Szisztémás fertőzés elleni szerek hatóanyaga.

Antibiotikum.

A baktériumok hasadó gombák, a növényvilág legegyszerűbb törzse. Testüket kívülről sejtfal és ezen belül sejthártya határolja, a citoplazmában helyezkedik el az egyetlen kromoszómából álló sejtmag. Általában szerves anyagok felvételére kényszerülnek, ritkábbak az önálló táplálkozásúak. Sok él közöttük szimbiózisban.

Antibiotikum.

Az egészség megvédését, a károsodások megelőzését a közegészségügyi előírások próbálják meg biztosítani.

Szisztémás fertőzés elleni szerek hatóanyaga.

Élősködő. Olyan élőlény, amely gazdaszervezet nélkül képtelen létezni. A szimbiótáktól az különbözteti meg, hogy ez a viszony csak az egyik félnek (a parazitának) „hasznos”, egyoldalú a függőség. A parazita sokszor veszélyt jelent a gazdára nézve.

Fertőzésről akkor beszélünk, ha egy kórokozó nemcsak bejut a szervezetbe, hanem legyőzi a szervezet védekező erőit, megtelepszik a szervezetben, sőt el is szaporodik. A fertőzés hatására a szervezet azonnal különféle nedveket, ellenanyagokat termel és mozgósítja a kórokozókat elpusztító falósejteket is. A fertőzés pillanatában tehát küzdelem indul meg a szervezet és a kórokozó között. A küzdelem eredményezi azokat a tüneteket, amelyek a fertőzést követik és a betegséget jellemzik.

Antibiotikum hatóanyaga.

Az enteralis láz általános tünetekkel, fejfájással és gastrointestinális panaszokkal jellemzett klinikai szindróma. Ha salmonella typhi az enteralis láz okozója - mely a leggyakoribb eset - hastífuszról beszélünk. A fertőzés szennyezett étel vagy ital fogyasztásával terjed. A legtöbb fertőzés forrása a makacs epeúti vagy húgyúti fertőzésben szenvedő hordozó. A lappangási idő 5-14 nap. A fertőzés akkor kezdődik, amikor a kórokozó áthatol a bélfalon és elárasztja a nyirokcsomókat és a lépet.

Lappangási idő. A fertőzés időpontjától az első betegségi tünetek megjelenéséig tart. A lappangási idő alatt a szervezetben jutott kórokozók elszaporodnak és megindul a fertőzés elleni védekezés is. Ha a szervezet védekezése elégtelen, akkor jelennek meg az első betegségi tünetek.

Kialakulhat egyidejűleg mindkét vesében vagy csak az egyikben. A nephritis lehet baktériumok közvetlen megtelepedésének eredménye. A féloldali megbetegedések okai helyiek, a kórokozók csak az egyik vesét betegítik meg. Szepszishez csatlakozóan, továbbá szívbelhártya gyulladásban mindkét vesében tályogok képződhetnek. A kétoldali nephritis leggyakoribb esete a heveny diffúz glomerulonefritisz úgynevezett második betegségként jelentkezik. A betegek nagy része a nephritist megelőzően 1-6 héttel valamilyen megbetegedést szenvedett el (mandulagyulladás, skarlát stb.). Ilyenkor a nephritist allergiás eredetűnek tartják, részben a két betegség között eltelő lappangási idő miatt, részben azért, mert bakteriális hatásra a kialakuló szöveti elváltozások nem vezethetők vissza. A megbetegedett egyén sápadt, étvágytalan, a vizelet mennyisége csökken, vizenyő jelentkezik, legkorábban a szemhéjakon és a szem körül. A vérnyomás emelkedik. Tompa vesetáji fájdalom kísérheti a betegséget, heves fájdalmak ellene szólnak. A heveny nephritis lefolyása gyors. A heveny nephritis idült nephritisbe mehet át. Az idült nephritis tovahaladó megbetegedés, melyhez a vesepusztulás mértékétől és tovahaladás tempójától függően húgyvérűség, magasvérnyomásbetegség, szívelégtelenség vagy agyvérzés csatlakozhat.

Fertőzésről akkor beszélünk, ha egy kórokozó nemcsak bejut a szervezetbe, hanem legyőzi a szervezet védekező erőit, megtelepszik a szervezetben, sőt el is szaporodik. A fertőzés hatására a szervezet azonnal különféle nedveket, ellenanyagokat termel és mozgósítja a kórokozókat elpusztító falósejteket is. A fertőzés pillanatában tehát küzdelem indul meg a szervezet és a kórokozó között. A küzdelem eredményezi azokat a tüneteket, amelyek a fertőzést követik és a betegséget jellemzik.

A fertőző betegségeket létrehozó mikroorganizmust kórokozó mikroorganizmusnak nevezik. Az ismert mikroorganizmusok közül csak elenyésző a valóban kórokozó tulajdonságú.

Oka rendszerint bakteriális fertőzés. Heveny és idült formája van. A heveny epehólyag gyulladás kifejlődésekor epeköves rohamhoz hasonló tüneteket okoz. A jobb bordaív alatt heves fájdalmak, a bordaív alatti izomzat feszülése, láz, esetleg hányinger, hányás jelentkezik. Gyakran a gyulladást epekő váltja ki. A heveny epehólyag gyulladás különösen köves epehólyagban idült epehólyag gyulladássá alakulhat, ami periodikusan visszatérő rohamokban és fájdalmakban nyilvánul meg.

Az orvostudománynak az a része, mely az egészség megvédését, a károsodások megelőzését kívánja biztosítani.

A szájon keresztül beszedhető kapszulázott “védőoltás” (Vivotif) élő, legyengített kórokozókat tartalmaz. A három kapszulából álló sorozatot másnaponta, étkezés előtt, hideg vízzel kell lenyelni. Felnőtteknek és 6 év feletti gyermekeknek adható. A védettséget a 10. naptól kezdve biztosítja átlagosan 70%-ban. A védelem 3-7 évig tart, ha az időt folyamatosan a fertőzött területen tölti az illető, állandó fertőzésveszély mellett. Ha nincs állandó fertőzésveszély, a kapszulás védekezést egy év múlva (pontosabban évente) meg lehet ismételni, hogy a védelem biztosan elégséges szintű legyen. A Vivitif liquid ugyancsak szájon keresztül bevehető, de folyékony állagú “védőoltás” a typhus ellen. Felnőttek és gyermekek (két év felettiek) védelmét szolgálja. A három tasakból álló csomag adagolása szintén másnaponta kell, hogy történjen, étkezés előtt egy pohár vízben gondosan elkeverve, amit azonnal meg kell inni.

Emberi ürülék. A széklet veszedelmesen fertőző anyag. Benne a bélfertőző mikroorganizmusok hetekig, a bélférgek petéi és a protozoonok kedvező esetben hónapokig, évekig fertőzőképesek maradnak.

A tüdőhólyagocskák gyulladásos megbetegedése, amikor üregüket gyulladásos váladék tölti ki. A tüdőgyulladások elkülöníthetők egymástól kiterjedésük alapján lebenyes és gócos tüdőgyulladásra.

A kiütéses tífusz a fertőzött ruhatetű terjeszti, nem zárható ki azonban a fejtetű és a lapostetű szerepe sem. A tetű a beteg emberből szívott vérrel fertőződve maga is megbetegszik, majd a székletével a bőrre ürített kórokozót az ember vakarja be a bőrébe. A megbetegedés kb. 10-14 napos lappangási idő után hirtelen magas lázzal, elesettséggel kezdődik, amit a mellen és a háton megjelenő halványrózsaszínű kiütések és egyre zavartabb öntudat követ. Másik típusa a hastífusz, mely a Salmonella typhi által okozott súlyos bélfertőzés. A fertőzés mindig szájon át következik be fertőzött kéz, élelmiszer vagy ivóvíz útján. A lappangási ideje 14-18 nap. A szervezetbe került kórokozó a bélből felszívódva a vérbe kerül és ott elszaporodik. A vérből a máj az epével választja ki és így ismét a vékonybélbe, onnen a székletbe kerül. A vérből a vese által kiválasztott kórokozó a vizeletet fertőzi. A betegség bizonytalan, hullámzó lázmenettel kezdődik, amely később magas, állandó lázba megy át. A beteg ilyenkor igen gyenge, zavart, ködös tudatállapotban van.

Valamely üreges szerv kilyukadása, átfúródása. A gyakorlatban leginkább a gyomor-bél csatornán fordul elő. Oka legtöbbször sérülés, gyomorfekély és féregnyúlvány gyulladás. A perforáció irányulhat a szabad hasüregbe vagy előzetesen keletkezett összenövésekkel fedett területbe. Ritkábban létrejöhet két üreges szerv között is. Utóbbi esetben belső sipolynak nevezik.

A baktériumok hasadó gombák, a növényvilág legegyszerűbb törzse. Testüket kívülről sejtfal és ezen belül sejthártya határolja, a citoplazmában helyezkedik el az egyetlen kromoszómából álló sejtmag. Általában szerves anyagok felvételére kényszerülnek, ritkábbak az önálló táplálkozásúak. Sok él közöttük szimbiózisban.

Hasfogó.

Olyan anyag, melyet mikroorganizmusok termelnek, más mikroorganizmusok szaporodását gátolja, vagy elpusztítja azokat. Gyógyszerként használt antibiotikum a penicillin, neomicin, stb.

Szisztémás fertőzés elleni szerek hatóanyaga.

(United Nations International Children's Emergency Fund ) Az Egyesült Nemzetek Gyermekalapjának szokásos rövidítése, melyet 1946. december 11-én hoztak létre, célja a gyermekek és az ifjúság helyzetének javítása az egészségügy, a táplálkozás, a szociális gondoskodás, az oktatás és a szakképzés területén.

Aktív szén. Állati vérből, csontból készített fekete színű, igen finom szemcséjű, szagtalan és íztelen anyag. A baktériumokat és mérgeket, továbbá a gázokat felületén megköti, a bélfalat bevonja. E hatásai alapján mérgezésekben, gyomor-bél fertőzésekben, különböző eredetű puffadással járó gyomor-bél betegségekben széles körben alkalmazzák. Mérgezettek gyomormosó folyadékába célszerű tenni, hogy megkösse a gyomorfalra tapadó mérget, amelyet vízzel nem lehetne eltávolítani.

A különböző mikroorganizmusok okozta hasmenésekre a jellemző a kis mennyiségű vér, melyet sokszor vizes hasmenés előz meg. Ezeket el kell különíteni a ismeretlen eredetű gyulladásos bélbetegségektől, amelyeknél krónikusan előfordul vér és nyák ürítése a széklettel.

A különböző fertőzésekkel foglalkozó tudományág.

Hasmenéses megbetegedések enyhébb formájának kórokozó baktériuma.

A vérhas kórokozója. A rossz higiénés körülmények idézik elő a Shigella szóródását.

A giardisis a vékonybél felső részének protozoon fertőzése, melyet az ostoros Giardia lamblia okoz. A parazita világszerte megtalálható. A kórokozó a székletben szimmetrikus, szív alakú ostoros trohpozoitaként és cystaként található. Szájon át csak a cysta forma fertőző, a gyomorsav a trophozotokat elpusztítja. A Giardia hordozói az emberek, de állati eredetű fertőzőforrások lehetnek kutyák és hódok is. A cysták terjedési módjai: víz vagy étel széklettel történő érintkezése, emberről emberre történő közvetlen terjedés. A cystak lenyelését követően a nyombélben és az éhbélben válnak szabaddá a trophozoitok. A hám károsodását, a bélbolyhok sorvadását okozzák. Akut hasmenés, felszívódási zavarok jelentkezhetnek. A lappangási idő 1-3 hét, de ennél hosszabb is lehet. Az akut szak napokig vagy hetekig tarthat, de rendszerint magától szűnik, bár a cysták ürítése fennmaradhat. Néhány betegben a kórkép krónikussá válhat és a betegség éveken át elhúzódhat. A betegség akut és krónikus formájában is a hasmenés foka enyhétől súlyosig terjedhet, de leggyakrabban enyhe. A nagy mennyiségű laza székletek - gyakran a reggelizést követő - ürítésén kívűl esetleg egyéb panaszok fel sem lépnek. A székletekben vér és genny általában nem található. A széklet nagy mennyiségű, habos, bűzös és zsíros. Testsúlycsökkenés és gyengeség előfordulhat.

