Módszer
A behaviorizmus és az alaklélektan mellett meghatározó pszichológiai iskola a személyiség megismerésének kutatásában a pszichoanalízis, melynek megalapítója, Sigmund Freud osztrák pszichológus. Freud megalkotta a lélek problémáinak egy új megközelítési módját: a tudattalan tanulmányozásának lehetőségét. A kortárs tudósok és laikusok körében egyaránt nagy vihart kavaró módszer alapja, hogy nem pontos pszichológiai fogalmak és kutatási módszerek alkalmazásával történik az alany vizsgálata, hanem a lélekben zajló folyamatok, ott rejlő tények intuitív megértésére törekszik. Az elmélet gyakorlati megvalósítását Freud lelki betegeinek terápiája alatt dolgozta ki, ami ma már nemcsak betegek, hanem egészséges emberek számára is hozzáférhetővé teszi a tudattalant. A módszer lényege, hogy a páciens gondolatait szabadon áramoltatja, és mindenről beszámol, ami az eszébe jut. A cél könnyebb megvalósítása érdekében Freud egy addig ismeretlen és igen szokatlan vizsgálati körülményt biztosított: a páciensek ellazult állapotban egy díványon fekve számoltak be gondolataikról. Ez a módszer – bár egyszerűnek tűnik – mégis gyakran nehézségekbe ütközik: a beteg nem beszél. Freud ennek a leküzdésében látta a tudattalan megismerésének módját, hiszen állítása szerint nem véletlen, hogy az egyén valamiről nem beszél, hanem azért alakul ez ki, mert ahhoz az emlékhez valamilyen fájdalom, vagy negatív emlék társul. A negatív emlék közös felidézése magyarázatot adhat az egyén lelki problémájára, hiszen tudjuk, hogy az emlékek - akár aktívak, akár elfojtottak – személyiségünk alakításában fontos szerepet játszanak. A pszichoanalízis nemcsak a kor pszichológusait, hanem művészeit is mélyen elgondolkodtatta, Magyarországon József Attila volt az, aki behatóan tanulmányozta Freud módszerét, és költészetét ennek alárendelte. Több versében nyomon követhető a pszichoanalitikus elmélet hatása, de nemcsak költőként, hanem megtört lelkű bipoláris személyiségként maga is átesett pszichoanalitikus vizsgálatokon. Ennek egyik legmegrendítőbb tanúbizonysága a Szabad ötletek jegyzéke című, halála után publikált gondolatfolyam, melynek fő szerkesztő elve a rögtönzött, gyors asszociáció. Ezzel a művel külön foglalkozásban találsz részletes ismertetőt.
Fogalmak
Sigmund Freud jutott arra a felfedezésre, hogy ha nem tudunk minden cselekedetünkről számot adni a tudat fogalmainak segítségével, akkor logikusan feltételeznünk kell valamilyen nem a tudatossághoz tartozó instancia jelenlétét: a tudattalant. Elszólásaink, álmaink, magunk számára is megmagyarázhatatlan cselekedeteink vezették őt a tudattalan fogalmának bevezetése felé. A tudatelőttes Freud szerint olyan tartalmakat jelöl a lelki tartományokban, amelyek könnyedén tudatossá válhatnak. Azt feltételezte továbbá, hogy a tudattalan tartalmazza mindazon emlékeket is, melyek nem idézhetők úgy fel, mint a tudatelőttes emlékek, hanem elfojtás alá kerültek, ám hatásuk nagyon sok tudatosnak feltételezett cselekedetünkön érződik. Ezek az elfojtott emlékek, események soha nem közvetlenül, hanem kerülő úton nyilvánulnak meg: a tisztaságmánia látszólag ártatlan hétköznapi hóbort, ám a hátterében súlyos, fel nem dolgozott traumák állhatnak. Lelki betegségeink oka tehát a tudattalanban keresendő. A tapasztalat érzékszerveink és gondolataink segítségével a világról alkotott tudás, személyes átélés.
Kapcsolódó információ
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
