Növényevő és egyes mindenevő állatok betegsége. A kórokozó spórás, tehát a legellenállóbb bacilusok közé tartozik. A fertőzött állatokból kikerülő bacilusok spórái a talajban évekig fertőzőképesek maradhatnak és fertőzik a ráhajtott állatokat. Az ember betegségét három behatolási kapun át szerezheti: 1. bőrantrax esetében a fertőzés helyén vérzéses hólyag és nagy területre kiterjedő vizenyő keletkezik. 2. a bélantrax hirtelen gyomorfájással és véres hasmenéssel. 3. tüdőantrax pedig véres tüdőgyulladás képében zajlik le. A két utóbbi forma csak ritkán jelentkezik és nagy halálozással jár. Lappangási ideje 3-4 nap.

Kémiai elem. A szervezetnek kis mennyiségben ugyan, de fontos alkotórésze. Acélkék színű kristályokat alkot. Számos gyógyszer része. Tengervíz, illetve tengeri növények nagy mennyiségben tartalmaznak jódot.

A tápcsatorna része. A hasüregben helyezkedik el. Izmos falú, nyálkahártyával bélelt kanyargós csőrendszer. A bélrendszer több szakaszra osztható. Leghosszabb része a vékonybél, ez a gyomor elszűkülő jobb alsó részéből indul ki, melyet nyombélnek, duodenumnak neveznek. A nyombélnek a folytatásába esik a vékonybél többi része, amelynek két része különíthető el, az egyik a jejunum, a másik az ileum, az éh-, illetve a csípőbél. a vékonybelek a jobb csípőárokba nyúlnak a vastagbélbe, amelynek ezen kezdeti része a vakbél. A vastagbél több részre tagolható, így például a felszálló, haránt és leszálló vastagbél, majd a leszálló vastagbél a bal csípőárokban az S alakú szigmabélben folytatódik, amely egy kanyarulattal a végbélbe megy át.

A közegészségügyi előírásoknak megfelelő víz. Színtelen, átlátszó, szagtalan, kellemes ízű és hőfokú, nem túl lágy és nem túl kemény.

Amoebiasist okozó protozoon (véglény). A mikroorganizmus élhet úgy a vastagbélben, hogy nem okoz betegséget, illetve megtámadhatja a vastagbél falát, ami változó súlyosságú hasmenést okoz. A kórokozó a vérrel eljuthat a májba is, ahol májtályogot hoz létre. Ritkán a tüdőkbe, agyba, vagy egyéb szervekbe sodródik. A betegség az egész világon előfordul, de leggyakrabban a trópusi területeken.

A fertőző betegségeket létrehozó mikroorganizmust kórokozó mikroorganizmusnak nevezik. Az ismert mikroorganizmusok közül csak elenyésző a valóban kórokozó tulajdonságú.

A baktériumok hasadó gombák, a növényvilág legegyszerűbb törzse. Testüket kívülről sejtfal és ezen belül sejthártya határolja, a citoplazmában helyezkedik el az egyetlen kromoszómából álló sejtmag. Általában szerves anyagok felvételére kényszerülnek, ritkábbak az önálló táplálkozásúak. Sok él közöttük szimbiózisban.

Fertőtlenítő hatású jódkészítmény.

Vegyjele Cl. Jellegzetes szagú, halványzöld gáz. Vegyületeinek oldatát az orvoslásban kiterjedten használják, pl. a klórhidrátot (altatásban), a kloroformot (általános érzéstelenítő). Fertőtlenítőszereket is készítenek belőle. A belélegzett klór mérgezési tüneteket okoz: köhögést, náthát, fejfájást, vérköpést, tüdővizenyőt. Klórgázmérgezéskor a mesterséges lélegeztetés tilos !

A klórt évszázadok óta használják a vizek fertőtlenítésére. Ellene a leggyakrabban hangoztatott kifogás az íze. Hátrányaként emellett megemlíthetjük, hogy a szokásos koncentrációban nem pusztít el minden kórokozót. Például a gyomor-bélrendszeri fertőzést okozó Giardia cisztáit nem pusztítja el. Gyógyszertári készítményként a chlorogen hatóanyagú tablettát használhat a víz fertőtlenítésére. A hazai kiszerelésű tablettákból kb. 1 liter vízbe 1/4 tablettát számolhat. A behatási idő ebben az esetben 2 óra. Ekkor még az íze sem elviselhetetlen. A vízből ezután a lebegő tablettamaradványokat egyszerűen (vászonzsebkendőn átszűrve) eltávolíthatja. Melegben és nyirkos levegőn tárolva a tabletta hatása csökkenhet. A tabletták csomagolásához mellékletben az adagolási javaslatot is csatolják.

Májgyulladás. A máj minden gyulladásos folyamatát e névvel illetik, bár újabban e meghatározás a vírusok által okozott májgyulladásra vonatkozik. Kialakulása több tényezőtől függ. Csatlakozhat bármilyen gennyes gyulladáshoz, így az epeutak fertőzése ráterjedhet a májra, vagy a hasüregben levő bármilyen gennyes folyamat gyulladást kelthet.

Súlyos bélfertőzés, okozója a Vibrio cholerae. Eléggé érzékeny, a beszáradást rosszul tűri. Szennyvízben, székletben azonban hetekig életben marad. Endotoxinjának hatására már néhány órás lappangás után is oly nagymértékű hasmenés következhet be, h ogy a széklet rizsléhez válik hasonlóvá és a beteg a nagyfokú vízveszteség miatt kiszárad, a bőre ráncos lesz, arca beesik. A halál 2-3 nap alatt görcsök és keringési elégtelenség kíséretében áll be. Az antibiotikumkezelés azonban sikeres. Az átvészelés hosszú évekre immunitást hagy maga után. A fertőzés forrása maga a beteg ember és a kórokozó hordozó. Terjedési módja azonos a többi bélfertőzéssel: fertőzött kéz, legyek, élelmiszer, de leggyakrabban az ivóvíz terjeszti. A betegség rendszerint járványosan fordul elő, leggyakrabban Indiában. A védőoltás hatásos.

Gyakori híg székletürítés, amelyet gyakran hasi görcsök kísérnek. A székletek száma napont 15-20 is lehet. A széklet híg és nyálkát, gennyet vagy vért is tartalmazhat. Gyakori székelés esetén a beteget ismételten jelentkező, eredménytelen székelési inger kínozhatja. A hasmenés tünet, melyet többféle ok válthat ki. Előidézheti a bélfal gyulladása, emésztési zavar, allergia, stressz stb. Diéta mellett gyógyszerek is alkalmazhatók kezelésében.

Két hidrogén és egy oxigén molekulából álló "vegyület". A legalapvetőbb folyadék.

A giardisis a vékonybél felső részének protozoon fertőzése, melyet az ostoros Giardia lamblia okoz. A parazita világszerte megtalálható. A kórokozó a székletben szimmetrikus, szív alakú ostoros trohpozoitaként és cystaként található. Szájon át csak a cysta forma fertőző. A cysták terjedési módjai: víz vagy étel széklettel történő érintkezése, emberről emberre történő közvetlen terjedés. A cystak lenyelését követően a nyombélben és az éhbélben válnak szabaddá a trophozoitok.

A vér sejtből és sejtközötti állományból áll, a vérben a sejtközötti állomány folyékony. A vér zárt edényrendszerben kering. Feladata egyrészt, hogy a szövetek sejtjeinek táplálékot és oxigént szállítson, másrészt, hogy az anyagcsere folytán keletkezett salakanyagokat a kiválasztó szervekhez szállítsa. Az összes vérmennyiség a testsúlynak kb. 1/11 része.

Az emberi szervezet folyadékigénye nagy mértékben függ az éghajlati viszonyoktól, illetve a szervezetet érő fizikai megterhelésektől. Mérsékelt égövön, átlagos fizikai megterhelés mellett 2,5-3 liter folyadékra van szüksége a szervezetnek, de ettől eltérő időjárási viszonyok és folyadékvesztést felgyorsító fizikai tevékenység mellett egy felnőtt folyadékigénye akár 6-8 liter is lehet naponta.

Az optimális folyadékmennyiséggel feltöltött

Azonos szerkezetű, azonos működésű és azonos felépítésű sejtek csoportosulása. Az emberi szövetek több alaptípusra oszlanak. Hámszövet, kötőszövet, csontszövet és porcszövet, izomszövet és az idegszövet. A szervek rendszerint több szövetféleségből tevődnek össze.