Az orális rehidráló folyadék (ORF) receptje a következő. Forraljunk fel, majd hűtsünk vissza egy liter vizet. Keverjünk bele 1/2 teáskanál (2,5g) sót, 1/2 teáskanál (2,5g) szódabikarbónát, és két teáskanál (10g) mézet vagy cukrot. Miután feloldottuk ezeket, kiegészíthetjük a keveréket 1 dl narancslével is. Biztosan nem a legízletesebb ital, de összetevőit nézve hasznos a hasmenés által elvesztett ásványi anyagok pótlása miatt. A házilagos készítés kétségkívül hasznos lehet, ha gyári, ellenőrzött összetevőkkel rendelkező készítmény nem áll rendelkezésre, de előfordulhat, hogy az összetevők bizonyos helyzetekben nem hozzáférhetőek. Egyszerűbb, higiénikusabb a gyári csomagok használata. A WHO/UNICEF által ajánlott oldatban az összetevők aránya más, és a káliumpótlásról sem feledkeznek meg . Hazai gyógyszertárakban is beszerezhető a Normolyth nevű készítmény, melynek egyadagos, higiénés csomagolása előnyökkel jár

Gyakori híg székletürítés, amelyet gyakran hasi görcsök kísérnek. A székletek száma napont 15-20 is lehet. A széklet híg és nyálkát, gennyet vagy vért is tartalmazhat. Gyakori székelés esetén a beteget ismételten jelentkező, eredménytelen székelési inger kínozhatja. A hasmenés tünet, melyet többféle ok válthat ki. Előidézheti a bélfal gyulladása, emésztési zavar, allergia, stressz stb. Diéta mellett gyógyszerek is alkalmazhatók kezelésében.

Shigellosis, vérhas. A betegség rendszerint hirtelen kezdődik hasmenéssel, alhasi görcsökkel és tenezmussal. A hasmenéses széklet gyakran vérrel és nyákkal keveredik. Tünetei: láz, borzongás, étvágytalanság, rossz közérzet, valamint fejfájás A beteg gyengesége és kiszáradása egyre fokozódik. A has nyomásérzékeny.

A szervezetből kiürült ásványi anyagok, sók illetve folyadék utólagos pótlására szolgáló készítmény, mely házilag is elkészíthető víz, só, szódabikarbónát, és cukor megfelelő arányú összekeverésével, de erre a célra kaphatók előre gyártott gyógyszertári készítmények is, mint például a Normolyth.

AZ Egyesült Nemzetek Szövetségének égisze alatt működő Egészségügyi Világszervezet. (World Health Organization)

A heveny hasmenés okai 4 fő csoportba oszthatók: bakteriális, vírusos, parazitás és nem fertőző. A széklet megemelkedett elektrolit és víz tartalma híg széklet ürítéséhez vezet. A bélnyálkahártya víz-visszaszívó/kiválasztó hatásának egyensúlya megbomlik és ez vezet a széklet magasabb víztartamához.

Antibiotikum. A bakteriális hasmenések kezelésére a fluoroquinolon csoportba tartozó antibiotikumok hatásosak (ciprofloxacin, norfloxacin, ofloxacin, vagyis a Ciprobay, Nolicin, Tarivid). Rendszerint közülük is a ciprofloxacint ajánlják.

Baktérium által okozott.

A hasmenések közül a vizes hasmenéssel járó kórformát elsősorban az E. coli baktérium különböző törzsei okozza. Gyakorlatilag a rövid ideig tartó utazások 60%-ában fellelhető. Tünetei közül kiemelendő a hirtelen jelentkező, nem véres hasmenés, hányinger, hányás, hasi görcsök, láz.

Kiszáradás. A szervezet nagy mennyiségű folyadékvesztesége. Minél fiatalabb a szervezet, annál könnyebben veszít vizet, mert a sejtek közötti víztér gyermeknél jóval nagyobb, mint felnőtt korban. Több módon jöhet létre. Leggyakoribb a hányással, hasmenéssel bekövetkező vízveszteség, ilyenkor sókat is veszít a szervezet. Izzadás és szapora légzés, különösen lázas betegségekben szintén kiszáradáshoz vezethet. Tünetei a súlyesés, beesett szemek, száraz nyelv, cserepes ajkak.

A faeco-oralis fertőzések annyit jelentenek, hogy a székletben lévő baktériumok higiénés hiányosságok (kézmosás stb.) miatt ételhez, italhoz keveredve a szájon keresztül bejutnak a szervezetbe, ahol fertőzést okoznak.

A tápcsatorna gyulladásos betegségeinek nagy részében ismert a kiváltó tényező. Vannak múló, véglegesen gyógyuló, úgynevezett heveny vagy akut betegségek, mint a fertőzéses eredetű bélgyulladás, vagy a különböző mérgek, mérgező anyagok okozta bélgyulladások, amelyek maguktól vagy megfelelő kezelés hatására meggyógyulnak. Olykor valamilyen ismert kiváltó tényező okoz idült gyulladást (például röntgensugarak okozta bélkárosodás : irradiációs colitis). A krónikus lefolyás azt jelenti, hogy a kezelés nem hoz végleges gyógyulást, a betegség kiújulhat.

Szisztémás fertőzés elleni szerek hatóanyaga. Antibiotikum.

Ostoros protozoon, mely a giardiasist okozza.

A hepatitis a máj vírusos fertőzése, mely szórványosan vagy járványokban fordulhat elő. A máj érintettsége csupán része a generalizált fertőzésnek, de a klinikai képet ez uralja. Bár a vírus átvitele történhet fertőzőtt tűkkel is, rendszerint faecalis-oralis úton terjed.

Az A hepatitis a máj vírusos fertőzése, mely szórványosan vagy járványokban fordulhat elő. A máj érintettsége csupán része a generalizált fertőzésnek, de a klinikai képet ez uralja. Bár a vírus átvitele történhet fertőzőtt tűkkel is, rendszerint faecalis-oralis úton terjed. A hepatitis A vírus ürítése a klinikai tünetek jelentkezése előtt két héttel megkezdődik. A vér és a széklet a lappangási időben (2-6 hét), valamint a betegség korai szakaszában fertőzhet. Nem vezet krónikus hepatitishez. Tünetei: étvágytalanság, hányinger, hányás, rossz közérzet, garatfertőzés tünetei, vagy felső légúti influenzaszerű tünetcsoport, dohányzási undor. Láz, megnagyobbodott, érzékeny máj, sárgaság.

Az orvostudománynak az a része, mely az egészség megvédését, a károsodások megelőzését kívánja biztosítani.

A bőr és a látható nyálkahártyák sárgás elszineződése, meylet az epefestéknek a bőrben való lerakódása okoz. Legkorábban a szemen lehet észlelni. A bőrben akkor rakódik le epefesték, ha a vérben felszaporodik. Ennek több oka lehet. Ha az epe nem tud az epeutakon elfolyni, epepangás jön létre és a felhalmozott epefesték a vérbe jut. Más esetben a májsejtek gyulladása miatt a sejtfal áteresztőképessége megnő és fölös mennyiségben jut a vérbe epefesték. Sárgaság jöhet létre akkor is, amikor a vörösvértestek pusztulása fokozott és oly sok festék szabadul fel, hogy a szevezet nem tudja feldolgozni, ezért a vérben felszaporodik és lerakódik a bőrbe.

A testhőmérsékletnek 38 Celsius fok fölé emelkedése Ha növekszik a hőtermelés és cökken a hőleadás, akkor a vér hőfoka emelkedik és a beteg lázas lesz. Az egyensúlyzavar oka az agyban lévő központ izgalma, amely kórokozó fertőzések, fajidegen fehérjék, szövetszéteséskor keletkező mérgező anyagok hatására jön létre. A gyors hőtermelést fokozott izommunka biztosítja és ez jellegzetes tünetekkel jár borzongás, remegés, fogvacogás, ez a hidegrázás.

A faeco-oralis fertőzések annyit jelentenek, hogy a székletben lévő baktériumok higiénés hiányosságok (kézmosás stb.) miatt ételhez, italhoz keveredve a szájon keresztül bejutnak a szervezetbe, ahol fertőzést okoznak.

Ellenanyag tulajdonsággal rendelkező, kémiai szerkezet tekintetében egymással rokon fehérjék. Az immunglobulinok közé 5 vérfehérje tartozik: IgG (gamma G-globulin), IgA, IgM, IgD,és IgE. Az immunglobulin molekulák az immunfolyamatokban kettős funkciót töltenek be: kapcsolódnak az antigénnel és ezt követően úgynevezett effektorfunkciókat váltanak ki, amelyek eredménye a többi között az antigén elpusztítása. Az antigénnel való kapcsolódása részben az immunociták felületén jön létre, ahol az immunglobulin antigénfelismerő receptorokként találhatók, részben pedig a plazmasejtek által termelt és a vérbe kerülő ellenanyagokként reagálnak az antigénnel. Funkciójukat tekintve az egyes immunglobulinok bizonyos mértékben eltérnek egymástól. A baktérium-ellenes, a vírusok ellen termelődő ellenanyagok túlnyomó része IgG. Antigénekre először átmenetileg IgM típusú ellenanyagok képződnek, ezek helyét azonban rövidesen az IgG típusúak foglalják el és ha az adott antigéninger újból éri a szervezetet, mindig IgG típusú ellenanyag képződik. IgA nagyobb mennyiségben található a nyálban, bélnedvben. Az allergiás reakciókban elsősorban az IgA és IgE típusú ellenanyagok vesznek részt.

A meningococcus-meningitist a Neisseria meningitidis A, B,C,Y, W-135 és egyéb csoportjai okozzák. A betegség cseppfertőzéssel terjed. Tünetei: magas láz, hidegrázás, fejfájás, hát-, has- és végtagfájdalom, valamint émelygés és hányás észlelhető. Súlyos esetekben gyorsan fokozódó zavartság, delirium, görcsrohamok, kóma és sokk lép fel. A legtöbb esetben kiütések is láthatók.

Csaknem mindenütt jelenlévő, lánc alakban elhelyezkedő gömb alakú kórokozó, amely a beszáradást elég jól tűri. A fertőzés forrása a beteg és a streptococcust hordozó ember. A fertőzést cseppfertőzés, tárgyak és élelmiszer közvetíthetik.

A vérhas kórokozója. A rossz higiénés körülmények idézik elő a Shigella szóródását.

Agyhártyagyulladás kezelésére szolgáló gyógyszer hatóanyaga.

A trópusokról, vagy trópusi éghajlatról, jellemzően olyan helyek esetén beszélhetünk, ahol a forró övezetben található nagy kiterjedésű szárazföld, óceánnal határos. Területük nem összefüggő, hanem helyenként a forró övezet átmeneti és térítői övébe ékelődik. Jellemzője, hogy két évszak váltja egymást az esős és a száraz évszak. A trópusok időjárása az Egyenlítő környéki (szavanna) övre emlékeztet. A "tél" száraz, napsütéses. A napi hőingadozás ilyenkor nagyobb. A nyári esős évszakot rövid, forró "tavasz" előzi meg, amely a szárazföldet erősen fölmelegítve a nyári monszun megindulását okozza. A nyár itt is fülledt, csapadékos.

