Új formák
Kisiskolás korban az emlékezés új formái jelennek meg. Az iskolai elvárások következtében a gyermek rá van szorítva, hogy szándékosan emlékezzen, azaz az éppen kérdezett dolgot idézze fel magában. Ettől az időszaktól datálódik az emlékezet kontinuitása is, míg a három éves korunk előtti időszakra szinte egyáltalán nem emlékszünk, óvodás korunkról foszlányos, epizodikus emlékeink vannak, az iskolás kor kezdetétől az emberi emlékezet már egységes, folyamatként érzékelhető. Fontos folyamat a szóemlékezet fejlődése is, míg eleinte az ismételgetés jelenti a szavak tanulásának egyetlen módját, lassanként megjelennek más eljárások is: emocionálisan is kötődhetnek egyes szavakhoz, később pedig már felhalmozott tudásuk, tudásalapjuk segíti őket. Ebben az időszakban lép fel először a reminiszcencia jelensége is, az új ismereteket már nem megismerésük után közvetlenül, hanem néhány napos „ülepedés” után tudják leghatékonyabban visszaidézni.
Konkrét műveletek
Ezt a kor Piaget konkrét műveleti szakasznak nevezi, mivel a gondolkodás során a gyermekek már képesek az egyes elem rendszerbe foglalására, szétválasztására és sorba rendezésére. A konkrét műveleti szakasz konkrétumát az adja, hogy a gyerekek még csak konkrét dolgokkal tudják gondolati műveleteiket végezni, fontos számukra a dolgok fizikai jelenléte. Ezt a szakaszt jellemzi a decentralizáció és a logikai szükségszerűség: a gyermek képessé válik egy dolognál többre is egyszerre figyelni, és megérti, hogy a dolgok állandóságához, azonos néven való nevezéséhez szükséges, hogy legyen valamilyen jellemző tulajdonságuk, ami nem változik.
Két dolog figyelembe vétele
Az iskola hatása erősíti fel az emlékek közötti összefüggések megjegyzését is, így nem egyes dolgok vagy események maradnak a gyermek emlékezetében, hanem képes lesz két vagy több dolog közti összefüggésekre emlékezni. Ezt a jelenséget emlékezeti stratégiának nevezzük. A gyerekek nemcsak az iskolai feladatok miatt lesznek képesek erre, hanem azért is, mert egyre több problémáról tudnak meg egyre többet, így képesek lesznek egy-egy probléma elemeinek elkülönítésére, külön és együttes értelmezésére, valamint az összefüggések, mint külön minőség érzékelésére.
Kultúra
Vajon az itt leírt mentális fejlődés szakaszai ugyanakkor mennek végbe minden társadalomban, függetlenül annak fejlettségétől, az iskoláztatási szokásoktól, a földrajzi elhelyezkedéstől? Az összehasonlító kutatások némelyike a kultúrák köztik különbségeket igen erősnek érzékelték, a nem iparosodott országokban élő iskolás korú gyermekek jóval kevésbé voltak képesek az eléjük tett feladatok megoldására, fejlődésük üteme teljesen eltért. Később finomodtak a kutatási módszerek, és feltárták, hogy a különbség inkább a feladattípusokban keresendő, a mentális fejlődés minden társadalomban végbemegy, de ennek mérésére az adott ország nyelvét és kultúráját figyelembe vevő vizsgálatokra van szükség. Így például már több esetben nemhogy gyengébben de jobban teljesítettek a nem iparosodott országok gyermekei: egy kísérletben boltost kellett játszaniuk két különböző kultúra gyermekeinek, és kiderült, a szüleikkel rendszeresen piacra járó fejletlenebb országból származó gyerekek sokkal jobban átlátják a vásárláshoz kapcsolódó műveleteket, mint nyugati kortársaik.
Kapcsolódó információk:
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