Az ereken belül lévő nyomás, amelynek nagyságát több tényező szabja meg. 1. A szív által kilökött vér mennyisége. 2. Az erek falának rugalmassága. 3. Az ellenállás, amelyet a vérnek le kell küzdenie. 4. A vér súrlódása. A vérnyomás nagysága szerint változik, hogy milyen érszakaszban mérik. A legmagasabb az ütőérben, akkor, amikr a szív vért lök az érrendszerbe. Amikor a szív elernyed, tehát nem kerül vér az érpályába, az ütőerekben levő nyomás esik.

Kiszáradás. A szervezet nagy mennyiségű folyadékvesztesége. Minél fiatalabb a szervezet, annál könnyebben veszít vizet, mert a sejtek közötti víztér gyermeknél jóval nagyobb, mint felnőtt korban. Több módon jöhet létre. Leggyakoribb a hányással, hasmenéssel bekövetkező vízveszteség, ilyenkor sókat is veszít a szervezet. Izzadás és szapora légzés, különösen lázas betegségekben szintén kiszáradáshoz vezethet. Tünetei a súlyesés, beesett szemek, száraz nyelv, cserepes ajkak.

Súlyos bélfertőzés, okozója a Vibrio cholerae. Eléggé érzékeny, a beszáradást rosszul tűri. Szennyvízben, székletben azonban hetekig életben marad. Endotoxinjának hatására már néhány órás lappangás után is oly nagymértékű hasmenés következhet be, h ogy a széklet rizsléhez válik hasonlóvá és a beteg a nagyfokú vízveszteség miatt kiszárad, a bőre ráncos lesz, arca beesik. A halál 2-3 nap alatt görcsök és keringési elégtelenség kíséretében áll be. Az antibiotikumkezelés azonban sikeres. Az átvészelés hosszú évekre immunitást hagy maga után. A fertőzés forrása maga a beteg ember és a kórokozó hordozó. Terjedési módja azonos a többi bélfertőzéssel: fertőzött kéz, legyek, élelmiszer, de leggyakrabban az ivóvíz terjeszti. A betegség rendszerint járványosan fordul elő, leggyakrabban Indiában. A védőoltás hatásos.

A szomjúság a szervezetnek a normálisnál fokozottabb folyadékszükséglete, amely a szájüreg és a garat szárazságérzésével jár. Okozhatja a szájnyálkahártya kiszáradása, nagyon sós ételek élvezése, de a középagy központjának izgalma is, amely például diabetes insipidus, cukorbetegség, magas láz stb. esetében jelentkezik. A hípofízis hátsó lebenyének betegsége kapcsán is támadhat, amikor a vese nagy mennyiségű vizeletet választ ki és ez erős szomjúságérzérzethet vezethet. Ugyancsak nagyfokú szomjúságot okoz a vesztettség, ilyenkor azonban egyidejűleg ivásképtelenség is fennáll. Ha a szomjúságot nem csillapítják, sőlyos kimerültséggel, általános legyengüléssel jár.

A fájdalmas, görcsös állapot többnyire megfeszített munka, izommozgás után jelentkezhet, mely nagyobb izomcsoportokat (vádli, comb) vesz igénybe. Az izmok passzív nyújtása gyakran segít ezen a panaszon, de nélkülözhetetlen a kellő hidráció (a szervezet víztartalékainak optimális feltöltöttsége), és az ásványi anyagok megfelelő mennyisége, aránya. Mindezek segítségével könnyen akklimatizálódhatunk a meleghez, s nem biztos, hogy kialakul a jelzett izomfájdalom.

Az emberi szervezet hőszabályozó központja az agy hypothalamus nevű területén található. Ez a központ úgy működik, mint egy termosztát: érzékeli a vér hőmérsékletét, és ha az túl meleg, a hőleadást, azaz a verejtékezést elősegítő struktúrákat hoz működésbe, ha pedig túl hideg, a hőtermelés fokozására, azaz a reszketés, didergés megindulására ad parancsot.

A szervezet hőmérsékletének emelkedése mellett a hőleadás zavara miatt következik be a hőguta, ha a test a felesleges hőt nem tudja leadni és túlmelegszik. Páradús levegő, szorosra zárt ruházat, amely az izzadással történő folyadék- és hőleadást akadályozza, idézhetik elő. Tünetei: fejfájás, szapora szívműködés, nehézlégzés, esetleg izomgörcs. A szervezet túlmelegedése eszméletvesztéshez, súlyosabb esetekben halálhoz is vezethet. Enyhébb esetekben a test hűtésével még elhárítható a hőszabályozás zavara, súlyosabb esetben azonban már ez sem segít.

Élettani folyamat melynek során a testhőmérséklet külső körülmények hatására csökkeni kezd. Amennyiben a hővesztés nagyobb, mint a test saját hőtermelése akkor beszélünk kihűlésről, más néven Hypothermiáról.

Élőhelyünknek megvan a maga sajátos éghajlata, klímája. A klíma befolyásolja a szokásainkat, öltözködésünket, életmódunkat. Ha olyan helyre kerülünk, amelynek más éghajlata van, az új tényezők kihatnak egész szervezetünkre. Az akaratunktól függetlenül működő vegetatív idegrendszer szabályozása mellett szervezetünk a megváltozott környezetben kis biztosítja az életfolyamatok zavartalanságát. Ez a folyamat az akklimatizáció.

A syncope elégtelen agyi keringés miatti átmeneti tudatvesztés. Főként idősekben gyakran előforduló klinikai probléma. A syncope psyches eredetű is lehet.

A fejet vagy a nyakat ért közvetlen napsugárzás hatására keletkezik. Rendszerint fejfájás, hányinger, hányás, szédülés, hőmérsékletemelkedés hívja fel rá a figyelmet. A tünteket az agy felmelegedése váltja ki. Éppen ezért a tünetek jelentkezésekor el kell távolítani a beteget a közvetlen napfényről. Fejére jeges tömlőt vagy hidegvizes ruhát kell helyezni. Helyes megelőzéssel, a fej befedésével a napszúrás könnyen elkerülhető.

Az élő szervezet hőfoka, amelyet az anyagcsere folyamatok során a szervezetben keletkező hő tart fenn.

Hidráció a szervezet víztartalékainak optimális feltöltöttsége, és az ásványi anyagok megfelelő mennyisége, aránya.

Olyan kóros állapot, amelyben a nagyvérkörben uralkodó verőeres nyomás értékei nagyobbak, mint amennyi az adott egyén korának megfelel. Keletkezésében az idegrendszernek van nagy szerepe. Elsősorban zaklatott, állandó idegfeszültséggel járó életmódot folytató egyének betegsége. Kezdetben a vérnyomás csak ingadozik, izgalom, fizikai megterhelés hatására magasra emelkedik, majd lecsökken. Később azonban ezek állandósulnak. Gyakori fejfájás, ingerlékenység, idegesség, enyhe szédülés jelentkezhet. Ha hosszabb ideig fennáll, megterheli a szivet is. A szív megnagyobbodik, üregei kitágulnak. A magas vérnyomás hatására az erek elmeszesednek, könnyen megrepednek. Kórosan magas vérnyomás különböző betegségek tünete lehet, ilyenkor azonban a betegség más tünetei is tapasztalhatók, ilyen betegségek például a vesegyulladás, belső elválasztású mirigyek kóros működése.

Töltést hordozó, ezért elektromos áram vezetésére alkalmas folyadék.

Sportolók számára kifejlesztett, ásványi anyagokban gazdag ital, amely segíti a felfrissülést a kimerítő fizikai teljesítmények után.

A környéki vérkeringés múló zavara. Lényege az érpálya befogadóképessége és a vér mennyisége között bekövetkező aránytalanság, a vér nem tölti ki az ereket. Oka lehet a keringő vér mennyiségének csökkenése vagy az érpálya kóros kitágulása. Bekövetkezhet vérzés vagy nagyobb fokú folyadékveszteség alkalmával, amikor is a vér vagy az elvesztett folyadék gyors pótlása helyreállítja a keringést.

A szervezet folyadékvesztése, mely súlyos állapotokhoz vezethet, emiatt folyamatosan pótolni kell a szervezetből távozott folyadékot.

A polikarbonát (PC) általában víztiszta, jó optikai tulajdonságokkal, hő- és ütésállóképességgel rendelkező, hőre lágyuló műanyag.

A napsugárzás összetett, különböző hullámhosszúságú sugárzásokból összeálló, élethez elengedhetetlen energiaforrás.

A napsugárzás káros ultraibolya sugárzásának hatásait csökkentő kozmetikai készítmények, melyeket az általuk biztosított védelem szerint osztályoznak. Minél magasabb faktorszámú egy fényvédő krém, annál nagyobb védelmet nyújt az UV sugarak ellen, aktív napozáshoz legalább 20-as faktorú fényvédő krém használata ajánlott.