Amoebiasist okozó protozoon (véglény). A mikroorganizmus élhet úgy a vastagbélben, hogy nem okoz betegséget, illetve megtámadhatja a vastagbél falát, ami változó súlyosságú hasmenést okoz. A kórokozó a vérrel eljuthat a májba is, ahol májtályogot hoz létre. Ritkán a tüdőkbe, agyba, vagy egyéb szervekbe sodródik. A betegség az egész világon előfordul, de leggyakrabban a trópusi területeken.

Az egyik leggyakoribb trópusi megbetegedés.

Mocsárláz, váltóláz. A betegség nevét az olasz "rossz levegő"-ről kapta, mert főleg mocsaras, rossz levegőjű területeken jelentkezett. Ma tudjuk, hogy azért, mert terjesztőjének, a szúnyognak elszaporodásához mocsárra, álló vízre van szüksége. Kórokozója a plazmódium, amelynek bizonyos törzsei az emberi, mások az állati maláriát okozzák. Az emberi maláriát több plazmódiumfaj idézi elő. 1. Plasmodium vivax a jobb indulatú, harmadnapos lázat. 2. Plasmodium malariae a negyednapos lázat. 3. Plasmodium falciparum a rosszindulatú, trópusi harmadnapos lázat. 4. Plasmodium ovale, amely ritkábban fordul elő, szintén harmadnapos lázat okoz. Előfordulhat néha kettős fertőződés. A plazmódiumot a maláriás beteg véréből kizárólag az Anopheles szúnyog közvetíti az egészséges emberre. A maláriaplazmódiumot a szúnyog nyálával oltja be a szervezetbe. A malária lappangási ideje változó. Harmadnapos láz esetén kb. 14 nap. A beoltott plazmódium a vörösvértestekbe furakodik és azokban jellegzetes alakot vesz fel. A vörösvértestekben fokozatosan fejlődve, 48 vagy 72 óránként egyszerre érve be, szétrobbantják a vörösvértesteket, kirajzanak és újabb vértestekbe furakodnak. Az egy időben történő szétesésre a beteg hidegrázással és lázrohammal reagál. Pár óra múlva erős izzadás közben a beteg láza leesik és a következő rohamig jobban érzi magát. 2-3 hónap múlva a rohamok szabálytalanná válnak, a folyamat krónikus lesz.

Minden trópusi és szubtrópusi területen előfordul. A kutyákban és a macskákban élősködő horogférgek lárvái okozzák. Az emberi fertőzések gyakoriak az USA délkeleti részén, különösen ahol az emberek kutyák vagy macskák ürüléke által szennyezett nedves, homokos talajjal kerülnek kapcsolatba (parti strandok, homokozók). A lárvák behatolásának helyén, különösen a kézen és lábon több száz, egészen apró, erősen viszkető gyulladásos pörsenés jelenik meg. 2-3 nappal később - amint a lárva napi több milliméteres sebességgel kúszik a bőr rétegei alá - kanyargós rajzolatú bőrjelenség tűnik fel, a parazita az elváltozás elülső határánál kissé előrébb helyezkedik el. A folyamat heteken, vagy akár 1 éven keresztül folytatódik. Az esetleg továbbra is viszkető elváltozások hólyaggá, majd pörkké alakulhatnak és felülfertőzés következhet be. Kezeletlen esetben is a lárvák végül elhalnak és felszívódnak.

Azok az országok, ahol a legnagyobb számban és leggyakrabban fordul elő agyhártyagyulladás.

Ostoros protozoon, mely a giardiasist okozza.

A meningococcus - meningitis kórokozója.

A vérmételyek családjába tartozó kórokozó.

3-6 mm hosszú bélféreg, amely főleg a kutyákban él. A petével történő fertőzés esetén a véletlen köztigazda lehet az ember is. A lenyelt petéből kikelő ébrény átfúrja magát a bélfalon és a vérpályába jutva a májban, a tüdőben, ritkán egyéb szervekben akad meg, ahol belőle tömlő, úgynevezett hólyag fejlődik. A tömlő néhány hónap alatt 1 cm átmérőjű, később almányi nagyságú is lehet.

A forró övezet északi, illetve déli szomszédságában, általában a 30. és a 45. szélességi kör között húzódik. A mérsékelt övezet legmelegebb része. Időjárásának alakításában a forró övezetből származó légtömegek is részt vesznek. A tél enyhe, a nyár pedig a napsugarak igen magas (70-80 fokos) delelési hajlásszöge miatt meleg és hosszú. Az évi középhőmérséklet +10 és 20 Celsius-fok között alakul. A téli és nyári nappalok hosszában jelentős különbség észlelhető. Az évi hőingadozás meghaladja a napi hőingadozást.

Akut bélgyulladást okozó baktérium. Tünetek: láz, görcsök, hasmenések, véres székletek.

Fonalféreg. A filariasis kórokozója.

Szisztémás fertőzés elleni szerek hatóanyaga.

Az idegrendszer központja, mely a koponyában helyezkedik el, fontosabb részei: nyúltagyvelő, híd, kisagy, nagyagy, középagy.

Malária kezelésére használt egyik legmodernebb gyógyszer. Közel-Kelet, Korea és Közép-Amerika területén fertőznek a chloroquin érzékeny plazmódiumok. Indiában már chloroquinnal szemben ellenálló törzsek vannak, tehát más gyógyszert (például proguanil) kell szednie, végül Afrikában, Dél-kelet Ázsiában, Dél-Amerikában élnek a legvadabb, úgynevezett “multidrug rezisztens” plazmódiumok, ahol a legmodernebb gyógyszerek mefloquin, Lariam is csak viszonylagos biztonságot jelentenek.

A testhőmérsékletnek 38 Celsius fok fölé emelkedése Ha növekszik a hőtermelés és cökken a hőleadás, akkor a vér hőfoka emelkedik és a beteg lázas lesz. Az egyensúlyzavar oka az agyban lévő központ izgalma, amely kórokozó fertőzések, fajidegen fehérjék, szövetszéteséskor keletkező mérgező anyagok hatására jön létre. A gyors hőtermelést fokozott izommunka biztosítja és ez jellegzetes tünetekkel jár borzongás, remegés, fogvacogás, ez a hidegrázás.

A lép működése alapján egyrészt a nyirokszervekhez, másrészt a vérkeringési szervekhez tartozik. Kávébab alakú, sötétvörös szerv. A hasüregben bal oldalt, a gyomor mögött, a bordaívtől védetten helyezkedik el. Normál esetben nem tapintható, de kóros körülmények között megnagyobbodik és megkeményedik. A lépet a hashártya borítja. A tokkal körülvett szerv belül kötőszöveti alapállományba ágyazott nyirokszövetekből, nyiroktüszőkből álló fehér pulpából és vérrel, elsősorban vörösvértestekkel kitöltött vörös pulpából épül fel. Az elöregedett vörösvértestek a vörös pulpában bomlanak le. A lép fehér pulpája - mint nyirokszerv - részt vesz a limfociták képzésében. A lép fontos funkciói ellenére sem létfontosságú szerv. Indokolt esetben műtétileg eltávolítható. Működését a többi nyirokszerv és a reticuloendothelialis rendszer veszi át.

Fejlődési rendelleneséget okozó hatás.

A vér hemoglobint tartalmazó alakos eleme. A vörösvértestek felnőtt emberben a csontvelőben képződnek. Az ősi sejtalak, amiből a vörösvértest származik, nagy, magvas sejt.

A méhben lévő, fejlődő embriora ártalmas anyagok.

Mocsárláz, váltóláz. A betegség nevét az olasz "rossz levegő"-ről kapta, mert főleg mocsaras, rossz levegőjű területeken jelentkezett. Ma tudjuk, hogy azért, mert terjesztőjének, a szúnyognak elszaporodásához mocsárra, álló vízre van szüksége. Kórokozója a plazmódium, amelynek bizonyos törzsei az emberi, mások az állati maláriát okozzák. Az emberi maláriát több plazmódiumfaj idézi elő. 1. Plasmodium vivax a jobb indulatú, harmadnapos lázat. 2. Plasmodium malariae a negyednapos lázat. 3. Plasmodium falciparum a rosszindulatú, trópusi harmadnapos lázat. 4. Plasmodium ovale, amely ritkábban fordul elő, szintén harmadnapos lázat okoz. Előfordulhat néha kettős fertőződés. A plazmódiumot a maláriás beteg véréből kizárólag az Anopheles szúnyog közvetíti az egészséges emberre. A maláriaplazmódiumot a szúnyog nyálával oltja be a szervezetbe. A malária lappangási ideje változó. Harmadnapos láz esetén kb. 14 nap. A beoltott plazmódium a vörösvértestekbe furakodik és azokban jellegzetes alakot vesz fel. A vörösvértestekben fokozatosan fejlődve, 48 vagy 72 óránként egyszerre érve be, szétrobbantják a vörösvértesteket, kirajzanak és újabb vértestekbe furakodnak. Az egy időben történő szétesésre a beteg hidegrázással és lázrohammal reagál. Pár óra múlva erős izzadás közben a beteg láza leesik és a következő rohamig jobban érzi magát. 2-3 hónap múlva a rohamok szabálytalanná válnak, a folyamat krónikus lesz.

Az immunrendszer alapfunkciója abban nyilvánul meg, hogy különbséget tud tenni a saját és a nem saját között. Az immunrendszer sejtjei által saját-ként felismert anyagokat, sejteket, szöveteket a szervezet eltűri, míg a nem sajátként felismertekre immunválasszal reagál. A szervezetbe került kórokozókat, fajidegen fehérjéket nem sajátként ismeri fel, így ezekre ellenanyagtermeléssel reagál.

Az emberi malária kialakulásáért felelős kórokozó.

Élősködő. Olyan élőlény, amely gazdaszervezet nélkül képtelen létezni. A szimbiótáktól az különbözteti meg, hogy ez a viszony csak az egyik félnek (a parazitának) „hasznos”, egyoldalú a függőség. A parazita sokszor veszélyt jelent a gazdára nézve.

Szúnyog. A malária kórokozója, átvivője.

AZ Egyesült Nemzetek Szövetségének égisze alatt működő Egészségügyi Világszervezet. (World Health Organization)

A vesék a vízben oldható hasznosíthatatlan anyagcseretermékeket szűrik ki a vérből és képezik belőle a vizeletet. A bomlástermékek fő tömege a húgyszerveken keresztül vizelet alakjában hagyja el a szervezetet. Két sötét, bab alakú szerv a hasüreg felső-hátsó részében, az ágyéki gerincoszlop két oldalán, a hashártya mögött, a hátulsó hasfalhoz rögzítve.

A betegségek megelőzésére irányuló.

A hirtelen lázkezdettel együttjáró fázó érzés, libabőrösség, fogvacogás és nagyfokú remegés. Hidegrázáskor a bőrerek összehúzódnak, hogy az izomremegés kapcsán keletkezett nagy hőmennyiség ne vesszen el.

Lappangási idő. A fertőzés időpontjától az első betegségi tünetek megjelenéséig tart. A lappangási idő alatt a szervezetben jutott kórokozók elszaporodnak és megindul a fertőzés elleni védekezés is. Ha a szervezet védekezése elégtelen, akkor jelennek meg az első betegségi tünetek.

Vírus. A sárgalázért felelős kórokozó.

