Tananyag választó:
Szerelem
Jegyzet szerkesztése:
A kapcsolat problémái
Eszköztár:

Kölcsönös függés

A megszilárdult kapcsolatokat a kölcsönös függés jellemzi. A kölcsönös függésben mindkét személy gondolatai, viselkedése és érzelmei nagymértékben befolyásolják a másikat. Az intim kapcsolatok kialakításához is elengedhetetlen a kölcsönös függés. A túlságosan erős függőségi viszony azonban hátráltathatja is a kapcsolatot, hiszen a másik érzelmeire történő folyamatos figyelés esetlegesen a saját szándékok, érzelmek, tudattalan elfojtásához is vezethet, ami hosszú távon az egyénen belüli konfliktust eredményez.

Az elkötelezettség

Az intim kapcsolat rendkívül közel hozza egymáshoz az embereket, de bizonyos idő elteltével a kapcsolatot az elkötelezettség tartja egyben. Ez a fogalom érzelmeket, érzéseket és cselekedeteket is felölel. Az egymásnak elkötelezett felek számára nem okoz gondot, hogy támogatásért vagy intimitásért a másikhoz forduljon. Az elkötelezettség a két fél jövővel kapcsolatos közös elképzeléseit is magában hordozza. Az elkötelezettségnek a pszichológia két oldalát vizsgálja: - a másikba vetett feltétlen bizalom - és a kapcsolat fenntartásának igénye. Ez utóbbihoz szükséges a felek személyes elégedettsége, amely nagyban függ a másiktól kapott „jutalmak” arányától. A jutalmak lehetnek szexuális, érzelmi jellegűek, a biztonságérzet és más a kapcsolat stabilitását szolgáló érzések. Nemcsak a pozitív, a negatív tényezők is hatással lehetnek a felek elkötelezettségére: például a társadalmi megítéléstől való félelem még konfliktusos, elromlott kapcsolatok egyben maradását is eredményezheti. Az intimitás fejlődésével az elkötelezettség egyenes arányban növekszik, tehát a felek az idő előre haladtával más kapcsolatokra egyre kevésbé fogékonyak lesznek.

Konfliktusok

A kibékülés A kibékülés Veszekedő pár Veszekedő pár Az elkötelezettség időbeli erősödése azonban nem abszolút érvényű: akár teljesen erodálódhat, eltűnhet a különböző konfliktusok és sikertelen kezelésük hatására. Serdülő- és ifjúkorban az elkötelezettség hiánya, a konfliktusok megjelenése és erősödése adódhat a különféle kapcsolati kudarcokból, a kapcsolati történések hiányából, illetve nem megfelelő időpontjából. A kapcsolati kudarcok oka lehet, hogy valamelyik félben nincs jelen a kapcsolat tartósságára való igény (egyik fél csak „egyéjszakás kalandnak” tekinti a viszonyt) vagy a kölcsönös bizalom hiányából. Ha bizonyos kapcsolati történések túl korán következnek be (pl. szexuális együttlét) a felek egymást veszélynek tehetik ki – a nem megfelelő vagy nem meglévő védekezés, fájdalomokozás – és a kapcsolat felszínessé válhat. Ha a kapcsolati események túl későn következnek be, önbizalomvesztést okozhatnak, és szélsőséges esetben a szerelmi képesség csökkenéséhez, illetve érdekkapcsolatok kialakításához vezethetnek. A kapcsolat történések optimális időpontja nem meghatározható, egyénileg különböző. A felnőttkori kapcsolati konfliktusok adódhatnak a már említett túl erős kölcsönös függésből, a felek elköteleződésnek gyengüléséből egyaránt. Ilyen eset például, mikor az egyik fél autonómia igénye erősebb a másikénál. Ez általában a férfiakat jellemzi. A támogatás hiánya, mai az ember önbizalmának csökkenéséhez vezethet a nők számára jelent fenyegető tényezőt csakúgy, mint a nyíltság és az intimitás hiánya. A szerelem és a szenvedély hiánya, azaz a másik fél „varázsának” megszűnése a férfiak egyik jellemző problémája. A konfliktusok nemcsak érzelmi, de verbális vagy akár fizikai szinten is megnyilvánulhatnak, ennek jelei az ok nélküli gyanúsítgatások, a régi, kisebb sérelmek rendszeres felelevenítése, stb.