Hóvakság. Az ultraibolya sugarakban gazdag fény hatására a nem védett szemen fokozott kötőhártya vérbőség és mikroszkopikus kicsinységű, pontszerű, felszínes szaruhártya - sérülés, amely a sugárhatás után néhány órával igen erős fájdalmat, kínzó szemhéjgörcsöt okoz.

A látható fényhez közelebb álló ultraibolya sugárzás. A bőr mélyebb rétegeit érinti, emiatt hatása is összetettebb. Felelős a bőr barnulásáért, de évek alatt sok más, többnyire káros hatásuk is megjelenhet.

Rövidebb hullámhosszú sugárzás. A bőr felső rétegeiben elnyelődnek, a napégésért felelősek.

A hámrétegen belül különböző sejtsorokat különböztetünk meg. A legalsó alapréteg sejtjeinek állandó oszlása termeli a felette lévő tüskésréteget. A tüskésréteg több sejtsorból áll. A sejtek a felszín felé haladva fokozatosan elszarusodnak, alakjuk laposabbá válik, majd szarulemezek formájában a természetes hámlás következtében eltávoznak.

A bőr felhámját alkotó többrétegű elszarusodó laphám sejtjeinek rosszindulatú, rákos elváltozása. A kóros osztódás miatt sejtburjánzás alakul ki.

A kötőszövet egyik rostos, sejtmentes alkotóeleme. A kollagénrostokat a kötőszövet sejtjei termelik. A kötőszövet a húzásnak kitett helyeken rendszerint sok kollagénrostot tartalmaz.

A baktériumok hasadó gombák, a növényvilág legegyszerűbb törzse. Testüket kívülről sejtfal és ezen belül sejthártya határolja, a citoplazmában helyezkedik el az egyetlen kromoszómából álló sejtmag. Általában szerves anyagok felvételére kényszerülnek, ritkábbak az önálló táplálkozásúak. Sok él közöttük szimbiózisban.

Ibolyán túli tartományba tartozó, emberi szem által nem érzékelhető fényhullámok. Több fajtájuk ismert, attól függőn milyen frekvenciatartományban találhatóak, megkülönböztetünk UV-A, UV-B és UV-C sugarakat.

Kalciferol. A D vitamin gyűjtőnév, több azonos biológiai hatású, kémiailag azonban egymástól különböző anyagot jelölnek vele. Elővitaminja (provitaminja) az ergoszterin, a bőrben tárolódik és az ibolyántúli sugarak hatására alakul át D vitaminná. A D vitamint a halmáj, a tojássárgája, a vaj, a tej tartalmazza, növényi olajokban fordul elő. D vitaminhiányban a csontok mésztartalma csökken, hossznövekedésük elmarad. A csontok elhajlanak, rendellenes görbületek jelentkeznek, leginkább a gerincen. A hiánybetegség összefüggésbe hozható a napfény hiányával.

A bőrbetegségek által okozott halálesetek fő oka a malignus melanoma. Lehet lapos vagy kiemelkedő, minden pigmentált bőrelváltozás esetén gondolni kell lehetőségére. Szélei szabálytalanok.

Émelygéssel, nyálfolyással, öklendezéssel, gyakran fejfájással együttjáró tünetcsoport. Legtöbbször gyomorbetegség, vagy ételmérgezés okozza. Számos heveny lázas betegség tünete is lehet.

A tudatzavar egyik formája, a tudat hirtelen, mély elborulása. Leggyakrabban lázas, fertőző betegségekben, hosszas éhezés,kiszáradás, vagy mérgezések esetében jön létre. 3 fázisa különíthető el. Az első fázisban rossz közérzet, nyugtalanság, fejfájás, ingerlékenység, fáradékonyság, erős indulathullámzás különíthető el. A második fázisban a betegnek hallucinációi lesznek. Erélyes felszólítással a delírium még rövid időre megszakítható. A harmadik fázisban a beteggel kapcsolat nem létesíthető, kiabál, dobálja magát, majd csökken az izgalmi állapot, kézremegés, pehelyszedegető mozgás, momogás közben mély tudatzavar áll be.

A túlzott faggyútermelés esetében kialakult keratosis a felhám jóindulatú, pigmentált, bársonyos vagy szemölcsös felszínű túlburjánzása. Viszonylag gyakoriak, különösen időskorban, mind a ruhával fedett, mind a fedetlen bőrterületeken előfordul. Az actinicus vagy solaris keratosis halványvörös, csiszolópapírra emlékeztető, érdes tapintású. Világos bőrű egyéneknél a test fénynek kitett részein alakul ki. A nem actinicus keratosist arzéntartalmú gyógyszerek szedése, vagy munkahelyi káros hatások (például kátrány) okozhatják. Folyékony nitrogén alkalmazásával gyorsan és hatékonyan eltávolíthatók.

Különböző égési sérülések nyomán létrejövő bőrelváltozás.

A cukorbetegség kezelésére alkalmazható szerek.

Bőrgyógyászati készítmény hatóanyaga, melynek mellékhatásaként fényérzékenység jelentkezhet.

A napégés tulajdonképpen a bőr gyulladása, mely a tartós, erős UV (ultraibolya) sugárzás kapcsán jöhet létre. Az UV sugárzás forrása lehet maga a Nap, de azon kívül akár munkahelyi speciális fényforrások (ívfény) vagy kvarclámpák. Ne feledjük: a napégés elmúlhat 3-4 napon belül, de a bőr mélyebb rétegeit érintő káros hatások nem! Tünetek, jelek: vörös, fájdalmas, néha hólyagos bőr, láz, hányinger, hányás, akár még delírium is, a bőrlebarnulása, lehámlása .

Antidiabetikum, amelynek mellékhatása fényérzékenység.

A széles spektrumú penicillinek csoportjába tartozó aminopenicillin. A szert bontják a staphylococcusok által termelt béta-lactamase-ok. Számos Gram - negatív pálca ellen hatásosak, de a természetes penicillineknél kevésbé hat a Gram pozitív baktériumokra. Szájon át, enyhe fertőzések kezelésére adják, gyakran használják húgyuti fertőzések, hörghurut kezelésére.

A látható fénynél rövidebb hullámhosszú és nagyobb energiájú sugárzás az ultraibolya sugárzás.

Szisztémás fertőzés elleni szerek hatóanyaga. Antibiotikum.

Azokat a kémiai anyagokat nevezzük repellensnek, melyek gátolják a repülő rovarok táplálkozásában kulcsfontosságú receptorokat ezzel akadályozva meg, hogy azok emlősökön élősködjenek.

Az Egyesült Államok Hadserege által kifejlesztett, rovarok ellen használatos kémia anyag. A DEET alkalmazásával a rovarok elveszítik azon érzékszerveiket, melynek segítségével felkutatják az emlősöket, így téve lehetetlenné, hogy az élősködők megtalálják áldozataikat

A testhőmérsékletnek 38 Celsius fok fölé emelkedése Ha növekszik a hőtermelés és cökken a hőleadás, akkor a vér hőfoka emelkedik és a beteg lázas lesz. Az egyensúlyzavar oka az agyban lévő központ izgalma, amely kórokozó fertőzések, fajidegen fehérjék, szövetszéteséskor keletkező mérgező anyagok hatására jön létre. A gyors hőtermelést fokozott izommunka biztosítja és ez jellegzetes tünetekkel jár borzongás, remegés, fogvacogás, ez a hidegrázás.

A vér hemoglobint tartalmazó alakos eleme. A vörösvértestek felnőtt emberben a csontvelőben képződnek. Az ősi sejtalak, amiből a vörösvértest származik, nagy, magvas sejt.

A vérben lévő szőlőcukor túlzott mértéke.

Vizenyő. A szövetközti folyadék kóros felszaporodása. A vizenyős területek megduzzadnak, halványak, vérszegények. Jól felismerhető a bőr alatti vizenyőképződés: a bőr duzzadt, halvány és a csontok feletti területen megnyomva az ujjbenyomatot megtartja, minthogy a szövetközti folyadék visszaáramlása a benymott területre lassú. Még látható jeleket megelőzően vizenyőképződés utal a testsúly indokolatlan, napról napra történő emelkedése. A vizenyő lehet általános, az egész szervezetre kiterjedő vagy helyi jelenség. Képződése több okra vezethető vissza: szívbetegeknél az elégtelen szívműködés miatt a visszeres vérnyomás emelkedik, ez megakadályozza a szövetnedvek erekbe való visszaáramlását. Másik oka a vérfehérjék mennyiségének csökkenése, valamint a kiserek károsodása, fokozott áteresztőképessége miatt is felszaporodhat a szövetközti folyadék.

A bőr felszínére került baktériumok kiírtására szolgáló tisztálkodószer.

