Struktúra

Élete során az ember mindig valamilyen csoporthoz tartozik. Csoportlélektani nézőpontból akkor beszélünk csoportról, ha a csoportot legalább három ember alkotja, ha a tagok rendszeres kapcsolatban állnak egymással, együttműködnek, és a külvilág is csoportként érzékeli őket. A csoporton belül minden tag rendelkezik valamilyen pozícióval, mely pontos feladatokkal, szerepekkel jár. Ezek a szerepek különböző szervezési elvek mentén struktúrákba rendeződnek. A struktúra lényege, hogy minden tag egy-egy viszonylag állandó és bejósolható pozíciót foglal el a csoporton belül. A meghatározott célú csoportok struktúráját más kritériumok is meghatározzák: jártasság, kompetencia, szakértelem stb. A csoportok gyakran adják érzékletes kifejezését a tagok közötti strukturális különbségeknek, mintha csak a külvilág számára akarnák jelezni és megerősíteni saját személyes hierarchiájukat, azaz a struktúra fontossága inkább a csoporton belül észlelhető. A csoport struktúrája változatos lehet, beszélhetünk zárt alakzatról (három, négy vagy több főből áll), amelyben a személyek, tagok csillag alakzatba rendeződnek, tehát egy központi személy körül több személy található, de a szerkezet lehet láncszerű is, itt több csoporttag közvetve, vagy közvetlenül kapcsolódik egymáshoz. Ezeken kívül beszélhetünk halmaz struktúrájú csoportról, ez a szerveződés teljesen kezdetleges. Az éppen formálódó csoportok jellemző struktúrája laza vagy tömb szerkezetű lehet.

Státusz

A státusz egy kapcsolatrendszerben elfoglalt pozíció. Minden személy több státuszt birtokol a különböző csoportokban, a státuszok összességét státuszkészletnek nevezzük. A státuszon kívül megkülönböztetjük a szerepet is. A szerep egy adott pozícióban (státuszban) lévő személy viselkedésére vonatkozó normák és elvárások összessége. A normák általában a csoport tagjainak megegyezésén alapulnak. Az egyének sokféle szerepet foglalnak el egyidejűleg és életük során. A csoportban megjelenő szerepeket alapvetően két csoportba oszthatjuk: konstruktív és destruktív szerepekre. Előbbi kategóriába azok a szerepek tartoznak, melyek a csoport működésének, fejlődésének szempontjából fontosak, azaz részt vesznek a csoportcélok elérésében, utóbbiba pedig azok, amik akadályozzák, rombolják a működést. Az alábbiakban felsoroljuk a két kategória legfontosabb szerepfajtáit: Konstruktív szerepek fajtái:

1. Kezdeményező: ő az aki szívesen változtat, újításokat vezet be.

2. Véleménynyilvánító: először szólal meg, véleménye mellett kitart, vitatkozik.

3. Kérdező: minden részlet érdekli, információkat gyűjt.

4. Informátor: több információ birtokában kielégíti az érdeklődők információ igényeit.

5. Szabályalkotó: felvállalja a szabályok, normák, értékek kimondását.

6. Általánosító: összefoglal, tisztáz bizonyos kérdéseket, csoport előtt.

7. Engedelmeskedő: ez ugyan passzív szerep, de a feladat eredményes végrehajtásánál szükség van rá.

A destruktív szerepet mutató egyének viselkedése gátolja a csoportmunkát és negatívan hat a csoporttagokra. Destruktív szerepek fajtái:

1. Akadékoskodó: a vélemények eltorzítása jellemző rá, túlzásba viszi azt.

2. Vetélkedő: olyan túlbuzgó személy, aki túlzásba viszi az engedelmességet, vagy elégedetlen státuszával a csoportban.

3. Mindentudó: aki mindenről értesült, és akadályozza a tevékenységet.

4. Hírharang: nemcsak informáló, hanem dezinformáló is.