Tananyag választó:
Tudatmódosítás és művészet
Jegyzet szerkesztése:
Modern művészet
Eszköztár:

Film

A tudatmódosító szerek fogyasztása és hatásmechanizmusa nemcsak az irodalmi alkotók, de a filmművészek, képzőművészek és zenészek fantáziáját is megragadta. Az ilyen témájú alkotások megjelenése számottevően leginkább a XX. századhoz kapcsolható, hiszen a reményvesztettség, a jelenből való megszabadulás a huszadik század eleji elidegenedés-érzésből fakadnak. A filmművészet terén a XX. század második felére tehetők azok az alkotások, melyekben a kábítószer fogyasztás központi motívumként jelenik meg. Az első, talán legismertebb ilyen alkotás a William S. Burroughs regényéből készült adaptáció, a Meztelen ebéd, melyben drogfogyasztó ember teljes kiszolgáltatottsága, a valóságtól való eltávolodása, víziók, rémálmok birodalma nyer ábrázolást. A film sokkolta a közvéleményt, mert annyira valószerűen, megrendítően mutatja be a drog világát, ahol a kábítószer élvezet mellett vagy annak következtében a perverziótól a köztörvényes bűncselekményig számtalan iszonyat társul a fogyasztó életéhez. A huszadik század végi amerikai és angol filmalkotásokban a drogfogyasztó társadalom bemutatása a humor irányába mutat. Erre jó példa a Félelem és reszketés Las Vegasban, a Ravasz az agy és a két füstölgő puskacső, valamint a Trainspotting című film. A magyar filmművészet is jelentős alkotásokat hozott létre ebben a témában: a Kanyaron túl című, 2001-ben készített film például a kemény drogoktól megszabadulni vágyó fiatalok próbálkozásait mutatja be.

Zene

A zene világán belül a drogfogyasztás témája leginkább a könnyűzenei műfajokat érintette. Az 1960-as években az amerikai hippimozgalom párhuzamos jelenségeként. Ebben az időben számos zenekar, alkotó élt drogokkal, ezeket és a droghasználatból eredő élményeket inspirációként használták műveik megalkotásához. A közvéleményből ezek közül a legnagyobb megbotránkozást talán a Beatles zenekar Lucy in the Sky with Diamonds című dala váltotta ki, melyben a cím szavainak első betűi az LSD-re utalnak. Bár a zenekar tagadta a fogyasztással kapcsolatos vádakat és a dal fogyasztásra felhívó jellegét, a köztudatban ez a dal ma is a kábítószeres zeneművészet egyik alapkövének számít.

Képzőművészet

A képzőművészetben is gyakran megjelenik a kábítószerek által megelevenedett színes világ, a magyar századelőn kifejezetten az ópium hatását jelenítette meg Sassy Attila, aki az Aiglon művésznevet használta, és az Ópium álmok címmel egy egész sorozatot szentelt a témának. Gulácsy Lajos pompás festményéről, az Ópiumevő álmáról sem szabad megfeledkezni, amely szintén a mákgubó formai motívumával játszik, és kombinálja ezt a ragyogó színek szintén bódító hatású kavalkádjával. Sok híres szecessziós alkotás is megjeleníti a kábítószerek színes világát, az alkotók közül Gustave Klimt és Alfonz Mucha orgia-szerűen ábrázolt, mértani formákat hatalmas látomásokká stilizáló formavilágát kell kiemelnünk. Végül Bari Árpád neve is felmerül az ópiumábrázolással kapcsolatban, hiszen Baudelaire a Mestersége mennyországok című műve 2000-es kiadásának címlapján Az ő Ópium című festménye található.

Kapcsolódó animáció:

Művészet