Huzamosabb ideig tartó, illetve erős hideghatásra következik be. Tünetei hasonlítanak az égéshez. Három fokozatát különböztetjük meg: vérbőség, hólyagképződés, elhalás. A tünetek legtöbbször a testvégeken vagy a kiálló testrészeken jönnek létre, mert itt a keringési viszonyok rosszabbak és ezek a testrészek aránylag nagy felületen érintkeznek a hideg környezettel. A hideg hatására az ember erei összeszűkülnek, elsápadás alakul ki, fagyásra hajlamos embereknél hideghatásra az erek kezdeti összehúzódását görcsszerű állapot követi, amia a szövetek táplálását akadályozza.

Az élő szervezeteket felépítő formai, működési és fejlődési egység. Számos élőlény mindössze egyetlen sejtből áll. A sok sejtű szervezetek is egyetlen sejtből alakulnak ki fejlődésük során. A sejtek a soksejtű szervezetben bizonyos feladatok elvégzésére specializálódnak és különféle szöveteket képeznek.

A vérnek a véralvadásban fontos szerepet játszó alakos elemei. A trombocitában több olyan anyag található, amelynek szerepe van a véralvadásban és a vérzéscsillapításban. Ezek az anyagok a trombocita szétesése révén szabadulnak fel és fejtik ki hatásukat. Az erek sérülésekor a trombociták a sérült érfalhoz tapadnak, alakjuk megváltozik, felbomlanak és a véralvadást elősegítő anyagok szabadulnak fel. A széteső trombocitából érösszehúzó hatású anyag is felszabadul, ami szintén vérzéscsillapítóan hat. Trombocita hiányában a véralvadék laza.

Bonyolult felépítésű, nagy molekulasúlyú anyagok, amelyek albumózokra, majd peptonokra, polipeptidekre és végül elemi alkotórészeikre, aminosavakra bonthatók. Az egyszerű fehérjéken kívűl vannak összetett fehérjék, amelyekben a fehérje alkotórészekhez még más vegyületek is kapcsolódnak. Fehérjék főleg állati eredetű táplálékban, de növényi (bab, borsó) eredetűekben is előfordulnak.

A sejtek külső falai.

A szervezet hőmérsékletének kritikus csökkenése, amely akár halálhoz is vezethet.

Oxigénhiányos állapot.

Lázcsillapító és gyulladáscsökkentő szer. Enyhe vérzési hajlamot is okoz, valamint irritálja a gyomornyálkahártyát. Hatóanyaga az acetilszalicilsav.

Élettani folyamat melynek során a testhőmérséklet külső körülmények hatására csökkeni kezd. Amennyiben a hővesztés nagyobb, mint a test saját hőtermelése akkor beszélünk kihűlésről, más néven Hypothermiáról.

A szívmegállás leggyakoribb oka a kamrai idegrostok hirtelen összehúzódása, amit általában kamrai szapora szívverés előz meg, és a szív ingerületképző szerveinek megbetegedése okozhatja még.

A test hőmérsékletének lesüllyedése.

A különböző balesetek gyakran csak kisebb, de fájdalmas zúzódás okat okoznak. Ezeket a bőr-, izomsérüléseket pihentetéssel, óvatos mozgatással, borogatással kezeljük. Bőr alatti bevérzések (a kék, zöld foltok) kb. egy hét alatt elmúlnak a kiterjedéstől függően. Borogatás javasolt, ha erős fájdalommal jár az orvos rögzítheti, be is gipszelheti. Orvosi javaslatra gyógykrémes bedörzsölés, masszázs gyorsíthatja a vérömleny felszívódását. A terhelést rugalmas pólya, bokaszorító zokni védelmében kezdjük el.

Az izületeknek az a sérülése, melyben tulajdonképpen részleges vagy teljes ficam jött létre, de az a keletkezés pillanatában helyre is ugrott. Ránduláskor a túlzott elmozdulás következtében rendszerint elszakad az izületi tok és a környező kisebb erek is megsérülnek.

Az egymással ízesülő ízfelszínek alakja egymásnak megfelelő. A két ízfelszín közül az egyik rendszerint domború, ez az izületi fej.

A csontok között kifeszülő kötőszöveti kötegek.

Az egymással ízesülő ízfelszínek alakja egymásnak megfelelő. A két ízfelszín közül az egyik rendszerint domború, ez az izületi fej.

Az egymással izületi összeköttetésben lévő csontrészeket ízvégeknek nevezzük. Leggyakrabban az egyik domború, a másik ennek megfelelően homorú idom. A domború ízvéget ízfejnek, a homorút ízvápának nevezzük.

A láb mozgásai a bokaizületben jönnek létre. Ez a sípcsont, a szárkapocs és az ugrócsont közötti összeköttetés. A bokaizületben történik a lábfej hajlítása, feszítése, közelítése-távolítása és forgatása. A bokaizületet erős oldalszalagok végik a ficamok ellen.

A tompa erőbehatás következtében létrejött bőr alatti vérzés vagy vérbeszűrődés.

Az izületet alkotó két csontvég egymástól eltávolodik és ebben a helyzetben rugalmasan rögzül. Az izület túlnyújtása vagy ritkán túlhajlítása következtében az izületi tok elszakad, az izületi fej az ízvápából kiugrik és a környező izmok összehúzódása következtében ebben a helyzetben rögzül.

A központi idegrendszer gerinccsatornában elhelyezkedő része. A koponya öreglikától a második ágyékcsigolyáig terjed. Ujjnyi vastag agyszövet, amelyben az idegsejtek a H alakú, úgynevezett szürkeállományban csoportosulnak, az idegrostok pedig ekörül helyezkednek el. A szürkeállomány idegsejtjei érző, mozgató és vegetatív gerincvelői központokat alkotnak. E központok idegrostok útján összeköttetésben állnak magasabb rendű agyi központokkal, illetve a belőlük eredő úgynevezett ideggyökerek a gerinccsatornán kívül a szervezet idegeit képezik. A gerincvelői központok működését az agyvelő és az agytörzs magasabb rendű központjai szabályozzák. A gericnvelő szelvényes felépítettségű. A szelvényhez tartozik a gerincvelő egyik szakasza, mely hozzávetőlegesen azonos egy csigolya magasságával, valamint azok az ideggyökerek, amelyek ezen a szakaszon a gerincvelőt elhagyják (mozgató), illetve a gerincvelőbe érkeznek (érzőidegek). A gerincvelőben két állomány különül el, a belső szürkeállomány és egy külső fehérállomány, amely az előbbit körülveszi. A szürkeállomány mellső, vaskosabb része az elülső szarv, hátsó karcsúbb része a hátsó szarv, a mellkasi szakaszon az elülső és hátsó szarv között még oldalfelé kiemelkedik az előbbieknél jóval kisebb oldalszarv. A szerv elnevezés csak a keresztmetszeti képre érvényes, ezek valójában a gerincvelő egész hosszában tekintve szürke oszlopok. A kétoldali szürkeállományt a központi szürkeállomány kapcsolja össze, mely egyúttal magában foglalja a gerincvelő egész hosszában végighúzódó központi csatornát. A szürkeállományt idegsejtek, a fehérállományt idegrostok, úgynevezett pályák építik fel. Funkcionálisan a szürkeállomány a kapcsoló, szabályozó központot, a fehérállomány az ingerületvezető rendszert jelenti. Az elülső szarvban kizárólag motoros sejtek találhatóak, a hátsó szarvban peidg érző sejtek helyezkednek el. Az oldalszarvban vegetatív sejteket találunk.

A dekompressziós betegség a gázbuborékok által okozott betegségcsoport, amely a szervezet legkülönfélébb szöveteiben szabadulhat fel, ezzel a legkülönfélébb panaszokat, betegségeket okozva. Az ízületekben felszabaduló gáz "csak" helyi fájdalmat okoz, de a gerincvelő környékén vagy az idegek körül felszabaduló buborékok érzészavarokat, idegrendszeri zavarokat, bénulásokat eredményezhetnek. Azonban a vérben felszabaduló buborékok okozhatják a legnagyobb gondot: a tüdőben vagy az agyban gázembólia alakul ki.

