Szocializáció
Az emberré válás elképzelhetetlen embertársaink nélkül. A történelem során leírtak olyan eseteket, amikor gyerekek elkóborolva a családjuktól életben maradtak a vadonban. Ezek a gyerekek azonban sosem tudtak normálisan beilleszkedni a társadalomba a későbbiek során. Nem tudtak megtanulni rendesen beszélni, alkalmazkodni, képtelenek voltak önálló életvezetésre, családalapításra. A szocializáció nem más, mint a társadalomba való beilleszkedés folyamata, amely során az egyén megtanulja megismerni önmagát és a környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat. Lényegében azokat a normákat, értékeket, hagyományokat, nézeteket, attitűdöket sajátítja el az ember a szocializáció során, amelyek az adott kultúrában, környezetében használatosak. A szocializáció mindig kölcsönhatás, ahol a környezet hat az egyénre és fordítva, az egyén is mindig visszahat a környezetére. A szocializáció az egész életen át tartó folyamat.
Szociális interakció
Két személyről akkor mondhatjuk el, hogy kapcsolatot létesítettek ha megvan a lehetősége annak, hogy egymás viselkedését (cselekedeteit) befolyásolni tudják. Ezt a kölcsönös egymásra hatást interakciónak nevezzük. A társas interakció kialakulásához a személypercepció szükséges, alapját a verbális és nemverbális jelzések képezik.
Csoportok
Csoportról beszélünk, ha három vagy több személy folyamatos, együttműködő kapcsolatban áll egymással, őket közös célok vezérlik, és a külvilág számára is csoportot képeznek. Létszámtól függően léteznek kicsi ill. nagy, a tagok érintkezésének gyakorisága szerint alkalmi vagy tartós, közvetve vagy közvetlenül érintkező csoportok. A szerveződéstől függően megkülönböztetünk intézményes, formális csoportokat (iskolai osztály) és spontán alakult, informális csoportokat (baráti társaság). Az egyén szocializációs folyamatához ezek mind hozzájárulnak, hiszen az életben minden típusú csoportnak tagjai vagyunk. A család szintén csoportos szerveződés, de a fent említett kategóriákba igen nehezen sorolható, mivel létrejötte nem kapcsolható sem a munkamegosztáshoz (bár családon belül létezik a feladatok megosztása) sem a közös érdeklődéshez (persze, a családtagok rendelkezhetnek azonos érdeklődési területtel).
Kapcsolódó információk:
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
