Test
A serdülőkor a gyermekkorból a felnőttkorba való átmenet. Nagyjából 10-12 éves kortól a tizenéves kor végéig tart. Három szakaszát különíthetjük el: a korai (prepubertás), a középső és a késői (postpubertás) pubertás szakaszt. A pubertás, azaz a nemi érés élettani-biológiai elindítója az agyalapi mirigy, mely irányítja és szabályozza a szervezet hormonrendszerét. A hipofízis olyan hormonok kiválasztásába kezd, melyek a növekedést és a nemi szervek fejlődését stimulálják. Ezt az időszakot a biológiai fejlődés hirtelen felgyorsulása jellemzi, emiatt a második alakváltozás korának is nevezik. Fő jellemzője, hogy a hosszú, csöves csontok megnyúlása, azaz a végtagok erőteljes hosszanti növekedése. Ehhez képest a törzs rövid marad. A serdülő mozgása darabossá, esetlenné válik. A mozgásigény erőteljesen megnövekszik. Ideiglenesen elmarad a belső szervek (szív, tüdő, hasi szervek) fejlődése. Ennek és a pubertáskorra jellemző átmeneti idegrendszeri labilitásnak következménye a gyakran jelentkező fáradékonyság. A kamaszok napi alvásigénye kb. 10 óra. A pihenés mellett még a fokozott mozgásigény levezetésére szolgáló sport is fontos az egészséges fejlődéshez. A testmagasság növekedése átlagosan 15-17 cm a lányoknál, és 23-25 cm is lehet a fiúknál. A fejlődés nemenkénti és egyénenkénti eltérései a testsúly növekedésében is megfigyelhető. Míg a lányok évi 5-6 kilót híznak, nőiesebb formát mutatnak, addig a fiúk súlya már akár 6-7 kg-ot is nőhet, izomzatuk növekszik. A fiatal generáció magassága meghaladja szüleik, nagyszüleik magasságát (akceleráció). Nemcsak a növekedés mértéke fokozódott, hanem az érés üteme is. Az új generáció hamarabb éri el kifejlett testméreteit és hamarabb következik be a nemi érés is. Ezeknek a változásoknak az egyik fő oka a táplálkozás minőségében és az egészségügyi ellátásban bekövetkezett kedvező változás.
Nemi jellegek
A pubertás, a szexuális érésnek azon időszaka, amely a gyermeket szaporodásra képes, biológiailag érett felnőtteké alakítja, kb. 3-4 év alatt megy végbe. A gyors testi növekedés az elsődleges nemi szervek, a szaporítószervek, valamint a másodlagos nemi jellegek kialakulásával jár együtt. Ez utóbbiak alatt azokat a külsődleges jegyeket értjük, amelyek alapján általában jól megkülönböztethető a két nem. A lányoknál a nemi érés jellegzetessége, hogy megnőnek a mellbimbók és a mellek, illetve a genitáliák (külső nemi szervek). A fiúk esetén a pénisz és a herék növekedése jelzi az érést. A gégéjükön erőteljesebben rajzolódik ki az „ádámcsutka” (pajzsporc), hangjuk mutálni kezd, és erőteljesebbé, mélyebbé válik. Mindkét nemre jellemző változás a testszőrzet megjelenése a szeméremdomb felett (fanszőrzet) és a hónaljban, illetve a fiúk esetén a bajusz és a szakáll is már serkenni kezd. A test alakjának változásai is nemi kötöttségűek (természetesen nagy egyéni eltérések mellett). A lányokat keskenyebb váll, szélesebb csípő, gömbölydedebb formák, míg a fiúkat a széles váll és hát, keskenyebb csípő jellemzi. Ekkoriban a faggyúmirigyek is fokozottabban működnek, és a pattanásos bőr sokszor okoz önértékelési problémákat. A serdülők testének hormonális változásai magukkal hozzák a nemi érdeklődés, a vágyak fokozódó jelentkezését. Ez feszültséget okoz, melynek levezetésére a szexuális kapcsolatok megkezdése előtt gyakran az önkielégítés (maszturbáció) szolgál. 16-17 éves korukra befejeződik a fiatalok nemi érése. Tulajdonképpen ekkortól már biológiailag teljesen alkalmasak utód nemzésére és szülésére, de pszichológiai értelemben ekkor még éretlenek a szülői szerepre.
Kapcsolódó információk:
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