Levegő- vagy gázbuborék megjelenése a vérben, ha a szervezet a megszokott atmoszférikus nyomásnál nagyobb nyomásnak van kitéve és a nyomás hirtelen megszűnik. Ha az atmoszférikus nyomás fokozódik, a fizika törvényeinek megfelelően több gáz oldódik. Természetes körülmények között a vérben a gázok kémiailag kötött formában vannak jelen, míg ilyenkor csupán fizikai kötődés miatt lényegesen nagyobb mennyiségben található a vérben. Amíg a nagy nyomás fennáll, addig a gázok oldott állapotban maradnak. Ha azonban a légnyomás hirtelen csökken, a fizikailag kötött gázok felszabadulnak és a vér levegőbuborékokkal keveredik. Ezt a levegőt a szervezet nem tudja hasznosítani. A buborékok a kisebb erek felé jutva elzárják azokat, így a vér nem tud egyes szerveken átáramolni, szöveti oxigénhiány következik be. Az agy és a szív oxigénellátásának romlása halált is okozhat. A betegség súlyossága és kimenetele arányos a légnyomás nagyságával, illetve a légnyomásesés gyorsaságával és mértékével. Búvároknál, keszonharangban dolgozóknál fordul elő, így őket kizsilipelik, azaz fokozatos nyomáscsökkentés után engedik csak őket a megszokott légnyomású környezetbe.

Az idegrendszer központja, mely a koponyában helyezkedik el, fontosabb részei: nyúltagyvelő, híd, kisagy, nagyagy, középagy.

Az arcüregben elhelyezkedő jóindulatú daganat. A daganat sejtjei a kötőszöveten helyezkednek el, a kötőszövet pedig hosszú, elnyúlt kocsányon függ össze az anyaszövettel. Veleszületett, vagy szerzett hajlam és idült orrmelléküreg gyulladás tünete. Ritkán daganat is megjelenhet polyp képében. Gyakran kiújulnak.

Kötőszövet egyik fajtája. A kötőszöveti sejtekben zsírnemű anyagok halmozódnak fel, ennek következtében a sejtek megnagyobbodnak, lekerekednek és a felhalmozott zsírnemű anyagoktól sárga színűvé válnak. A zsírszövet szerepe részben támasztó, részben hézagokat kitöltő.

A tulajdonképpeni légzés, azaz az oxigénnek a belégzett levegőből való felvétele a vérbe, illetve a vér széndioxid tartalmának leadása a levegőbe a tüdők alveolusaiban játszódik le. A gázcsere az össz-alveolus-fal felszínén megy végbe. Ez kb. 80-100 négyzetméter felület, amelynek elhelyezkedését a tüdő mirigyszerű felépítése teszi lehetővé. A két tüdő nagy kiterjedésű, szivacsos tapintatú rugalmas szerv. A mellkas üregében, a szív által elválasztva helyezkednek el. A tüdők alsó, szélesebb része homorú és a rekeszizmon nyugszik. A felső süvegszerűen keskenyedő rész felnyúlik a kulcscsont feletti térségbe. Bordáinak felszíne domború, rajta a bordák benyomatai láthatók. A gátor felé tekintő felszínen a szív okoz benyomatot. A tüdő gyermekkorban rózsaszínű, később a lerakódott por és koromszemcsék folytán palaszürkévé válik.

Vegyjele N. A légköri levegő 78 %-át képező, az emberi szervezet számára indifferens gáz. Az élő szervezetben a fehérjék fontos építőköve, ennek ellenére a magasabb rendő élőlények közvetlenül nem hasznosítják, mivel fehérjéket atomokból szintetizálni nem képesek, csak aminosavakból.

Az asztma az allergiás betegségek egyike; jellemzője, hogy a hörgők mindenféle külső ingerre különlegesen érzékenyek. Léteznek provokáló tényezők, az asztmás egyénnél azonban először különféle allergiás reakciók jönnek létre, vagy pl. akár egy szénanátha is lehet a kezdet, és fokozatosan alakul ki az asztma. Tünetei: a hörgők és a nyálkahártya különlegesen érzékennyé válik. Megduzzad, és sűrű váladékot termel, miáltal a hörgők beszűkülnek. Bizonyos faktorokra kimondott asztmás görcs alakulhat ki. Ám betegségnek vannak tünetmentes és hullámszerűen visszatérő fulladásos időszakai, amikor a légzésben az asztmás görcsök mellkasi sípolással, búgással nyilvánulnak meg. A kiváltó okok lehetnek: házi por, mikroorganizmusok, stb.

A vér sejtből és sejtközötti állományból áll, a vérben a sejtközötti állomány folyékony. A vér zárt edényrendszerben kering. Feladata egyrészt, hogy a szövetek sejtjeinek táplálékot és oxigént szállítson, másrészt, hogy az anyagcsere folytán keletkezett salakanyagokat a kiválasztó szervekhez szállítsa. Az összes vérmennyiség a testsúlynak kb. 1/11 része.

A gerincesekben az agy és a gerincvelő.

A szív kúp alakú, izmos falú üreges szerv, amely a két tüdő között, a mellüreg elülső részében fekszik. A szív felnőttben a szívsövény által kettéosztva, két egymással nem közlekedő jobb és bal szívfélből áll. A két szívfél szívó-nyomó pumpához hasonlóan működik. Az izomzat összehúzódása a szisztolé, elernyedése a diasztolé. A vér áramlásának irányát a billentyűk szabályozzák. A szívet egy körbefutó barázda két részre, pitvarokra és kamrákra osztja. A kamrákat egymástól egy elülső és egy hátsó barázda különíti el. A körkörös és hosszanti barázdákban a szív saját erei, a koszorúserek futnak. A szív izomzatának ritmusos összehúzódása és elernyedése állandó mozgásban tartja a vért.

A csontvázrendszerben az egyes csontok összeköttetésben állnak egymással, amelyek nagy része mozgatható, más részük nem. Ezek az összeköttetések lehetnek folytonosak, így az egymással érintkező csontok végrészeit kötőszövet köti össze, vagy lehetnek nem folytonosak, ahol a két csont között hasadék, azaz izület található. Minden izületben a csontvégek pontosan egymáshoz illeszkednek.

Ütőér, verőér. A szív felől áramló, vér továbbítására szolgáló csőrendszer, amely az aortából elágazódó ereket foglalja magába. Ezek átmérője a szívtől távolodva mindinkább csökken. Szerkezetileg két fajtája különböztethető meg: az egyik típusban a rugalmas elemek, a másik típusban a simaizomsejtek vannak túlsúlyban. Rugalmasságuk a vér áramlását segíti, mert a beléjük került vér hatására kitágulva, majd összehúzódva a vér továbbjutását biztosítják. A gyüjtőér, vagy visszér a véna, a test különböző részeiről a vért a szív felé továbbítja. A hajszálerek hálózatával kezdődő, majd fokozatosan nagyobbodó űrtérrel egymásba ömlő erek hálózata végül is két nagyérbe torkollva a szív jobb pitvarába önti a vért. A vénák fala vékony, túlnyomórészt simaizomsejtek alkotják. A vénákban a vér visszafolyásának megakadályozására billentyűk szolgálnak. Ezek vékony lemezek, melyek csapóajtó módjára működnek.

Henry törvénye szerint a gázok folyadékban való oldékonysága egyenesen arányos a gáz nyomásával. Boyle törvénye szerint állandó hőmérsékleten a gázok térfogata fordítottan arányos a nyomással

Hólyag.

Egyes bőrrétegek közti folyadék felgyülemlés, amely nagy hólyagokat okoz.

Fiziológiával foglalkozó 19. századi francia polihisztor. 1833 és 1866 között élt, számos tudományággal foglalkozott, mérnökként, jogászként és orvosként dolgozott, illetve aktívan részt vett a francia politikai életben. Legjelentősebb eredményeit fiziológiában érte el, és elsőként írta le a búvároknál és víz alatt építkezéseken dolgozó munkásokat érintő keszon betegség tüneteit és kialakulásának okait.

Az artériás gázembólia (AGE) a 2. típusú dekompressziós betegség legveszélyesebb formája. Akkor következik be, amikor a túl gyors felszínre emelkedés miatt a nitrogén gázbuborékok formájában (mint a szódavíz) megjelenik az artériás vérben. A vérrel aztán eljut az agyba, a szívbe vagy a tüdőbe. Tulajdonképpen ezek azok a szervek, ahol a legnagyobb kárt tudja okozni. Közvetlen életveszélyt jelent, és akkor is kialakulhat, ha viszonylag kis mélységből emelkedik a búvár hirtelen a felszínre. Azon embereknél, akiknél megmaradt a magzati korból a szívüregek közti kis átjáró (ez a népesség 30%-a!), a gázbuborékok átjutnak a nyíláson, és elindulhatnak az agy felé.

Az agyhártyagyulladás kialakulásáért felelős baktérium.

Alacsonyabb rendű élőlények által az emberben vagy az állatokban előidézett betegségek. A kórokozók lehetnek baktériumok, vírusok, gombák, protozoonok stb. A fertőzés módja igen különböző, a kórokozó közvetlenül, vagy közvetítő révén hatol be a szervezetbe. Egyes betegségek csaka már megbetegedett másik ember vagy állat közvetítésével terjednek. Olykor maga a közvetítő nem betegszik meg, nem érzékeny a kórokozó iránt.

