Az élelem minősége
Garantálni egy-egy ország élelmiszereinek biztonságosságát nehéz, vagy majdnem lehetetlen. A mezőgazdasági termelés módszerei, a felhasznált víz, és az élelmiszerekkel dolgozók személyi higiéniája egyaránt befolyásolja az élelmiszerek biztonságosságát. Az élelem minősége különösen kényes azokban az országokban, ahol nincsenek szigorú közegészségügyi előírások, ahol a paraziták és különféle baktériumok szinte ellenőrizhetetlenül terjednek. Mindezek ellenére valamennyien élvezhetjük egy adott ország helyi specialitásait, ha elővigyázatosságból betartunk néhány fontos szabályt.
Az élelmiszereket gondosan válogassuk meg
Hogy megóvjuk magunkat néhány kellemetlen, és néha veszélyes betegségtől, az elfogyasztandó élelmiszereket gondosan válogassuk meg. A félig átfőtt, félig sült vagy nyers élelmiszerek, húsok, tengeri állatok, kagylók a legveszélyesebbek. Sok olyan kórokozót hordozhatnak melyek gyomor-bélrendszeri fertőzést okoznak. Hasonlóképpen vigyázzunk a főtt ételekre, melyek már több órát álltak a trópusi, szubtrópusi melegben. Ezek az élelmiszerek kitűnő táptalajul szolgálnak a kórokozóknak, és a kellemesen meleg környezetben hamar szaporodásnak indulnak. Az ilyen ételeket újra forralja, süsse, süttesse át! Az utcai árusoktól vásárolt étel, üdítő hasonlóképpen növeli a fertőzés kockázatát.
Csecsemők, gyermekek táplálkozása idegen földön
A 6 hónap alatti csecsemők legbiztonságosabb tápláléka a fertőzésgyanús helyeken a "gyári csomagolású" anyatej. Ha már nem szopik a csecsemő, speciális összetételű tápszerekkel lehet az anyatejet pótolni, azonban csak frissen forralt vizet használjunk a tápszer elkészítéséhez. Ebben az esetben ez a legbiztosabb és legegyszerűbb módja a fertőzések elkerülésének. A nagyobb gyermekek már a felnőttek táplálékát fogyasztják, s így náluk is számolni kell az utazók hasmenéses betegségével. Antibiotikumokkal sikeresen, gyorsan lehet ezeket az állapotokat kezelni, azonban sok kórokozó már ellenálló néhány hagyományos gyógyszerre (például a sulfametoxazol / trimetoprim kombinációra). Mielőtt azonban bármit is tennének, gondoljanak arra, hogy az itt leírtak csak orvosi utasításra alkalmazhatók, hiszen a hazai háziorvos ismeri igazán a gyermeket. Általánosan adható gyógyszerek nemigen vannak. Inkább, csak kérdezzenek rá az utazás előtti orvosi látogatásnál, hogy milyen gyógyszert vigyenek magukkal, illetve használhatók-e, ha igen, milyen dózisban az alábbiakban megemlített készítmények, melyeknek hazai gyógyszer nevét szándékosan nem tesszük közzé. Gyermekek számára jó alternatíva egyelőre az azithromycin, mivel ennek szirupos formája is ismert. Az ampicillin/klavulánsav kombináció gyermekeknek szintén nyugodtan adható (orvosi tanácsra, előzetes megbeszélés alapján!), hatásspektruma szélesebb, és jobban hat az elsősorban feltételezhető Gram negatív csoportba tartozó kórokozókra, mint az azithromycin. A ciprofloxacint inkább felnőtteknek ajánlják amiatt, hogy bizonyos állatkísérletekben a csontfejlődésre toxikus hatásait mutatták ki. Ennek ellenére gyermekek tömege kapja ezt a gyógyszert, s ilyen probléma eddig nem fordult elő. Ciprofloxacin tartalmú gyógyszert akkor adjunk gyermeknek, ha más hatásos gyógyszer nem elérhető.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