A vesék a vízben oldható hasznosíthatatlan anyagcseretermékeket szűrik ki a vérből és képezik belőle a vizeletet. A bomlástermékek fő tömege a húgyszerveken keresztül vizelet alakjában hagyja el a szervezetet. Két sötét, bab alakú szerv a hasüreg felső-hátsó részében, az ágyéki gerincoszlop két oldalán, a hashártya mögött, a hátulsó hasfalhoz rögzítve.

A vérkeringés mellett a nyirokrendszer feladata, hogy a szövetközökből a testnedveket és az azokban oldott anyagokat a visszerekhez hasonlóan a szívhez szállítsa. A nyirokrendszer lényegében minden szervben, szövetben kicsiny nyirokkapillárisokkal kezdődik. Ezek a kis kapillárisok egy-egy szervrészletből indulnak ki, majd egymással összefolyva nagyobb nyirokerekké szedődnek össze.

A hasüreg jobb felső részében, a rekeszizom kupolája alatt helyezkedik el. Felszíne sima, barnásvörös. A máj mikroszkópos szerkezete lebenykékből épül fel. A lebenykék az epét termelik. A máj a legsokoldalúbb működésű szerv. Fő funkciói: epeképzés, vérfesték átalakítása epefestékké, epefesték lebontása, epesavképzés, vérplazma-fehérjék képzése, méregtelenítés, szénhidrát anyagcsere és tárolás, aminosavak, húgysav, acetontestek képzése, zsírsavak, aminosavak lebontása, karbamidképzés, A vitamin képzése karotinból, vérképzés.

Vírusvérűség, vírusok megjelenése a vérben.

Termékenység.

Az öröklött tulajdonságok összessége.

A testhőmérsékletnek 38 Celsius fok fölé emelkedése Ha növekszik a hőtermelés és cökken a hőleadás, akkor a vér hőfoka emelkedik és a beteg lázas lesz. Az egyensúlyzavar oka az agyban lévő központ izgalma, amely kórokozó fertőzések, fajidegen fehérjék, szövetszéteséskor keletkező mérgező anyagok hatására jön létre. A gyors hőtermelést fokozott izommunka biztosítja és ez jellegzetes tünetekkel jár borzongás, remegés, fogvacogás, ez a hidegrázás.

Az Aedes aegypti afrikai eredetű, kozmopolita szúnyogfajta, amely az Egyenlítőtől északra és délre, a trópusi, szubtrópusi éghajlaton egyaránt elterjedt és számos ismert trópusi betegség terjesztője.

A vírusok felosztásának alapja a nukleinsav jellege, a capsid alakja, összeépülésének helye, a peplon megléte, az aether-érzékenység, a capsomerek száma, a virion méretei és az RNS, illetve DNS molekulasúlya alapján történik. Az RNS tartalmú vírusok az RNS vírusok.

Trópusi fertőzőbetegség, amely főleg Közép-Afrikában és Dél Amerika északi területein fordul elő. Kórokozója vírus, melyet az Aedes aegypti nevű szúnyog terjeszt. A fertőzés forrása ember és majom. Lappangási ideje kb. 5 nap, amely után rendszerint hirtelen magas láz vagy végtagfájdalmak jelentkeznek. Pár nap múlva általános vérzékenység, orr- és gyomorvérzés mellett a beteg megsárgul. A halálozás 10-80 % közötti. Fertőzött vidékre való utazás esetén a védőoltás kötelező.

A szívizomzat speciális felépítésű izomszövet, melyre az úgynevezett szinciciális hálózat jellemző: minden izomrost összefüggésben van a szomszédos izomrostokkal, tehát nem párhuzamos lefutásúak, mint a harántcsíkolt, illetve simaizmok. A szívizom rendkívűl tartós, nagy erőkifejtést igénylő munkára alkalmas. Beidegzése ugyancsak az akaratunktól független idegrendszerhez tartozik.

AZ Egyesült Nemzetek Szövetségének égisze alatt működő Egészségügyi Világszervezet. (World Health Organization)

Magyarországon a sárgaláz és különböző speciális védő oltásokat kiadó és a nemzetközi oltási bizonyítványok kiállítását végző Nemzetközi Oltóközpont, amely az Országos Epidemiológiai Központ égisze alatt működik.

Az egészséggel kapcsolatos állapotok, jelenségek megoszlásának és előfordulásukat befolyásoló tényezőknek a tanulmányozása egy meghatározott populációban, azzal a céllal, hogy eredményeit felhasználja az egészséggel kapcsolatos problémák felügyeletéhez és megoldásához.

A Schistosomiasis fertőzés után napokon (0-72 órán) belül a behatolás helyén a bőr viszketni kezd, piros kis bőrgyulladás alakul ki (ami elvileg még ugye bármi is lehet). Azonban a láz, hidegrázás, köhögés, izomfájdalmak jelentkezése (3-8 héten belül) már kérdésessé teszi a dolgot. Ez a jelenség (ami csak az egyik fajta Schistosomiasis-nál, a Sch. japonicum okozta betegségnél létezik,) a Katayama láz A legtöbb embernek a korai fázisban nincsenek tünetei, mellyel erre a betegségre lehetne gyanakodni. A vándorló peték ritkán az idegrendszerbe is bejuthatnak (agyba, gerincvelőbe). Ilyen esetben a tüneteket színesíti a bénulás, gerincvelő gyulladás, görcsrohamok. Az idegrendszeri szövődmények közül a gerincvelő harántléziója gyakori

A fennálló betegségnek olyan jellegű megváltozása, amely a betegség előre várható lefolyását és annak jellegzetességeit nem követi, a betegség időtartamát és kimenetelét megváltoztatja. Rendszerint a betegség súlyosbodását jelenti, más esetekben teljesen önálló betegségformát hoz létre. Szövődménynek számít a műtét közbeni vérzés stb.

A bőr felszínén képződő üreges felpúposodás.

Az embereket érintő életciklusukban a húgyhólyagban vagy a bélben élnek. Amikor a széklettel vagy vizelettel ürülő peték édesvízbe kerülnek, belőlük lárvák bújnak ki, melyek a későbbiekben a köztigazdákban, a csigákban telepszenek meg. Fejlődést követően fertőzőképes lárvák (cercariák)hagyják el a csigát, vízbekerülésük után bőrön vagy nyálkahártyán áthatolva jutnak be az emberbe. A behatolást követően a cercriák schistosomula lárvákká alakulnak, melyek a máj protális keringésébe jutnak, ahol gyorsan fejlődnek. Néhány hét múlva a felnőtt férgek párzanak, majd elsősorban bizonyos szervekbe vándorolnak. A nőstények itt rakják le petéiket. Szövetoldó váladékaik segítségével néhány pete eléri a bél vagy a hólyag lumenét és a széklettel vagy vizelettel kiürül. Tünetei: A fertőzött személyek nagy többségének fertőzése enyhe és panaszokat nem okoz. Láz, rossz közérzet, csalánkiütés, hasmenés, mely olykor véres, izomfájdalom, száraz köhögés, máj és lépduzzanat.

Polyomyelitis. Vírus okozza. Lappangási idő 5-35 nap. A fertőzőképesség a betegség első hetében a legnagyobb, de a vírus a széklettel több héten keresztül ürül. Az enyhe lefolyású formájában a panaszok lázból, fejfájásból, hányingerből, hányásból, székrekedésből és torokfájásból állnak. Másik fajtája a nem paralyticus poliomyelitis, melynek tünetei: fejfájás, háti és végtagfájdalmak, valamint láz, hányás, hasi fájdalom, levertség, ingerlékenység. A betegek nyak- és hátizmaikban valamint gyakran a comb izomzatában és egyéb izmokban is görcsök keletkeznek. Az izmok tapintáskor érzékenyek lehetnek. Legveszélyesebb formája a paralyticus poliomyelitis. Ez a kórforma az összes eset 0,1 %-át teszik ki. A lázas időszak alatt bármikor jelentkezhet bénulás. Remegés, izomgyengeség, székrekedés és bélelzáródás alakulhat ki. A bordaközi izmok és a rekeszizmok bénulását gyakran megelőzi a vállövi izmok bénulása, ami a mellkas tágulásához vezethet.

A schistomiosis kezelésére szolgáló gyógyszer hatóanyaga.

A belek fala izmos, falát hashártya borítja, amely lehetővé teszi a belek egymáson való elmozdulását.

A vérmételyek okozta betegség egyik fajtája, a húgyhólyag schistosomiasist okozza. Közel Keleten és Afrikában fordul elő. A kifejlett S. haematobium a húgyhólyagban, végbélben, prosztatában és a méhben élősködik.

A hasüreg jobb felső részében, a rekeszizom kupolája alatt helyezkedik el. Felszíne sima, barnásvörös. A máj mikroszkópos szerkezete lebenykékből épül fel. A lebenykék az epét termelik. A máj a legsokoldalúbb működésű szerv. Fő funkciói: epeképzés, vérfesték átalakítása epefestékké, epefesték lebontása, epesavképzés, vérplazma-fehérjék képzése, méregtelenítés, szénhidrát anyagcsere és tárolás, aminosavak, húgysav, acetontestek képzése, zsírsavak, aminosavak lebontása, karbamidképzés, A vitamin képzése karotinból, vérképzés.

A vérmételyek családjába tartozó kórokozó.

Fertőző megbetegedés, a mételyféreg által okozott Schistosomiasis leginkább Japánban és Ázsiában előforduló Legfontosabb hordozói az emlős állatok.

Az Egyesült Államok Hadserege által kifejlesztett, rovarok ellen használatos kémia anyag. A DEET alkalmazásával a rovarok elveszítik azon érzékszerveiket, melynek segítségével felkutatják az emlősöket, így téve lehetetlenné, hogy az élősködők megtalálják áldozataikat

A schistosomiasist többnyire a vérmételyek 3 faja okozza. A Schistosoma mansoni a bél - schistosomiasis okozója, Afrikában széles körben elterjedt. Fő hordozója az ember. Az embereket érintő életciklusukban a bélben élnek. Amikor a széklettel vagy vizelettel ürülő peték édesvízbe kerülnek, belőlük lárvák bújnak ki, melyek a későbbiekben a köztigazdákban, a csigákban telepszenek meg. Fejlődést követően fertőzőképes lárvák (cercariák)hagyják el a csigát, vízbekerülésük után bőrön vagy nyálkahártyán áthatolva jutnak be az emberbe. A behatolást követően a cercriák schistosomula lárvákká alakulnak, melyek a máj protális keringésébe jutnak, ahol gyorsan fejlődnek. Néhány hét múlva a felnőtt férgek párzanak, majd elsősorban bizonyos szervekbe vándorolnak. A nőstények itt rakják le petéiket. Szövetoldó váladékaik segítségével néhány pete eléri a bél vagy a hólyag lumenét és a széklettel vagy vizelettel kiürül. A Schistosoma mansoni esetén az ivarérett férgek a vastagbél alsó mesenterialis gyűjtőereibe vándorolnak.

Szkisztozomiázis. Főleg a Nílus mentén Egyiptomban és Szudánban, továbbá Japánban, Kínában, Koreában és Brazíliában előforduló súlyos féregfertőzés. A kórokozó olyan vérmétely, amelynek háromféle típusa van. Közti gazdája egy vizicsiga. Az abból kirajzó lárvák a bőrön át, a víz közvetítésével kerülnek az emberbe. Az ember ép bőrén is átfurakodnak a lárvák és az emberben veszik fel végső alakjukat és elhúzódó, súlyos, gyakran halálos megbetegedést okoznak. A tünetek több heti lappangás után időszakos vérvizeléssel, véres hasmenéssel kezdődnek, amit lassú sorvadás követ.