Az embereket érintő életciklusukban a húgyhólyagban vagy a bélben élnek. Amikor a széklettel vagy vizelettel ürülő peték édesvízbe kerülnek, belőlük lárvák bújnak ki, melyek a későbbiekben a köztigazdákban, a csigákban telepszenek meg. Fejlődést követően fertőzőképes lárvák (cercariák)hagyják el a csigát, vízbekerülésük után bőrön vagy nyálkahártyán áthatolva jutnak be az emberbe. A behatolást követően a cercriák schistosomula lárvákká alakulnak, melyek a máj protális keringésébe jutnak, ahol gyorsan fejlődnek. Néhány hét múlva a felnőtt férgek párzanak, majd elsősorban bizonyos szervekbe vándorolnak. A nőstények itt rakják le petéiket. Szövetoldó váladékaik segítségével néhány pete eléri a bél vagy a hólyag lumenét és a széklettel vagy vizelettel kiürül. Tünetei: A fertőzött személyek nagy többségének fertőzése enyhe és panaszokat nem okoz. Láz, rossz közérzet, csalánkiütés, hasmenés, mely olykor véres, izomfájdalom, száraz köhögés, máj és lépduzzanat.

Olyan összefüggő területi, nyelvi és kulturális közösség, amelynek önálló (szuverén), állami státuszú hatalomként való megalakulását és/vagy létezését a többi ország elismeri és nem vonja kétségbe. A Föld országainak rendszerint politikai és/vagy természeti határaik vannak, és önálló történelemmel, etnikummal, nyelvvel, vezetőkkel, intézményekkel, zászlóval, himnusszal és számos egyéb sajátossággal rendelkeznek.

A testhőmérsékletnek 38 Celsius fok fölé emelkedése Ha növekszik a hőtermelés és cökken a hőleadás, akkor a vér hőfoka emelkedik és a beteg lázas lesz. Az egyensúlyzavar oka az agyban lévő központ izgalma, amely kórokozó fertőzések, fajidegen fehérjék, szövetszéteséskor keletkező mérgező anyagok hatására jön létre. A gyors hőtermelést fokozott izommunka biztosítja és ez jellegzetes tünetekkel jár borzongás, remegés, fogvacogás, ez a hidegrázás.

Ázsia a Föld legnagyobb és legnépesebb kontinense. Területe 44,4 millió km². A Föld összes szárazföldjének mintegy 30%-át teszi ki. Ázsia észak-déli kiterjedése 11 000 km; kelet-nyugati irányban 9000 km. Európával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Ázsia a négyötöd részét teszi ki.

Afrika a Föld második legnagyobb és második legnépesebb kontinense. Területe a part menti szigetekkel együtt nagyjából 30 300 000 km², így a Föld felszínének 5,9%-át, a szárazföldek területének pedig 20,3%-át teszi ki. 52 országában több mint 900 millió ember él, amely a Föld népességének több mint 12%-a.

Trópusi fertőzőbetegség, amely főleg Közép-Afrikában és Dél Amerika északi területein fordul elő. Kórokozója vírus, melyet az Aedes aegypti nevű szúnyog terjeszt. A fertőzés forrása ember és majom. Lappangási ideje kb. 5 nap, amely után rendszerint hirtelen magas láz vagy végtagfájdalmak jelentkeznek. Pár nap múlva általános vérzékenység, orr- és gyomorvérzés mellett a beteg megsárgul. A halálozás 10-80 % közötti. Fertőzött vidékre való utazás esetén a védőoltás kötelező.

Mocsárláz, váltóláz. A betegség nevét az olasz "rossz levegő"-ről kapta, mert főleg mocsaras, rossz levegőjű területeken jelentkezett. Ma tudjuk, hogy azért, mert terjesztőjének, a szúnyognak elszaporodásához mocsárra, álló vízre van szüksége. Kórokozója a plazmódium, amelynek bizonyos törzsei az emberi, mások az állati maláriát okozzák. Az emberi maláriát több plazmódiumfaj idézi elő. 1. Plasmodium vivax a jobb indulatú, harmadnapos lázat. 2. Plasmodium malariae a negyednapos lázat. 3. Plasmodium falciparum a rosszindulatú, trópusi harmadnapos lázat. 4. Plasmodium ovale, amely ritkábban fordul elő, szintén harmadnapos lázat okoz. Előfordulhat néha kettős fertőződés. A plazmódiumot a maláriás beteg véréből kizárólag az Anopheles szúnyog közvetíti az egészséges emberre. A maláriaplazmódiumot a szúnyog nyálával oltja be a szervezetbe. A malária lappangási ideje változó. Harmadnapos láz esetén kb. 14 nap. A beoltott plazmódium a vörösvértestekbe furakodik és azokban jellegzetes alakot vesz fel. A vörösvértestekben fokozatosan fejlődve, 48 vagy 72 óránként egyszerre érve be, szétrobbantják a vörösvértesteket, kirajzanak és újabb vértestekbe furakodnak. Az egy időben történő szétesésre a beteg hidegrázással és lázrohammal reagál. Pár óra múlva erős izzadás közben a beteg láza leesik és a következő rohamig jobban érzi magát. 2-3 hónap múlva a rohamok szabálytalanná válnak, a folyamat krónikus lesz.

A kiütéses tífusz a fertőzött ruhatetű terjeszti, nem zárható ki azonban a fejtetű és a lapostetű szerepe sem. A tetű a beteg emberből szívott vérrel fertőződve maga is megbetegszik, majd a székletével a bőrre ürített kórokozót az ember vakarja be a bőrébe. A megbetegedés kb. 10-14 napos lappangási idő után hirtelen magas lázzal, elesettséggel kezdődik, amit a mellen és a háton megjelenő halványrózsaszínű kiütések és egyre zavartabb öntudat követ. Másik típusa a hastífusz, mely a Salmonella typhi által okozott súlyos bélfertőzés. A fertőzés mindig szájon át következik be fertőzött kéz, élelmiszer vagy ivóvíz útján. A lappangási ideje 14-18 nap. A szervezetbe került kórokozó a bélből felszívódva a vérbe kerül és ott elszaporodik. A vérből a máj az epével választja ki és így ismét a vékonybélbe, onnen a székletbe kerül. A vérből a vese által kiválasztott kórokozó a vizeletet fertőzi. A betegség bizonytalan, hullámzó lázmenettel kezdődik, amely később magas, állandó lázba megy át. A beteg ilyenkor igen gyenge, zavart, ködös tudatállapotban van.

Rovarok osztályába tartozó ízeltlábű. A Földön élő állatfajok legnépesebb csoportja a rovarok osztálya. Az ízeltlábúak törzsébe tartozó rovarokból, több mint egymillió különböző faj található meg a Földön, az állatvilág háromnegyed részét rovarok teszik ki. Többségük petéket rak le, ebből a rovar fiatalkori alakja, a lárva kel ki, majd egy átalakulással létrejön az ivarérett, kifejlett forma, az imágó. A rovarok rendszerezése máig nem végleges. Harmincnál több rendbe sorolták őket, a fajokban a leggazdagabb rendek a bogarak (350 000 faj), a lepkék (150 000 faj), a hártyásszárnyúak (100 000 faj), a kétszárnyúak (85 000 faj) és a poloskák (40 000 faj).

Súlyos bélfertőzés, okozója a Vibrio cholerae. Eléggé érzékeny, a beszáradást rosszul tűri. Szennyvízben, székletben azonban hetekig életben marad. Endotoxinjának hatására már néhány órás lappangás után is oly nagymértékű hasmenés következhet be, h ogy a széklet rizsléhez válik hasonlóvá és a beteg a nagyfokú vízveszteség miatt kiszárad, a bőre ráncos lesz, arca beesik. A halál 2-3 nap alatt görcsök és keringési elégtelenség kíséretében áll be. Az antibiotikumkezelés azonban sikeres. Az átvészelés hosszú évekre immunitást hagy maga után. A fertőzés forrása maga a beteg ember és a kórokozó hordozó. Terjedési módja azonos a többi bélfertőzéssel: fertőzött kéz, legyek, élelmiszer, de leggyakrabban az ivóvíz terjeszti. A betegség rendszerint járványosan fordul elő, leggyakrabban Indiában. A védőoltás hatásos.

