Vonások

Jelen foglalkozás célja, hogy megismerjük a kreativitás fogalmát, annak szintjeit, a kreatív ember fő tulajdonságait és megtanuljuk az alkotás folyamatának szakaszait, valamint képet kapjunk az intelligencia és a kreativitás összefüggéseiről.

A lecke az alábbi tartalmi egységekre tagolódik:

- A kreativitás fogalma

- A kreatív ember jellemzői

- A kreativitás szintjei

- Az alkotás folyamatának lépései

- A kreativitás mérése

- A kreativitás és az intelligencia kapcsolata

Kezdjük tehát az alapfogalmak tisztázásával, a téma bemutatásával! A kreativitást az 50-es években Guilford kezdte el vizsgálni. Szerinte a kreativitás alkotóképességet, teremtőképességet jelent, amely során a különféle képességek szerveződése lehetővé teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolását, újszerű értelmezését és új formában történő megjelenését. Guilford szerint a kreativitás a divergens (széttartó) gondolkodásban nyilvánul meg. A divergens gondolkodás teszi lehetővé egy probléma több oldalról való megközelítését annak megoldása során, illetve olyan elemek összekapcsolását, amelyeket rendszerint egymástól függetlennek, vagy össze nem illőnek tartunk.

A divergens gondolkodást segítő feladatoknak egyszerre több helyes megoldása is létezik. Összefoglalva a divergens gondolkodás megmutatkozik:

- A problémák iránti érzékenységben

- A gondolkodás könnyedségében (fluencia), amely a szavak, gondolatok közötti kapcsolatok gyors képzésében nyilvánul meg.

- A gondolkodás rugalmasságában (flexibilitás), ez teszi lehetővé a megoldások célszerű variálását.

- A gondolkodás eredetisége (originalitás), a szokatlan megoldások képességében rejlik.

Többen is vizsgálták, hogy melyek azok a személyiségjegyek, amelyek az alkotó embert jellemzik. Cropley a kreatív ember a következő tulajdonságait említi:

- Változásra törekvés

- Merészség

- Impulzivitás (kevésbé képes kontrollálni magát)

- A fegyelmezetlenségre való hajlam, az általuk elért cél érdekében

- Nyitottság az új elképzelések iránt

- Nonkonformizmus

- A tekintély megkérdőjelezése

- Gyors, rugalmas reagálás az új helyzetekre

Az intelligencia a divergens gondolkodással ellentétes konvergens (összetartó) gondolkodáson alapszik. A konvergens gondolkodás lényege, hogy egy adott probléma megoldásánál, már a jól bevált megoldást, sémát alkalmazzuk.

Értékelés

A kreativitás mérése, hasonlóan az intelligenciához, tesztekkel történik. A tesztek legfőbb jellegzetessége, hogy olyan feladatokat tartalmaz, amelynek több helyes megoldása létezik. Guilford a kreativitás mérésére dolgozta ki a „Szokatlan használat” tesztjét, amely olyan kérdéseket tartalmaz, hogy mire lehet használni egy vödröt, egy kapukulcsot vagy egy poharat stb. A kreativitás vizsgálatának rajzos formája a „Körök tesztje”, ahol a megadott körökből kell rajzolni valami olyat, amelynek a kör részét képezi. A teszteket a fluencia, a válaszok száma, a flexibilitás, a használt kategóriák száma és az originalitás, azaz az eredetiség szempontjából értékelik.

Guilford kreativitásról llink