Az ember cirkadian ritmusa
Amikor az utazók átlépnek egyik időzónából a másikba, a cirkadian ritmusuk megtörik, ami látszólag apró kellemetlenségeket, kisebb problémákat okoz. Viszont kihat a fizikai és szellemi teljesítményre egyaránt. Ezt a tünetegyüttest jet lag-nek nevezik. Hiszen aki Budapestről mondjuk Hanoiba utazik, 6 órával később ér oda, mint amit a belső óra számol. Fáradt, nyűgös lesz, képtelen koncentrálni, hiszen este nem akar lefeküdni (otthon még csak kora délután van), és amikor reggel az órája csörög, az otthoni idő szerint még az éjszaka kellős közepén járhatunk. A napfény és a külső (időhöz kötött) ingerek hatására néhány nap alatt átáll a belső óránk is a helyi időszámításra.
Éjszakai műszak, nappali műszak
Nehogy azt gondoljuk, hogy csak a nagy “időutazók” esetében okozhat ez gondot! Mindazok, akik éjszakai műszakban vagy váltott műszakban dolgoznak, eleinte szembe kerülnek biológiai órájuk és ébresztőórájuk közti időkülönbséggel. Eleinte az éjszakai műszakban fáradtabbak, képtelenek koncentrálni, reggel esetleg nem tudnak elaludni, de legalábbis felületesebben alszanak majd, mint ha ugyanezt a szokványos időben, este tennék. Sajnos ez nem csak teoretikusan érdekes adat, de ha az üzemi balesetek, éjjeli közúti balesetek, éjszakai műszakban elkövetett hanyag(-nak látszó) mulasztásokat vizsgáljuk, szembetűnő a különbség. Az éjszakai műszak különböző időszakaiban lényegesen több mulasztásos hiba, végzetes baleset történik, mint akár a nappali műszakokban, akár az éjjeli műszak más időszakaiban. Ez mind-mind a biológiai óra “műve”. Mindenféle tudomány nélkül is nagyon sokan rájöttek már, hogy a délutáni, elsötétített szobában való alvás elhiteti a szervezettel, hogy este van, és a valóban esti időpontra tolódott felkelés után frissebben tudnak munkába állni az éjszakai műszakban. A reggeli elalvást is segíti az elsötétített, csaknem zajmentes szobai környezet. Az éjszakai műszakos munkahelyeken az erős megvilágítással, a műszakok váltogatásának tiltásával, pihenőnapok beiktatásával lehetséges az ilyen problémákat csökkenteni.
A melatonin
A vakoknál gyakorlatilag életük nagy részében fennállhatnak ezek a problémák, mivel szemük ideghártyája képtelen a fényt érzékelni. A jet lag, és a periodikusan fellépő álmatlanság annak tudható be, hogy szervezetük a 25 órás ciklusra áll be a külvilág 24 órás ritmusa helyett. A melatonin nappali pótlása segíthet az alvás-ébrenlét ciklusának helyreállításában. Ez csak időleges megoldás lehet, mivel a nagy dózisú melatoninnak is lehetnek mellékhatásai, melyek jórészt még nem ismertek ugyan, de a szakemberek nagy része nem javasolja emiatt a melatonin ilyen irányú alkalmazását.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