A lágyagyhártyák lobos folyamata. Keletkezésében vírusok és baktériumok játszanak szerepet. Tünetei: fejfájás, tarkómerevség, a fej mozgása közben jelentkező fájdalmak, magas láz, hányás. A diagnózis felállítására gerinccsapolást és a nyert folyadék laboratóriumi vizsgálatát szokták elvégezni. Különböző formái ismertek. A járványos agyhártyagyulladás kórokozója a meningokokkusz, mely az orr- és garatüregben betegség nélkül is gyakran kimutatható. Az általános tüneteken kívűl tudatzavar, eszméletlenség támadhat és súlyos esetekben néhány óra alatt halálos szövődmény alakulhat ki. A betegség légutakon át terjed. Az egyéb baktériumok által előidézett agyhártyagyulladás a közvetlen környék, a középfül, az orrmelléküregek gyulladásának terjedése, vagy a vér által tovasodort baktériumok útján keletkezhet. Különleges formája a tbc-s agyhártyagyulladás, látászavarokat okozva az agyalapon jelentkezik. A szerózus agyhártyagyulladást vírusok okozzák. Az agyvíz felszaporodásával járó, rendszerint jóindulatú, gyorsan lezajló betegség. Agyhártyagyulladás már a méhen belüli életben is támadhat, rendszerint agyvelőgyulladással szövődve.

Gyakori híg székletürítés, amelyet gyakran hasi görcsök kísérnek. A székletek száma napont 15-20 is lehet. A széklet híg és nyálkát, gennyet vagy vért is tartalmazhat. Gyakori székelés esetén a beteget ismételten jelentkező, eredménytelen székelési inger kínozhatja. A hasmenés tünet, melyet többféle ok válthat ki. Előidézheti a bélfal gyulladása, emésztési zavar, allergia, stressz stb. Diéta mellett gyógyszerek is alkalmazhatók kezelésében.

Dél-Amerika a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között elterülő kontinens. Legnagyobb része a déli félgömbön található. Észak-Amerikával együtt Amerikaként említik, nevét Amerigo Vespucciról, az első európairól kapta, aki először jött rá, hogy egy új földrészen és nem Indiában jár. Területe 17 840 000 km² a Föld felszínének kb. 3,5%-a. 2005-ös adatok szerint népessége több mint 371 000 000.

Hepatitisz. A máj minden gyulladásos folyamatát e névvel illetik, bár újabban e meghatározás a vírusok által okozott májgyulladásra vonatkozik. Kialakulása több tényezőtől függ. Csatlakozhat bármilyen gennyes gyulladáshoz, így az epeutak fertőzése ráterjedhet a májra, vagy a hasüregben levő bármilyen gennyes folyamat gyulladást kelthet.

Járvány. A fertőző betegségek elterjedése, tovahurcolása, tovaterjedése.

(United Nations International Children's Emergency Fund ) Az Egyesült Nemzetek Gyermekalapjának szokásos rövidítése, melyet 1946. december 11-én hoztak létre, célja a gyermekek és az ifjúság helyzetének javítása az egészségügy, a táplálkozás, a szociális gondoskodás, az oktatás és a szakképzés területén.

A vér sejtből és sejtközötti állományból áll, a vérben a sejtközötti állomány folyékony. A vér zárt edényrendszerben kering. Feladata egyrészt, hogy a szövetek sejtjeinek táplálékot és oxigént szállítson, másrészt, hogy az anyagcsere folytán keletkezett salakanyagokat a kiválasztó szervekhez szállítsa. Az összes vérmennyiség a testsúlynak kb. 1/11 része.

A hajszáleres vérzés apró pontszerű, felületes érsérülés eredménye, a horzsolt sebekre jellemző. Vérzéscsillapítást ritkán igényel, a vérzés legtöbb esetben magától eláll. Ha mindenképpen el akarjuk látni a sérülést, akkor a sebet (kitisztítás után) steril gézlappal fedjük le: ez általában elegendő a hajszáleres vérzés megállításához. Normális esetben ilyen sérülésből elvérezni nem lehet.

A baktériumok hasadó gombák, a növényvilág legegyszerűbb törzse. Testüket kívülről sejtfal és ezen belül sejthártya határolja, a citoplazmában helyezkedik el az egyetlen kromoszómából álló sejtmag. Általában szerves anyagok felvételére kényszerülnek, ritkábbak az önálló táplálkozásúak. Sok él közöttük szimbiózisban.

Sebek kötözésére alkalmas gyapot és viszkóz szálból készült sűrűbb szövésű kötözőanyag.

A kötőszer tökéletes csírátlansága. Egyetlen baktérium sem található a kötözőszeren.

84 % gyapot és 16 % viszkóza szálból készül, a géznél sűrűbb szövésű kötözőanyag.

A verőerek, gyüjtőerek és a hajszálerek között összeköttetés áll fenn, ezek feladat, hogy a vérpálya valamely szakaszának elzáródása esetén a kiesett ér által ellátott terület vért kapjon, másrészt a vérkeringés szabályozásában való részvétel.

A szervezetet a szöveteket ért károsodás után sok esetben nem jön létre a szövetek teljes értékű megújulása és a gyógyulás hegesedéssel történik. A hegesedés lényegében a sérülés helyén sarjszövet, kötőszövet növekedése,mely a környező ép szövetek felől indul meg. A sarjszövet eleinte érdús, így a sérült területen először vörös sarjszövet látszik. Később mindinkább sejtszegény és rostdús kötőszövetté alakul át.

A test kültakarójának mechanikus úton létrejött megszakítása. A mechanikus behatáson kívűl a seb létrejöttében nagy szerepet játszik a szövetek rugalmassága és ellenállása. Létrejöhetnek külső behatásra, vagy szándékosan, műtéttel is. A sérülés fokától függően vannak egyszerű sebek, amelyek csak a bőr felületes rétegeire terjednek ki, míg a szövődő sérüléseknél a mélyebb rétegek is megsérülnek. A sérülést okozó tárgyak vagy eszközök szerint különböző sebek jönnek létre, melyeknek legjellemzőbb formái a szúrt, a metszett, a vágott, a szakított, a repesztett, a harapott és a lőtt sebek.

Gyermekkorban nagyon gyakoriak a horzsolásos jellegű sebek, főleg a végtagokon, fejen. Számottevő vérzés nem kíséri ezeket a felületes sérüléseket, ugyanakkor a sebek szennyezettsége nagy. Ha a horzsolás nem járt a bőr teljes vastagságára kiterjedő szakadással és nem nagy felületű, megelégedhetünk otthoni sebkezeléssel

Hámosító hatású kenőcs. Hasnyálmirigykivonatot tartalmaz, amely sérült bőrfelület megemésztésével fejti ki hatását.

Merevgörcs. A tetanus a Clostridium tetani által termelt neurotoxin okozta heveny mérgezés. A kórokozó spórái a talajban mindenütt előfordulnak. A sebbe jutva a spórák fejlődésnek indulhatnak. A baktérium vegetatív formája toxint termel, az úgynevezett tetanospasmint, mely a gerincvelői szinapszisok gátló mediátorainak hatását blokkolják. Ezen hatás következtében a legkisebb ingerek is alig szűnő görcsöket okoznak és a reflexek jelentősen fokozódnak. A lappangási idő 5 nap és 15 hét között van, átlagosan 8-12 nap. Az első panasz olykor a fájdalom és a bizsergés a fertőződés helyén, később pedig a környező izmok görcsössé válnak és más tünet nincs is. Gyakoribb azonban, hogy az első panasz az álkapocs és a nyak merevsége, a nyelési képtelenség. Később alakul ki a reflexek fokozódása, a rágóizmok vagy az arcizmok görcse és a has, a nyak, valamint a hát izmainak görcse és merevsége. Gyakoriak az igen csekély ingerek által kiváltott fájdalmas tónusos görcsök. A beteg a betegség lefolyása során mindvégig tiszta tudatú és éber.

Bonctan. Tudományág, amely különféle élőlényeket boncolás segítségével vizsgál és ír le.

Ütőér, verőér. A szív felől áramló, vér továbbítására szolgáló csőrendszer, amely az aortából elágazódó ereket foglalja magába. Ezek átmérője a szívtől távolodva mindinkább csökken. Szerkezetileg két fajtája különböztethető meg: az egyik típusban a rugalmas elemek, a másik típusban a simaizomsejtek vannak túlsúlyban. Rugalmasságuk a vér áramlását segíti, mert a beléjük került vér hatására kitágulva, majd összehúzódva a vér továbbjutását biztosítják. A gyüjtőér, vagy visszér a véna, a test különböző részeiről a vért a szív felé továbbítja. A hajszálerek hálózatával kezdődő, majd fokozatosan nagyobbodó űrtérrel egymásba ömlő erek hálózata végül is két nagyérbe torkollva a szív jobb pitvarába önti a vért. A vénák fala vékony, túlnyomórészt simaizomsejtek alkotják. A vénákban a vér visszafolyásának megakadályozására billentyűk szolgálnak. Ezek vékony lemezek, melyek csapóajtó módjára működnek.