Az onchocerciasis az Onchocerca volvulus által okozott krónikus filariás betegség. Fő tünetei a kifejlett férgeket tartalmazó bőralatti csomók és az elhalt vagy elhalóban lévő microfilriak miatt kialakuló bőr- és szemelváltozások. A fertőzés legyakrabban Nyugat Afrikában, de számos trópusi afrikai területen is előfordul. Az egyetlen fontos gazdaszervezet az ember. A fertőzés vektorai és köztigazdái a simulium legyek, melyek nappali vérszívók és folyókban, valamint gyors folyású patakokban költenek. A kifejlett férgek, melyek éveken át élhetnek, típusos esetben fájdalmatlan, szabadon mozgatható bőralatti csomókban találhatók. A nőstény férgek megkezdik a mozgó microfilariák kibocsátását a bőrbe, a bőr alatti szövetekbe, a nyirokerekbe és a szembe. A nyirokcsomók az egész testen jelentősen megduzzadnak, a bőr petyhüdtté válik. A szemben lévő kórokozók látáskárosodáshoz és vaksághoz vezethetnek.

Nyiroksejtek tömegeit tartalmazó szervek, amelyeken a nyirok átszűrődik. Nyiroksejtek képződése és érése zajlik bennük, részt vesznek az immunrendszer működésében.

A filaris, azaz a fonálféret egyik kezdetleges fejlődési formája.

A szerológiában alkalmazott különleges vizsgáló módszerek, amelyekkel általában a vérben keringő ellenanyagokat mutatják ki, nagy diagnosztikai és járványtani jelentőségűek. Használják e módszereket vércsoportmeghatározásra, bakteriális és vírusfertőzés kimutatására is.

Az asztma az allergiás betegségek egyike; jellemzője, hogy a hörgők mindenféle külső ingerre különlegesen érzékenyek. Léteznek provokáló tényezők, az asztmás egyénnél azonban először különféle allergiás reakciók jönnek létre, vagy pl. akár egy szénanátha is lehet a kezdet, és fokozatosan alakul ki az asztma. Tünetei: a hörgők és a nyálkahártya különlegesen érzékennyé válik. Megduzzad, és sűrű váladékot termel, miáltal a hörgők beszűkülnek. Bizonyos faktorokra kimondott asztmás görcs alakulhat ki. Ám betegségnek vannak tünetmentes és hullámszerűen visszatérő fulladásos időszakai, amikor a légzésben az asztmás görcsök mellkasi sípolással, búgással nyilvánulnak meg. A kiváltó okok lehetnek: házi por, mikroorganizmusok, stb.

Trypanosoma brucei rhodesiense. Vérben élősködő, ostoros, egymagvú, egysejtű. A kórokozó a tsetse legyek szúrásával terjed, melyek a patakokat és folyókat övező, árnyas területeken élnek. A T. b. rhodesiense a Rift völgytől keletre, a keleti és délkeleti szavannán és a Victoria tó partja mentén fordul elő. Elsősorban a vadállatokról terjed emberre. Első stádiumában helyi, viszkető, fájdalmas gyulladásos reakció jelentkezik, a regionalis nyirokcsomók duzzanatával együtt, a tsetse légy csípését követően kb. 48 órával. 2-4 héten keresztül áll fenn ez a szakasz. Később magas láz, súlyos fejfájás, izületi fájdalmak, rossz közérzet alakul ki és tér vissza rendszeres időközönként. A lázas időszakok között akár 2 hétig is tartó panaszmentes időszakok vannak. Múlékony kiütések jelenhetnek meg. A lép és a máj kismértékben megnagyobbodik és vizenyők észlelhetők. Korai szakban a szívizom érintettség tünetei észlelhetők, a beteg szívizomgyulladásban elhunyhat, mielőtt az idegrendszeri tünetek megjelennének. A betegség előrehaladtával fokozódó testsúlycsökkenés és leromlás következik be. A fertőzés után fél vagy több évvel álmatlanság, étvágytalanság, személyiségváltozás, fejfájás jelentkeznek. Különböző motoros- vagy tónuszavarok jöhetnek létre, beleértve a remegést, a beszéd-, járás- és reflexeltéréseket. Az aluszékonyság késői tünet. A beteg súlyosan lesoványodik, végül komatózussá válik. A halál gyakran másodlagos fertőzések következménye.

Trypanosoma brucei gambiense, Gambiai álomkór. Vérben élősködő, ostoros, egymagvú, egysejtű. A kórokozó a tsetse legyek szúrásával terjed, melyek a patakokat és folyókat övező, árnyas területeken élnek. A T. b. gambiense fertőzés a nedves szubszaharai szavannán fordul elő, valamint Nyugat és Közép Afrika folyómenti erdeiben. Legfőbb emlős gazdaszervezetei az emberek, de friss adatok arra utalnak, hogy állati hordozó is létezik. A panaszok kezdetben oly enyhék, hogy a beteg nem tulajdonít nekik jelentőséget. Később magas láz, súlyos fejfájás, izületi fájdalmak, rossz közérzet alakul ki és tér vissza rendszeres időközönként. A lázas időszakok között akár 2 hétig is tartó panaszmentes időszakok vannak. Múlékony kiütések jelenhetnek meg. A lép és a máj kismértékben megnagyobbodik és vizenyők észlelhetők. Néha csak a nyak hátulsó részén levő nyirokcsomók duzzadnak meg. A betegség előrehaladtával fokozódó testsúlycsökkenés és leromlás következik be. A fertőzés után fél vagy több évvel álmatlanság, étvágytalanság, személyiségváltozás, fejfájás jelentkeznek. Különböző motoros- vagy tónuszavarok jöhetnek létre, beleértve a remegést, a beszéd-, járás- és reflexeltéréseket. Az aluszékonyság késői tünet. A beteg súlyosan lesoványodik, végül komatózussá válik. A halál gyakran másodlagos fertőzések következménye.

A nyiroksejtek állomáshelyei a szervezetben mindenütt megtalálhatók nyirokcsomók formájában. Tapinthatók babnyi nagyságú, puha nyirokcsomók a bőr alatt (az állkapocs szöglete alatt, a hónaljban, a fejbiccentő izom mentén, a lágyékhajlatban, stb.), de belső szerveink környékén is megtalálhatók ugyanúgy, mint a garatban, ahol a kívülről levegővel és a táplálékkal bekerülő kórokozókkal veszik fel a küzdelmet. Ennek jele, hogy ilyenkor a nyirokcsomók megduzzadnak, mivel bennük felszaporodnak a "támadásra" induló nyiroksejtek. A duzzadt nyirokcsomókat mindig a fertőzés kapujához legközelebb találhatjuk meg. A nyirokcsomókat a nyirokerek gazdag hálózata köti össze egymással. Ezek behálózzák az egész szervezetet, majd egy nagy fő nyirokértörzsbe gyűlnek össze. A szív közelében ez a nagy nyirokér beleömlik a vérérhálózatba. A vérerekből aztán a nyiroksejtek kilépnek a szövetek közé "ellenőrző" őrjáratra. Majd visszatérve a nyirokcsomókba, nyirokerekbe, jelzik az esetleges fertőzést, végül kis pihenés után tovább haladnak a nyirokutakon. Ennek a körfolyamatnak segítségével a szervezet minden pontján értesülhetnek védelmi rendszer elemei a fertőzésről, és több sejt tárolhatja memóriájába az ellenséges behatolók azonosítójelét.

A álomkórt okozó élősdi terjesztője.

Egyik jellemző fonalféreg fertőzés az Onchocerciasis, melynek bőr- és szemtünetei fordulnak elő leggyakrabban. A bőr- és szemtünetek meglehetősen ijesztőek lehetnek: a bőrben csomók alakulnak ki, melyekben mikrofilamentumok, apró férgek tekeregnek, vagy úgy néznek ki, mint a gyulladt visszerek

A loiasis krónikus filariás betegség, melyet a Loa loa fertőzés okoz. A fertőzés emberekben és majmokban fordul elő Nyugat-Afrika eső- és mocsárerdeiben. A fertőzés közvetítői és köztigazdái a Chrysops fajok nőstényei. E legyek nappal kb. 10 és 16 óra között csípnek, a microfiliakat tartalmazó vér szívásakor fertőződnek. A legyek ismételt táplálkozásuk során új gazdaszervezeteket fertőzhetnek. Bár a fertőzés gyakran tünetmentes, úgynevezett Calabar-ödémát okozhat, vagy a férgek átmenetileg a bőr illetve a kötőhártya alatt jelenhetnek meg. A panaszok és tünetek lényege az ivarérett férgekre adott allergiás reakció. Láz, viszketés és csalánkiütés, illetve féloldali végtagödéma alakulhat ki. A Calabar - ödéma 3-10 cm átmérőjű, az ujjbenyomatot nem tartó bőr alatti ödémás reakció, mely nem kivörösödött, de olykor kissé fájdalmas. A duzzanat 2-3 nap alatt néhány cm-t vándorolhat, vagy elmúlásáig egyhelyben maradhat. Ha a duzzanat az izület környékén jelenik meg, akkor a beteg átmenetileg munkaképtelenné válhat. A féreg átvándorlása a szemen tünetmentes lehet, vagy fájdalommal, heves kötőhártyagyulladással és szemhéj vizenyősséggel járhat. A kifejlett féreg elhalásakor kicsiny csomó vagy helyi steri tályog jöhet létre.

Egyik jellemző fonalféreg fertőzés az Onchocerciasis, melynek bőr- és szemtünetei fordulnak elő leggyakrabban. Ugyancsak megerősítheti a betegséget az igen magas eozinofil sejtszám (a fehérvérsejtek egyik fajtája), a magas IgE szint (immunglobulin), és nagy segítséget jelent a diagnózis felállításában a laboratóriumi szerológiai vizsgálat, és a Mazzotti teszt.

Fonálférgekhez tartozó filaria faj által okozott betegség. Földünk mindkét féltekéjén elterjedt a trópusi, szubtrópusi területeken, valamint a csendes - óceáni szigeteken. Szúnyogok terjesztik. A szúnyogok a vérszíváskor szervezetükbe kerülő microfilariákkal fertőződnek, későbbi táplálkozásaik alkalmával újabb fogékony szervezetbe juttathatják a kórokozót. Az emberben hónapok alatt fejlődnek ki az ivarérett férgek. A felületes és mély nyirokcsomókban, illetve nyirokerekben vagy ezek környékén élősködnek. Elevenszüléssel nagyszámú microfilariát juttatnak a keringésbe, ezek a fertőzés bekövetkezte után 6-12 hónappal jelennek meg a vérben. Számos fertőzés tünetmentes marad. A korai szakban rendszertelen időközönként több napig tartó lázas periódusok jelentkeznek. Ezeket a nyirokcsomók és nyirokutak gyulladása kísérheti. A kórkép következő szakaszában a normális nyirokelvezetés akadályozottságának következtében elzáródásos jelenségek lépnek fel. A húgyutakba domborodó nyirokerek megrepedése következtében tejszerű vizelet jelenhet meg.

Parazita. A fertőzés létrejöttéért legtöbbször nem a féreg, hanem valamely fejlődési alakja felelős. A szervezetben több helyen is élősködhet.

Fonálférgekhez tartozó filaria faj által okozott betegség. Földünk mindkét féltekéjén elterjedt a trópusi, szubtrópusi területeken, valamint a csendes - óceáni szigeteken. Szúnyogok terjesztik. A szúnyogok a vérszíváskor szervezetükbe kerülő microfilariákkal fertőződnek, későbbi táplálkozásaik alkalmával újabb fogékony szervezetbe juttathatják a kórokozót. Az emberben hónapok alatt fejlődnek ki az ivarérett férgek. A felületes és mély nyirokcsomókban, illetve nyirokerekben vagy ezek környékén élősködnek. Elevenszüléssel nagyszámú microfilariát juttatnak a keringésbe, ezek a fertőzés bekövetkezte után 6-12 hónappal jelennek meg a vérben. Számos fertőzés tünetmentes marad. A korai szakban rendszertelen időközönként több napig tartó lázas periódusok jelentkeznek. Ezeket a nyirokcsomók és nyirokutak gyulladása kísérheti. A kórkép következő szakaszában a normális nyirokelvezetés akadályozottságának következtében elzáródásos jelenségek lépnek fel. A húgyutakba domborodó nyirokerek megrepedése következtében tejszerű vizelet jelenhet meg.

