Tananyag választó:
Norma és csoport
Jegyzet szerkesztése:
A normák kialakulása
Eszköztár:

Viták

A norma alakulását több kísérlettel vizsgálták. Ezek közül legismertebb Sherif kísérlete, amelynek lényege, hogy kísérleti személyektől (először) egyenként becslést kértek arra vonatkozóan, hogy az elsötétített szobában észlelik-e egy fénylő pont mozgását.(A pont egyébként nem mozgott, de ilyen helyzetben az autokinetikus effektus következtében a fénylő pontot mindenki mozgónak vélheti.) A kísérletet többször megismételték, a kísérleti személyek kialakítottak egy mércét, miszerint a pontot mozogni látták. A csoporthelyzetben az egyén véleménye, hatással lehet a csoport tagok véleményére annyira, hogy. kialakíthat egy egységes vélemény. Ennek következménye az lett, hogy az újbóli egyéni vizsgálatban az egyén a csoportból hozott véleményét fogadta el. A normaalakulás jellemzője tehát, ha az egyén csoporthoz tartozva tanul meg egy normát, azt egyéni helyzetekben érvényesíteni is fogja, és e szerint viselkedik, fogalmazza meg állításait. A normához igazodás tehát egy viszonyítási keret, amely a valahová tartozás érzését erősíti meg az egyénben és segít abban, hogy az elvárt viselkedést produkálja. Az önmagunkról alkotott képünket is a csoport, illetve más egyének visszajelzései hozzák létre. Minél kevésbé vagyunk biztosak magunkban annál inkább rá vagyunk szorulva a csoport támogatására

Konszenzus

A normák kialakulhatnak erős nyomásra, vagy a csoporttagok közötti viták során. A külső nyomásra létrejött normáknál hatékonyabbak és tartósabbak azok, melyek a tagok interakciója eredményeként öltenek formát, hiszen ilyenkor a csoport valamennyi tagja úgy érezheti, részt vett az új szabály megalkotásában, véleményével befolyásolhatta azt. A végeredmény, a konszenzus lehet teljes, mikor mindenki teljes mértékben azonosul az új szabállyal, és lehet részleges, mikor a csoport egy részének nem megfelelő álláspont születik, de elfogadják a csoport céljai, működése érdekében A konszenzus nem mindig alapul többségen: számos példa van rá a történelemben, hogy egy kisebbség normáit fogadja el a többség, mert felismeri, hogy ez a többségi érdek. A kisebbségi vélemény többségivé válásához szükséges azonban, hogy a kisebbségben lévő csoport jó érdekérvényesítő képességgel és jó kommunikációs képességekkel rendelkezzen. Utóbbi a vélemény ismertté tételében, előbbi a vélemény megjelenését követő vitákban hasznosul.

Cél

A normák célja minden esetben a csoport egyensúlyának megteremtése, fenntartása. Ez az egyensúlyi állapot a csoport hatékony működésének feltétele, olyan körülmény mely a csoport együttes munkáját, a csoportcélok elérését segíti. Ha megvalósul az előbb említett konszenzus, a csoport létezésének új fázisába lép, a normaalakításra szán energiákat azontúl a működésre, a feladatok megoldására fordíthatja.