Nyugati kultúra
A szülés biológiája mindenütt a világon ugyanolyan. A gyermekváráshoz, terhességhez való viszonyulás és a szülés közbeni eljárások, hagyományok kulturálisan meghatározottak, népenként, népcsoportonként és időhöz kötötten is változhatnak. A nyugati kultúrában (Európa, USA) a gyermekek nagy része ma már kórházban születik, szülésznő és orvos felügyelete mellett. A XIX. században még otthon szültek a nők, jobbára csak a bábára vagy a nőrokonokra számítva. A XX. század végétől ez szinte mozgalomként éledt újra hazánkban (ismét sokan szeretnék az otthonszülés intimitását, meghittségét választani), sok vitát váltva ki ezzel az orvosok és a társadalom körében. Az ellenzők főként azzal érvelnek, hogy komplikációk esetén a kórházi körülmények (pl. műtőszoba, inkubátor, stb.) adott esetben megmenthetik a gyermek és az anya életét is. Másrészről a nyugati kultúrákban általában örömteli esemény a babavárás és az egészséges csecsemő születése. Persze ezt is befolyásolja a család anyagi és kulturális szintje, a baba neméhez kapcsolódó elvárások (sok esetben csak a fiú utódnak örülnek igazán, főleg az elsőszülött esetén). A beteg, illetve rendellenességgel született gyermekek esetén nagyon nehézzé válik a szülők helyzete. Egy efféle traumát egy jól működő, szeretetteljes család is nehezen tud feldolgozni.
Afrika
Afrika egyes népcsoportjainál a szülést a nők titokban és egyedül, segítség nélkül hajtják végre. A vajúdás kezdetekor elvonulnak a többiektől, és már csak újszülöttjükkel együtt térnek vissza a közösséghez. A természeti népeknél gyakori, hogy nem csinálnak problémát ebből a természetes folyamatból: náluk a születés és a halál is az élet velejárója. Vannak olyan más afrikai törzsek, akiknél szigorúan csak az asszonyok lehetnek jelen a vajúdás és a szülés során. Náluk ilyenkor még a férjet is elzavarják otthonról, és minden eszközét kirakják a házból. Van példa arra is az egyik nigériai törzsnél, hogy a terhességet betegségnek tartják, ezért a várandós anyát „gyógyítóra” bízzák. Természetesen sokféle hiedelem, babona is kapcsolódik a születéshez. Ahol fejletlen a tudomány, iskolázatlanok az emberek, ott a szülést is sokszor misztikus eseménynek tartják, s eszerint is járnak el a szülő nővel. Mégis a kulturális hagyományok különbségei ellenére is a legtöbb esetben a család és a közösség számára is boldog esemény egy új jövevény érkezése.
Orvosok
Sokan úgy vélik, és a statisztikák is ezt támasztják alá, hogy a vajúdás és szülés közbeni orvosi beavatkozásra manapság többször van példa mint szükség. Azaz a fejlett orvostudománynak, a jól képzett orvosoknak és a korszerű kórházaknak köszönhető lehetőségeket előszeretettel veszik igénybe a kismamák. Ilyenek például a fájdalom csillapítására szolgáló módszerek, például az epidurális érzéstelenítés. Sok vita folyik a különféle gyógyszerek esetleges magzatot károsító mellékhatásairól. A lehetséges veszélyek, illetve sok esetben inkább csak a félelmeik miatt sok anya nem meri vállalni a fájdalomcsillapítás kockázatait. Kétségtelen nagy előnye viszont az, hogy nem merül ki teljesen a szülő nő. A nem "megszenvedett" szülés kevésbé kimerítő az anya és az újszülött részére, így a kettejük közti kapcsolatfelvétel testileg és lelkileg is kiegyensúlyozottabban folyhat. A másik gyakran előforduló orvosi beavatkozás a szülés mesterséges beindítása (gyógyszerekkel, burokrepesztéssel), illetve a magzat műtéti úton való kiemelése az anya testéből. Természetesen a császármetszést a baba és anyja egészsége érdekében, sokszor életmentő műtétként és csak indokolt esetekben szabad és kell elvégeznie az orvosoknak.
Kapcsolódó információk:
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