Dél-amerikai trypanosomiasis. A Chagas kórt a Trypanosoma cruzi - az emberekben, valamint vad- és háziállatokban élő parazita - okozza. A Trypanosoma cruzi csak az amerikai kontinensen fordul elő. A Trypanosoma cruzit a rablópoloskák számos faja terjeszti, amelyek a fertőzött állatokból vagy emberekből történő vérszíváskor a keringő trypanosomákkal fertőződnek. A rablópoloska tápcsatornájában a kórokozó szaporodik, a fertőző alakok a széklettel távoznak. Az emberi fertőzés a poloska ürülékkel történő érintkezés útján következik be, a parazita a bőrön vagy a kötőhártyán hatol be. A trypanosomák először a belépés helyéhez közel szaporodnak. Ezután belépnek a keringésbe, elárasztják a szivet és egyéb szöveteket, ahol lekerekedett, ostormentes alakot öltenek. Szaporodásuk sejtpusztulást, gyulladást és rostos elfajulást okoz. A fertőzés éveken át, valószínűleg az egész életen át fennmarad. A fertőzött személyek többsége panaszmentes. Az akut stádium 2-4 hónapon keresztül tart és akár halálhoz is vezethet. A legkorábbi jelenségek a behatolás helyén kezdődnek, ha ez a szem, akkor féloldali, mindkét szemhéjat érintő duzzanat, kötőhártyagyulladás, a környéki nyirokcsomók duzzanata. Ha a bőr volt a belépés helye, akkor furunkulus-szerű elváltozás, helyi nyirokcsomó megnagyobbodás. A későbbi tünetek láz, fejfájás, a máj megnagyobbodása. 10-30 éven keresztül tartó lappangási időszak következhet, melynek során a beteg tünetmentes. A krónikus stádiumban a betegség szívbetegség képében mutatkozik, melyet ritmuszavarok, pangásos szívelégtelenség jellemeznek. Bél- illetve nyelőcsőfal károsodásaira is számítani kell.

Granulocyta. A granulocytak fehérvérsejtek. Lebenyezett magvú, szemcsézett plazmájú sejtek, amelyeket a szemcsék festődése szerint neveztek el eozinofilnek (csak savanyú festékkel festhető). Számuk allergiás vagy bélférges megbetegedésben növekszik.

Trópusi betegség. Okozója a Tripanoszóma családba tartozó élősdi, melyet a cecelégy terjeszt. A légy csípése útján a kórokozó a vérbe kerül, majd megtelepszik a nyirokcsomóban és az agyban. A légy csípése után a lappangási idő 2-3 hét, azután lázas keletkezik és ezt követi az úgynevezett álomkóros szak. A betegségnek ebben a stádiumában a beteg feledékennyé, közönyössé válik, végtagjai remegnek, aluszékony lesz (az aluszékonyság azután állandósul), rendezetlen mozgások jönnek létre. Az állapot súlyosbodásával a betegség halálhoz is vezethet. Hazánkban nem fordul elő. Az álomkórt kemoterápiás szerekkel gyógyítják.

A gerincesek szervezetébe kerülő anyag, mely immunválaszt vált ki. Leghatásosabb antigének a fehérjék.

Latin szó, jelentése méreg. Kórokozó, mely a baktériumoktól eltérően nem tekinthető élőlénynek. Egysége a virion, melynek leglényegesebb alkotórésze egyféle nukleinsav (DNS vagy RNS), amely fehérjéből álló jellegzetes kristályszerű tokba van bezárva. Egyes virionok tartalmaznak ugyan enzimet, de egyik sem olyat, amely a vírust önálló anyagcserére vagy éppen szaporodásra képessé tehetné. A virion addig fertőzőképes, amíg megvan a lehetősége arra, hogy nukleinsav tartalma változatlan állapotban az adott vírus iránt fogékony sejt belsejébe jusson. A nukleinsav a sejtbe jutás folyamán vagy a sejten belül megszabadul burkaitól és - lényegében úgy, mintha a sejt saját nukleinsavkészletéhez tartozna - információt ad át a sejtnek a vírus szaporodásához szükséges enzimek és egyéb fehérjék termelésére. Ellenállásuk hővel szemben változó.

A Dengue láz kórokozó vírusának 4 szerotípusa van, melynek jelölése: DEN 1,2,3,4.

Dengue vérzéses láz. A dengue vírusos betegség, melyet az Aedes szúnyog csípése terjeszt.Pontszerű vérzések és emésztőrendszeri vérzés jelentkezik a dengue vérzéses láz részjelenségeként.

A testhőmérsékletnek 38 Celsius fok fölé emelkedése Ha növekszik a hőtermelés és cökken a hőleadás, akkor a vér hőfoka emelkedik és a beteg lázas lesz. Az egyensúlyzavar oka az agyban lévő központ izgalma, amely kórokozó fertőzések, fajidegen fehérjék, szövetszéteséskor keletkező mérgező anyagok hatására jön létre. A gyors hőtermelést fokozott izommunka biztosítja és ez jellegzetes tünetekkel jár borzongás, remegés, fogvacogás, ez a hidegrázás.

A Dengue láz vérzéses szövődménye. A vérzéses láz kialakulásának első fázisában, a lázas periódusban már májduzzanat, bőrbevérzések és gyomor-, bélrendszeri vérzések alakulhatnak ki, végül egy általános, vérzékenységgel járó állapot (DIC), melynek megjelenése a halálozást 50%-ra emelheti. A betegség a fertőzött területek valamennyi régiójában emelkedik.

Dengue vérzéses láz. A dengue vírusos betegség, melyet az Aedes szúnyog csípése terjeszt.Pontszerű vérzések és emésztőrendszeri vérzés jelentkezik a dengue vérzéses láz részjelenségeként. Vérzéses dengue-ben shock fordulhat elő., melyet a keringő vérmennyiség növelésével kezelnek. A vérzés miatt a vér kevés ahhoz, hogy kitöltse az egész érpályát és shock-os állapot jön létre.

A dengue vírusos betegség, melyet az Aedes szúnyog csípése terjeszt. A vírus az északi és déli 25. szélességi fok között nagy területen elterjedt (Thaiföld, India, Fülöp-szigetek, Karib-tenger stb.). Csak az aktív szúnyoginvázió idején (meleg időjárás) jön létre a betegség. Lappangási idő 3-15 nap. Hirtelen fellépő magas lázzal, borzongással, súlyos fej-, hát és végtagfájdalmakkal kezdődik, melyhez torokfájás, levertség és depresszió társul. A kötőhártya belövellt lehet, a bőr kipirosodott. Az első lázas időszak 3-7 napig tart, melyet néhány órán, esetleg 2 napig tartó tünetmentesség követ. A betegek 80 %-ában a tünetmentesség alatt vagy a második lázas szakban bőrkiütés jelenik meg, mely 1-2 napig tart. Ezen második szakot hasonló, de rendszerint enyhébb tünetek kísérik. A kiütés először a kéz- és lábháton jelenik meg, majd a karokra, lábakra, törzsre és nyakra terjed, de ritkán érinti az arcot. A kiütés időtartama 2 órától 2 napig terjedhet és hámlás követi. Pontszerű vérzések és emésztőrendszeri vérzés jelentkezik a dengue vérzéses láz részjelenségeként.

Grippe. Az influenza vírus A, B és C típusa által okozott járványos fertőző betegség, amely főleg a légutak, néha a bél nyálkahártyáján okoz gyulladást. Cseppfertőzés útján terjed. Lappangási ideje 1-2 nap. A kórokozók elsősorban a légutakban és a tüdőkben szaporodnak. Az influenza hirtelen kezdődik, hidegrázás, borzongás kíséretében láz jelentkezik, nagyfokú elesettséggel, étvágytalansággal, végtagfájdalmakkal. Szövődményei a vérzéses tüdőgyulladás, vérzéses agyvelőgyulladás, ideg- vagy szívizomgyulladás a leggyakoribbak.

Haemoglobint nem tartalmaznak, színtelenek. Számuk köbmilliméterenként 6-8000. Ez a szám nagy ingadozásnak van kitéve. Hatással van rá elsősorban az étkezés, az erős testi munka, a terhesség stb. A vörösvértestekkel ellentétben magvuk van. 3 csoportba soroljuk őket: granulociták, limfociták, monociták. A szervezet védekezőberendezésének fontos elemei.

Az Aedes aegypti afrikai eredetű, kozmopolita szúnyogfajta, amely az Egyenlítőtől északra és délre, a trópusi, szubtrópusi éghajlaton egyaránt elterjedt és számos ismert trópusi betegség terjesztője.

Tbc, gümőkór. Okozója a tuberkulózisbaktérium, melyet Robert Koch fedezett fel. A baktériumnak különböző fajtái ismertek, melyek egyes állatfajokat betegítenek meg, de másik állatfajtára nem veszélyesek. Az ember fertőzését leginkább két típus: a humán (emberi) és bovin (szarvasmarha) típus idézi elő. A fertőzés különböző formákban terjed, leggyakoribb azonban a levegőn és a táplálékon keresztül. A beteg ember köhögése szétszórja a baktériumokat, amelyek néha órákig ott lebeghetnek a levegőben, így fertőzve meg másokat. A másik fertőzési út a szarvasmarha tuberkulózisa, mely rendszerint az állat tőgyében idéz elő betegséget és így fejés közben a tehéntejbe kerülnek a kórokozók. Ha a tejet nyersen, vagy pasztőrözés nélkül fogyasztják, és az igen ellenálló kórokozók a gyomorsavban nem pusztulnak el, a belekbe juthatnak, ahol betegséget idéznek elő. A tbc lappangási ideje több hét. A baktérium a szervezetbe jutva megtelepszik és maga körül kis gyulladást indít meg. Ez a gyulladás a baktérium mérgező hatására jellegzetes elhalást eredményez. A szervezet a baktérium anyagainak hatására ellenállással válaszol, ennek következtében as baktérium körül jellegzetes védekezési reakció indul meg. Ha a baktérium gyorsan szaporodik, a szervezet ellenállása pedig gyenge, akkor a baktérium továbbterjed és a folyamat egyre súlyosabbá válik. A szervezet erőteljes ellenállása esetén, ami a baktérium hatására még fokozódik, sikerül leküzdeni és kicsiny helyre lokalizálni a megbetegedést. Ha a szervezet nem is tudja elpusztítani a baktériumot, elhatárolja magától, néha meszes sáncot építve a baktérium köré. A baktériumok ezután évekig, évtizedekig megmaradhatnak a szervezetben ilyen betokolt állapotban. Ha a szervezet valamilyen oknál fogva legyengül, a szervezetbe zárt tbc-baktériumok ismét erőre kapnak és újabb támadást intéznek a szervezet ellen. Bekerülnek a vérkeringésbe és a szervezetben szétszóródva most már bármelyik szervet megbetegíthetik. Mivel a szervezet tbc baktériummal szembeni reakciója megváltozott, a szervekbe került baktériumok egy részét elpusztítja és a baktériumok egy részét elpusztítja és a baktériumok csak egy-egy szervben tudnak megtelepedni. E szervben azután fokozatosan elpusztítják a szerv állományát. Ha a szervezet védekezőképessége nem megfelelő, a baktériumok mindenütt megtapadhatnak és az úgynevezett miliáris tbc-t (kölesgümőkórt) hozzák létre.

