Tananyag választó:
A személyiségelméletek vitatott kérdései
Jegyzet szerkesztése:
Érvek amellett, hogy a konzisztenciára vonatkozó intuícióink hibásak
Eszköztár:

Általánosítás

Sok társadalmi kutatás szerint hibásan értelmezzük a körülöttünk élő emberek viselkedését egyszerűen azért, mert hajlamosak vagyunk erre. Mi lehet az ilyen torzulások oka? Az ember általánosít, azaz sokszor közvetlen tapasztalataival nem megegyező, esetleg ellentétes jelenségeket is igyekszik a megszokásainak, az adott személlyel kapcsolatban felállított belső elméleteinek megfelelően igazolni. A körülöttünk élők viselkedését sztereotip módon értelmezzük, azaz kialakult véleményünket hajlamosak vagyunk akkor is fenntartani, ha az adott szituáció nem igazolja véleményünket.

Állandóság

Sokszor az aktuális élethelyzet határozza meg a viselkedést. Az ember hajlamos gyorsan agresszívnak elkönyvelni valakit, akit néhány találkozáskor agresszívnak látott. Ez persze lehet helyes következtetés is, de valószínűbb, hogy az egyént agresszív viselkedését nem belső indíttatás, beállítódás határozza meg, hanem az adott élethelyzet, és ugyanaz a személy egy nyugodt környezetben kiegyensúlyozottan, nyugodtan viselkedne.

Jelenlét és hiba

A sztereotípiák kialakulásának kedvez, hogy egy embertársunkról alkotott véleményünk alapját olyan élmények jelentik, amikor magunk is jelen vagyunk, azaz mi magunk érzékeljük az illető viselkedését. Ez a nézet nem vet számot azzal a ténnyel, hogy a másik személy viselkedését jelentősen meghatározza a másik fél jelenléte, azaz egy személy éppen azért viselkedik hasonló módon jelenlétünkben, mert adott magatartásformája kiválasztásában jelentős szerepet játszik a mi jelenlétünk.

Kevés adat

A sztereotípiák szerepe életünkben éppen az, hogy viszonylag kevés adat alapján tudjunk kialakítani valakiről véleményünket, hiszen nem járhatunk utána mindennek, nem ismerhetünk meg részletesen mindenkit, sőt általában nincs is szükség ilyen feltáró kutatásra emberi kapcsolataink során. Ez a módszer segít a mindennapokban való eligazodásban, de hibákat is rejt magában: ha valakivel rendszeresen találkozunk – mondjuk iskolában, munkahelyen - és tapasztalataink szerint az illető viselkedésében nem észlelhetők nagy kilengések (például mindig nyugodt) viselkedését állandónak látjuk. A hasonló szituációk azonban hasonló viselkedést szülnek, így ezekből nem lehet biztosan következtetni az egyén személyiségére, jellemző viselkedésére, hiszen csak hasonló szituációkra ad hasonló válaszokat. A fentiek tehát egy általános emberi jellemzőre világítanak rá, mely természetesen a mindennapi életben való eligazodást segíti, ennek a funkciójának tökéletesen meg is felel, de nem alkalmas egy személy személyiségének leírására, elemzésére.