A vérérrendszer a verőerekből, visszerekből és a közéjük iktatott hajszálerekből áll.

A szív kúp alakú, izmos falú üreges szerv, amely a két tüdő között, a mellüreg elülső részében fekszik. A szív felnőttben a szívsövény által kettéosztva, két egymással nem közlekedő jobb és bal szívfélből áll. A két szívfél szívó-nyomó pumpához hasonlóan működik. Az izomzat összehúzódása a szisztolé, elernyedése a diasztolé. A vér áramlásának irányát a billentyűk szabályozzák. A szívet egy körbefutó barázda két részre, pitvarokra és kamrákra osztja. A kamrákat egymástól egy elülső és egy hátsó barázda különíti el. A körkörös és hosszanti barázdákban a szív saját erei, a koszorúserek futnak. A szív izomzatának ritmusos összehúzódása és elernyedése állandó mozgásban tartja a vért.

Szoros mull- vagy rugalmas pólya kötés helyi vérzéscsillapításra.

Az érhálózat legfinomabb szerkezeti része, az artériák és a vénák átmeneti szakaszán található. A vér és a szövetek közötti anyagcsere a hajszálerek területén bonyolódik le. A vér útján szállított oxigén és tápanyagok a hajszálérből a szövetek felé, a bomlástermékek és a széndioxid a szövetekből a hajszálér felé áramlanak. A hajszálerek hálózata összmennyiségben óriási, ezért mindig csak azon a területen nyílnak meg és működnek, ahol a szervezet számára szükséges anyagcsere-folyamatok mennek végbe.

Artéria. A szív felől áramló, vér továbbítására szolgáló csőrendszer, amely az aortából elágazódó ereket foglalja magába. Ezek átmérője a szívtől távolodva mindinkább csökken. Szerkezetileg két fajtája különböztethető meg: az egyik típusban a rugalmas elemek, a másik típusban a simaizomsejtek vannak túlsúlyban. Rugalmasságuk a vér áramlását segíti, mert a beléjük került vér hatására kitágulva, majd összehúzódva a vér továbbjutását biztosítják. A gyüjtőér, vagy visszér a véna, a test különböző részeiről a vért a szív felé továbbítja. A hajszálerek hálózatával kezdődő, majd fokozatosan nagyobbodó űrtérrel egymásba ömlő erek hálózata végül is két nagyérbe torkollva a szív jobb pitvarába önti a vért. A vénák fala vékony, túlnyomórészt simaizomsejtek alkotják. A vénákban a vér visszafolyásának megakadályozására billentyűk szolgálnak. Ezek vékony lemezek, melyek csapóajtó módjára működnek.

Feladata, hogy a vérkeringés részeként a szívből kiinduló vér útját biztosítsa a szervekhez és a szervektől vissza a szívhez.

Belső (hasűri) vérzések gyanúját veti fel, ha baleset következtében a sérült a látható (csekély) vérmennyiség ellenére sápadt, verejtékezik, gyors szívverést tapintunk és a hasat ért erős ütés lehetősége áll fenn a balesetből kifolyólag. A hasűri vérzés életveszélyes, ezért a legkisebb gyanú (pl. kerékpárost gépkocsi elüt, de az illető feláll, menne tovább hasi fájdalmai lehetnek, néhány lépés után vagy órák múlva rosszul lesz, sápad, verejtékezik, hasi fájdalmai fokozódhatnak) esetén is mentőt kell hívni és kórházba kell szállítani.
Minden vérzéscsillapításnál fel kell hívni az első ellátást végző figyelmét arra, hogy sok betegség a vérrel terjed, ezért saját magunk védelmében a vérrel való érintkezés előtt húzzunk gumikesztyűt, ami minden elsősegélycsomag fontos tartozéka nem árt ellenőrizni!

Gyüjtőér, visszér, vivőér. A test különböző részeiről a vért a szív felé továbbító erek. A hajszálerek hálózatával kezdődő, majd fokozatosan nagyobbodó űrtérrel egymásba ömlő erek hálózata végülis két nagy érbe torkollva a szív jobb pitvarába önti a vért.

A keringő vér bizonyos mennyiségének hirtelen, vagy fokozatosan bekövetkező elvesztése. Lényegében heveny vagy idült vérzés következtében jön létre. Hosszú időn át fennálló, de szivárgó kisfokú vérzés esetén a szervezet a fokozatos vérvesztéshez sokáig képes alkalmazkodni. A heveny nagyfokú vérvesztés elsősorban a vérellátás iránt legérzékenyebb központi idegrendszer sínyli meg és ha időben segítség nem érkezik, a halál az életfontos központok bénulása következtében jön létre. 1-1,5 l vér hirtelen elvesztése már halálos lehet.

A vér önmagába visszatérő, zárt edényrendszerben kering. Ha az edényrendszer megsérül, vagyis folytonossági hiány keletkezik, akár az artériákon, akár a vénákon a vér kilép a vérpályából. Ez a jelenség a vérzés. A vérzés következtében a vér bekerülhet a szövetek közé, vagy bőr alá és betörhet az izületekbe. Ilyenkor ez a terület a jelentkező vérömleny következtében megnagyobbodik. Más esetekben az érpályából kilépő vér testüregekbe juthat. Vérzés nemcsak az erek külső behatás által történő sérülése folytán jöhet létre, hanem az erek különböző megbetegedéseiben azok spontán is berepedhetnek. A vérzés időtartama és a vérveszteség foka függ a sérült ér és a sérülés nagyságától, a véralvadás idejétől, valamint attól, hogy artéria, vagy véna károsodott-e.

Az erekből kibocsátott vér rövid időn belül megalvad és kocsonyaszerű masszává alakul. A véralvadék vázát fehérjetermészetű anyag, a fibrin alkotja, melynek hézagaiban a vér sejtes elemei foglalnak helyet.

A vér sejtből és sejtközötti állományból áll, a vérben a sejtközötti állomány folyékony. A vér zárt edényrendszerben kering. Feladata egyrészt, hogy a szövetek sejtjeinek táplálékot és oxigént szállítson, másrészt, hogy az anyagcsere folytán keletkezett salakanyagokat a kiválasztó szervekhez szállítsa. Az összes vérmennyiség a testsúlynak kb. 1/11 része.

A fartájék formáját három farizom adja meg, amelyek a medencecsont külső felszínén erednek és a combcsonton tapadnak. E három izomnak a comb mozgásaiban és a test tartásában van jelentősége.

Merevgörcs. A tetanus a Clostridium tetani által termelt neurotoxin okozta heveny mérgezés. A kórokozó spórái a talajban mindenütt előfordulnak. A sebbe jutva a spórák fejlődésnek indulhatnak. A baktérium vegetatív formája toxint termel, az úgynevezett tetanospasmint, mely a gerincvelői szinapszisok gátló mediátorainak hatását blokkolják. Ezen hatás következtében a legkisebb ingerek is alig szűnő görcsöket okoznak és a reflexek jelentősen fokozódnak. A lappangási idő 5 nap és 15 hét között van, átlagosan 8-12 nap. Az első panasz olykor a fájdalom és a bizsergés a fertőződés helyén, később pedig a környező izmok görcsössé válnak és más tünet nincs is. Gyakoribb azonban, hogy az első panasz az álkapocs és a nyak merevsége, a nyelési képtelenség. Később alakul ki a reflexek fokozódása, a rágóizmok vagy az arcizmok görcse és a has, a nyak, valamint a hát izmainak görcse és merevsége. Gyakoriak az igen csekély ingerek által kiváltott fájdalmas tónusos görcsök. A beteg a betegség lefolyása során mindvégig tiszta tudatú és éber.

Artéria. A szív felől áramló, vér továbbítására szolgáló csőrendszer, amely az aortából elágazódó ereket foglalja magába. Ezek átmérője a szívtől távolodva mindinkább csökken. Szerkezetileg két fajtája különböztethető meg: az egyik típusban a rugalmas elemek, a másik típusban a simaizomsejtek vannak túlsúlyban. Rugalmasságuk a vér áramlását segíti, mert a beléjük került vér hatására kitágulva, majd összehúzódva a vér továbbjutását biztosítják. A gyüjtőér, vagy visszér a véna, a test különböző részeiről a vért a szív felé továbbítja. A hajszálerek hálózatával kezdődő, majd fokozatosan nagyobbodó űrtérrel egymásba ömlő erek hálózata végül is két nagyérbe torkollva a szív jobb pitvarába önti a vért. A vénák fala vékony, túlnyomórészt simaizomsejtek alkotják. A vénákban a vér visszafolyásának megakadályozására billentyűk szolgálnak. Ezek vékony lemezek, melyek csapóajtó módjára működnek.