Fertőzésről akkor beszélünk, ha egy kórokozó nemcsak bejut a szervezetbe, hanem legyőzi a szervezet védekező erőit, megtelepszik a szervezetben, sőt el is szaporodik. A fertőzés hatására a szervezet azonnal különféle nedveket, ellenanyagokat termel és mozgósítja a kórokozókat elpusztító falósejteket is. A fertőzés pillanatában tehát küzdelem indul meg a szervezet és a kórokozó között. A küzdelem eredményezi azokat a tüneteket, amelyek a fertőzést követik és a betegséget jellemzik.

Az orrnyálkahártya és a garat vírusos eredetű gyulladása. A leggyakoribb heveny fertőző betegség. A nátha kezdetén feszítő jellegű fájdalom jelentkezik a homlok és az orr táján, majd ismételt tüsszentések után megindul a kezdetben híg és nagy mennyiségű váladékozás az orrból. A váladék sűrűbbé, majd 24-48 óra múlva gennyessé válik. Rendszerint láztalanul zajlik le és 4-5 nap alatt gyógyul.

A fertőző betegségeket létrehozó mikroorganizmust kórokozó mikroorganizmusnak nevezik. Az ismert mikroorganizmusok közül csak elenyésző a valóban kórokozó tulajdonságú.

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója. Az allergiával küzdő emberek immunrendszere a normálisnál erősebb választ ad egy vagy több, a környezetben megtalálható anyagra. Ezen anyag(ok) - allergének - egészséges emberben semmilyen reakciót nem váltanak ki, a szervezet ártalmatlannak tekinti őket. Az allergiás szervezet ezzel szemben ártalmas anyagként ismeri fel őket, és védekezően lép fel ellenük. Az allergiás betegségek nagyon gyakoriak. Fejlett országokban, így hazánkban is a lakosság 15-20 %-a szenved valamilyen allergiás megbetegedésben.

A baktériumok hasadó gombák, a növényvilág legegyszerűbb törzse. Testüket kívülről sejtfal és ezen belül sejthártya határolja, a citoplazmában helyezkedik el az egyetlen kromoszómából álló sejtmag. Általában szerves anyagok felvételére kényszerülnek, ritkábbak az önálló táplálkozásúak. Sok él közöttük szimbiózisban.

Az állatvilág legnépesebb törzse. Az ide tartozó szervezetek szelvényes felépítésűek. Külső és belső vázuk általában különnemű. A külső váz szelvényei nem egyformák, két (fej és törzs) vagy három (fej, tor, potroh) testtájat alkotnak. A belső vázat a szelvények külső vázához szorosan csatlakozó, főként az izmok tapadására szolgáló nyúlványok alkotják. A váz anyaga kitin, melyet a felhám választ ki. Vázukat életükben többször levethetik. Végtagjaik, a lábak, ízekből állnak, innen a törzs neve.

Olyan anyag, melyet mikroorganizmusok termelnek, más mikroorganizmusok szaporodását gátolja, vagy elpusztítja azokat. Gyógyszerként használt antibiotikum a penicillin, neomicin, stb.

Az Egyesült Államok Hadserege által kifejlesztett, rovarok ellen használatos kémia anyag. A DEET alkalmazásával a rovarok elveszítik azon érzékszerveiket, melynek segítségével felkutatják az emlősöket, így téve lehetetlenné, hogy az élősködők megtalálják áldozataikat

Az immunrendszer alapfunkciója abban nyilvánul meg, hogy különbséget tud tenni a saját és a nem saját között. Az immunrendszer sejtjei által saját-ként felismert anyagokat, sejteket, szöveteket a szervezet eltűri, míg a nem sajátként felismertekre immunválasszal reagál. A szervezetbe került kórokozókat, fajidegen fehérjéket nem sajátként ismeri fel, így ezekre ellenanyagtermeléssel reagál.

A dengue vírusos betegség, melyet az Aedes szúnyog csípése terjeszt. A vírus az északi és déli 25. szélességi fok között nagy területen elterjedt (Thaiföld, India, Fülöp-szigetek, Karib-tenger stb.). Csak az aktív szúnyoginvázió idején (meleg időjárás) jön létre a betegség. Lappangási idő 3-15 nap. Hirtelen fellépő magas lázzal, borzongással, súlyos fej-, hát és végtagfájdalmakkal kezdődik, melyhez torokfájás, levertség és depresszió társul. A kötőhártya belövellt lehet, a bőr kipirosodott. Az első lázas időszak 3-7 napig tart, melyet néhány órán, esetleg 2 napig tartó tünetmentesség követ. A betegek 80 %-ában a tünetmentesség alatt vagy a második lázas szakban bőrkiütés jelenik meg, mely 1-2 napig tart. Ezen második szakot hasonló, de rendszerint enyhébb tünetek kísérik. A kiütés először a kéz- és lábháton jelenik meg, majd a karokra, lábakra, törzsre és nyakra terjed, de ritkán érinti az arcot. A kiütés időtartama 2 órától 2 napig terjedhet és hámlás követi. Pontszerű vérzések és emésztőrendszeri vérzés jelentkezik a dengue vérzéses láz részjelenségeként.

Krónikus fertőző betegség, okozói baktériumok. A szervezetben gyulladás jön létre, majd a baktériumok körül általában meszes tok képződik, melyekben a kórokozók akár évekig elélhetnek. A megbetegedett területeken a szövet elhal, üregek alakulnak ki.

Az orális rehidráló folyadék (ORF) receptje a következő. Forraljunk fel, majd hűtsünk vissza egy liter vizet. Keverjünk bele 1/2 teáskanál (2,5g) sót, 1/2 teáskanál (2,5g) szódabikarbónát, és két teáskanál (10g) mézet vagy cukrot. Miután feloldottuk ezeket, kiegészíthetjük a keveréket 1 dl narancslével is. Biztosan nem a legízletesebb ital, de összetevőit nézve hasznos a hasmenés által elvesztett ásványi anyagok pótlása miatt. A házilagos készítés kétségkívül hasznos lehet, ha gyári, ellenőrzött összetevőkkel rendelkező készítmény nem áll rendelkezésre, de előfordulhat, hogy az összetevők bizonyos helyzetekben nem hozzáférhetőek. Egyszerűbb, higiénikusabb a gyári csomagok használata. A WHO/UNICEF által ajánlott oldatban az összetevők aránya más, és a káliumpótlásról sem feledkeznek meg . Hazai gyógyszertárakban is beszerezhető a Normolyth nevű készítmény, melynek egyadagos, higiénés csomagolása előnyökkel jár

A már megbetegedett, vagy nagy valószínűséggel fertőzött szervezet megsegítésére történik. A fertőzés gyanúja esetén, a lappangási idő alatt oltással bevitt vírus még a fertőzés útján bekerült vírusok elszaporodása előtt ellenanyag képzést indít meg a szervezetben.

A B hepatitis a máj vírusos fertőzése, mely rendszerint fertőzött vérrel vagy vérkészítményekkel kerül a szervezetbe. A B hepatitis lappangási ideje 6 héttől 6 hónapig terjed. Az A és B hepatitis klinikai jellemzői hasonlóak, de a B hepatitis kezdete lappangóbb lehet. Veszélyeztetettek a homoszexuálisok, intravénás kábítószerfogyasztók, orvosok, nővérek. Tünetei: étvágytalanság, hányinger, hányás, rossz közérzet, garatfertőzés tünetei, vagy felső légúti influenzaszerű tünetcsoport, dohányzási undor. Láz, megnagyobbodott, érzékeny máj, sárgaság.

A tuberculosis bacillus tüdőgócból, vér útján történő szóródása esetén alakul ki. A betegség rendszerint fokozatosan alakul ki. Közömbösség, ingerlékenység, étvágytalanság és láz a tünetei, amit fejfájás, hányás, görcsrohamok és kóma követ. Idősebb betegekben a fejfájás és a viselkedésváltozás tűnik fel először.

Az A hepatitis a máj vírusos fertőzése, mely szórványosan vagy járványokban fordulhat elő. A máj érintettsége csupán része a generalizált fertőzésnek, de a klinikai képet ez uralja. Bár a vírus átvitele történhet fertőzőtt tűkkel is, rendszerint faecalis-oralis úton terjed. A hepatitis A vírus ürítése a klinikai tünetek jelentkezése előtt két héttel megkezdődik. A vér és a széklet a lappangási időben (2-6 hét), valamint a betegség korai szakaszában fertőzhet. Nem vezet krónikus hepatitishez. Tünetei: étvágytalanság, hányinger, hányás, rossz közérzet, garatfertőzés tünetei, vagy felső légúti influenzaszerű tünetcsoport, dohányzási undor. Láz, megnagyobbodott, érzékeny máj, sárgaság.

AZ Egyesült Nemzetek Szövetségének égisze alatt működő Egészségügyi Világszervezet. (World Health Organization)

A magyarországi oltási rend szabályozza az egyes életkorhoz kötött, kötelező védőoltások listáját, melyeket már gyermekkorában megkap mindenki, illetve azokat az ajánlott védőoltásokat, amelyek nevükből adódóan nem kötelezőek, de bizonyos betegségek megelőzésének érdekében javallottak.

Az immunrendszer alapfunkciója abban nyilvánul meg, hogy különbséget tud tenni a saját és a nem saját között. Az immunrendszer sejtjei által saját-ként felismert anyagokat, sejteket, szöveteket a szervezet eltűri, míg a nem sajátként felismertekre immunválasszal reagál. A szervezetbe került kórokozókat, fajidegen fehérjéket nem sajátként ismeri fel, így ezekre ellenanyagtermeléssel reagál.

A meningococcus-meningitist a Neisseria meningitidis A, B,C,Y, W-135 és egyéb csoportjai okozzák. A betegség cseppfertőzéssel terjed. Tünetei: magas láz, hidegrázás, fejfájás, hát-, has- és végtagfájdalom, valamint émelygés és hányás észlelhető. Súlyos esetekben gyorsan fokozódó zavartság, delirium, görcsrohamok, kóma és sokk lép fel. A legtöbb esetben kiütések is láthatók.

Antibiotikum, melyet penészgombafaj termel. Fertőző betegségek kórokozójának szaporodását gátolják vele.

A diftéria a Corynebacterium diphtheiae által okozott heveny fertőzés, mely rendszerint a légutakat betegíti meg, de bármely nyálkahártyát vagy a bőrön lévő sebet érinthet. A kórokozó rendszerint a a légutakon keresztül hatol be és elsősorban a beteg vagy az egészséges hordozó légúti váladékával terjed tovább. A lappangási idő 2-7 nap. Az orra, gégére, garatra, valamint bőrre terjedő formái fordulnak elő. Az orr fertőzése az orrfolyáson kívűl kevés panaszt okoz. A gégefertőzés felső légúti és hörgi elzáródást okozhat. A leggyakoribb formában, a garat diftériában tapadós szürke membrán fedi a mandulákat és a garatot. A leggyakoribb és legsúlyosabb szövődmények a szívizomgyulladás és az ideggyulladás.

A Lyme kór nevét a Connecticut állam Old Lyme városáról kapta. Kullancsok csípésével terjed, okozója a spirochaeták közé tartozó Borrelia burgdorferi. A kullancsok életszakaszuk mindegyikében egyszer táplálkoznak. A kullancslárvák a nyár végén, a nymphak a következő tavasszal és kora nyáron, a felnőtt kullancsok pedig ősszel táplálkoznak. A nymphák és a lárvák fő köztigazdája az USA-ban a fehérlábú egér (Európában a feketecsíkos egér). Ez az állat tolerálja a fertőzést. A felnőtt kullancsok gazdaállatként előnyben részesítik a fehérfarkú szarvast. A legtöbb fertőzés nyáron történik, amikor a kullancsnymphák aktívak. A betegség hidegebb hónapokban - amikor a felnőtt kullancsok aktívak - ritkábban fordulnak elő. Ez részben a felnőtt kullancs nagy méretének köszönhető, melyet az ember könnyebben észrevesz és eltávolít, mielőtt a betegség átvitele megtörténne. A kullancs azonban bármelyik életszakaszában átviheti a betegséget. A Lyme-kór jellegzetes klinikai leírása 3 stádiumra osztja a betegséget: I. stádium: influenzaszerű tünetek és jellegzetes bőrkiütés. II. stádium: hetekkel vagy hónapokkal később az arcideg bénulása vagy agyhártyagyulladás. III. stádium: hónapokkal-évekkel később az izületi gyulladás.

Ha kész ellenanyagot viszünk a szervezetbe, passzív immunizálásról beszélünk. Ebben az esetben az ellenanyagot egy másik szervezet termelte és azt annak vérsavójával juttatjuk a védeni kívánt szervezetbe.

Súlyos bélfertőzés, okozója a Vibrio cholerae. Eléggé érzékeny, a beszáradást rosszul tűri. Szennyvízben, székletben azonban hetekig életben marad. Endotoxinjának hatására már néhány órás lappangás után is oly nagymértékű hasmenés következhet be, h ogy a széklet rizsléhez válik hasonlóvá és a beteg a nagyfokú vízveszteség miatt kiszárad, a bőre ráncos lesz, arca beesik. A halál 2-3 nap alatt görcsök és keringési elégtelenség kíséretében áll be. Az antibiotikumkezelés azonban sikeres. Az átvészelés hosszú évekre immunitást hagy maga után. A fertőzés forrása maga a beteg ember és a kórokozó hordozó. Terjedési módja azonos a többi bélfertőzéssel: fertőzött kéz, legyek, élelmiszer, de leggyakrabban az ivóvíz terjeszti. A betegség rendszerint járványosan fordul elő, leggyakrabban Indiában. A védőoltás hatásos.

A tetanus a Clostridium tetani által termelt neurotoxin okozta heveny mérgezés. A kórokozó spórái a talajban mindenütt előfordulnak. A sebbe jutva a spórák fejlődésnek indulhatnak. A baktérium vegetatív formája toxint termel.

Gyertyaláng alakú, mindig párosan elhelyezkedő mikroorganizmus, melyet nyálkás tok vesz körül. Lebenyes tüdőgyulladást, ritkábban torokgyulladást, középfülgyulladást, agyhártya- és hashártyagyulladást okoz. Ezekre a területekre mindig a véráram szállítja el a torokból, ahol gyakran ki lehet mutatni anélkül, hogy valamilyen tünetet okozna. A tüdőgyulladás kiváltásában a kórokozót más tényezők is segítik. A szabadban könnyen elpusztuló, antibiotikumokra érzékeny kórokozó.

Trópusi fertőzőbetegség, amely főleg Közép-Afrikában és Dél Amerika északi területein fordul elő. Kórokozója vírus, melyet az Aedes aegypti nevű szúnyog terjeszt. A fertőzés forrása ember és majom. Lappangási ideje kb. 5 nap, amely után rendszerint hirtelen magas láz vagy végtagfájdalmak jelentkeznek. Pár nap múlva általános vérzékenység, orr- és gyomorvérzés mellett a beteg megsárgul. A halálozás 10-80 % közötti. Fertőzött vidékre való utazás esetén a védőoltás kötelező.

Merevgörcs. A tetanus a Clostridium tetani által termelt neurotoxin okozta heveny mérgezés. A kórokozó spórái a talajban mindenütt előfordulnak. A sebbe jutva a spórák fejlődésnek indulhatnak. A baktérium vegetatív formája toxint termel, az úgynevezett tetanospasmint, mely a gerincvelői szinapszisok gátló mediátorainak hatását blokkolják. Ezen hatás következtében a legkisebb ingerek is alig szűnő görcsöket okoznak és a reflexek jelentősen fokozódnak. A lappangási idő 5 nap és 15 hét között van, átlagosan 8-12 nap. Az első panasz olykor a fájdalom és a bizsergés a fertőződés helyén, később pedig a környező izmok görcsössé válnak és más tünet nincs is. Gyakoribb azonban, hogy az első panasz az álkapocs és a nyak merevsége, a nyelési képtelenség. Később alakul ki a reflexek fokozódása, a rágóizmok vagy az arcizmok görcse és a has, a nyak, valamint a hát izmainak görcse és merevsége. Gyakoriak az igen csekély ingerek által kiváltott fájdalmas tónusos görcsök. A beteg a betegség lefolyása során mindvégig tiszta tudatú és éber.

Olyan állapot, amelyben a baktériumok vagy méreganyaguk a vérpálya vagy a nyirokutak útján elárasztják a szervezetet. A sepsis kiindulhat a szervezetben bárhol keletkezett gyulladásból, amelyben gennykeltő baktériumok vannak. A keringésbe került kórokozók más szervben megtelepedve úgynevezett áttéti tályogokat hoznak létre. Ezek leggyakrabban a májban és a tüdőben, ritkábban a csontvelőben az agyban és más szervekben keletkeznek. Tünetei: hidegrázással kezdődő magas láz, szapora pulzus, nagyfokú elesettség.

Fertőző megbetegedések ellen mesterséges védettség két úton hozható létre. Beolthatjuk a csökkentett virulenciájú vagy elölt kórokozót a szerveztbe és a szervezet az immunitás létrehozásában tevőlegesen vesz részt. Ilyenkor aktív immunizálás jön létre. Ha kész ellenanyagot viszünk a szervezetbe, passzív immunizálásról beszélünk. Ebben az esetben az ellenanyagot egy másik szervezet termelte és azt annak vérsavójával juttatjuk a védeni kívánt szervezetbe.

A diphteria a Corynebacterium diphtheiae által okozott heveny fertőzés, mely rendszerint a légutakat betegíti meg, de bármely nyálkahártyát vagy a bőrön lévő sebet érinthet. A kórokozó rendszerint a a légutakon keresztül hatol be és elsősorban a beteg vagy az egészséges hordozó légúti váladékával terjed tovább. A lappangási idő 2-7 nap. Az orra, gégére, garatra, valamint bőrre terjedő formái fordulnak elő. Az orr fertőzése az orrfolyáson kívűl kevés panaszt okoz. A gégefertőzés felső légúti és hörgi elzáródást okozhat. A leggyakoribb formában, a garat diftériában tapadós szürke membrán fedi a mandulákat és a garatot. A leggyakoribb és legsúlyosabb szövődmények a szívizomgyulladás és az ideggyulladás.

A központi idegrendszer súlyos fertőző betegsége, amely mindig veszett állatról terjed emberre. A kórokozó vírus, mely a beteg állat harapásával, karmolásával közvetített nyál útján kerül az emberi szervezetbe. Az emberi veszettség lappangási ideje 2-5 hét, de ha a harapás ruhán át és a központi idegrendszertől távolabb történt, ennél hosszabb is lehet.

Elsősorban vadon élő rágcsálók, főleg a patkány fertőző megbetegedése, de az embert is veszélyeztető súlyos fertőző betegség, melyet az igénytelen, közepesen ellenálló pestis baktérium okoz. Gyakoribb a bubópestis, amelyben a kórokozó a bolha csípésekor, annak nyálával kerül a szervezetbe. A bejutott kórokozókat a tájéki nyirokcsomók szűrik ki. A nyirokcsomó a baktérium hatására elgennyed, esetleg bevérzik és tályogosan kifakad (bubó). Ennek a formának 3-8 nap a lappangási ideje. Ha a fertőzés a vérárammal a tüdőbe kerül, ott másodlagosan véres tüdőgyulladást, tüdőpestist okozhat. Az ilyenkor kiürített, véres-gennyes köpet baktériumtartalma már bolha közvetítése nélkül is okozhat cseppfertőzés útján másokon elsődleges tüdőpestist.

A cirkadian ritmusok a szellemi és fizikai állapotunk napi, rendszeres, szabályos váltakozása, melyet a szervezet biológiai órája szabályoz. Ez a biológiai óra, amit az agyban suprachiasmaticus magnak (SCN) neveznek, gyakorlatilag két gombostűfejnyi agyi struktúrát takar, melyek összesen csaknem 20,000 idegsejtből állnak. A hypothalamus környékén, a látóidegek kereszteződése felett helyezkednek el. A fény, ami a szem ideghártyáját éri, a látóidegen keresztül jut el a biológiai órához. Ebből már gyanakodhatnak arra, hogy a fénynek nagy szerepe lesz a biológiai óra beállításában. Innen, az SCN-ből az információ különféle agyi régiókba jut el, beleértve a tobozmirigyet is, ahol a fény által keltett inger kikapcsolja a melatonin nevű hormon termelését. A szervezet melatonin szintje normálisan megemelkedik, amikor odakinn besötétedik, s ez teszi az embereket álmosabbá. Az SCN irányítja azokat a funkciókat, melyek az alvás-ébrenlét körforgásával együtt változnak. Ilyen például a testhőmérséklet, a hormonkiválasztás, a vizelet-elválasztás valamint a vérnyomás napi ingadozása.

A tobozmirigyben termelődik a melatonin nevű hormon. A szervezet melatonin szintje normálisan megemelkedik, amikor odakinn besötétedik, s ez teszi az embereket álmosabbá.

24 órás ismétlődésből álló folyamat. Ilyen például az alvás-ébrenlét ritmus.

A köztiagy része. A hypothalamus minden vegetatív működés legfelső szabályozó centruma (keringés, hőszabályozás, anyagcsere, kiválasztásszabályozás, nemi működés stb.). A legfőbb hormonális szabályozószerv a hypophysis morfológiai kapcsolatai révén szintén a hypothalamushoz tartozik és vele funkcionális egységben áll. Ez az egység azt jelenti, hogy a hormonképzést és leadást a hypothalamus vegetatív központjai szabályozzák, e centrumok működését pedig a hypophysis befolyásolja.

A jet lag az a jelenség, amikor egyik időzónából a másikba átrepülve felborul a normális napszaki ritmus. A belső időzítők, amelyek az alvást és az anyagcserét szabályozzák, az új világosság-sötétség viszonyok miatt kiesnek a ritmusból és több nap is eltelhet addig, amíg valaki hozzászokik az új ütemezéshez.

A biológiai óra, amit az agyban suprachiasmaticus magnak (SCN) neveznek, gyakorlatilag két gombostűfejnyi agyi struktúrát takar, melyek összesen csaknem 20,000 idegsejtből állnak. A hypothalamus környékén, a látóidegek kereszteződése felett helyezkednek el. A fény, ami a szem ideghártyáját éri, a látóidegen keresztül jut el a biológiai órához. Ebből már gyanakodhatnak arra, hogy a fénynek nagy szerepe lesz a biológiai óra beállításában. Innen, az SCN-ből az információ különféle agyi régiókba jut el, beleértve a tobozmirigyet is, ahol a fény által keltett inger kikapcsolja a melatonin nevű hormon termelését. A szervezet melatonin szintje normálisan megemelkedik, amikor odakinn besötétedik, s ez teszi az embereket álmosabbá. Az SCN irányítja azokat a funkciókat, melyek az alvás-ébrenlét körforgásával együtt változnak. Ilyen például a testhőmérséklet, a hormonkiválasztás, a vizelet-elválasztás valamint a vérnyomás napi ingadozása.