Közvetlen megfigyelés
A kísérleti és a korrelációs módszer ismertetése után most nézzünk olyan kutatási módszereket, melyek megbízhatósága, pontossága talán elmarad az eddig tárgyaltakétól, ezek a módszerek mégis széles körben ismertek és alkalmazottak, mert olyan adatokra tehetünk szert segítségükkel, amiket laboratóriumi kísérletekben nem produkálhatunk. Az egyik ilyen módszer a közvetlen megfigyelés. Ennek lényege, hogy a vizsgálat alanyait – embereket és állatokat egyaránt – természetes közegükben figyelünk meg. A természetes közeg lehetővé teszi, hogy olyan értékeket kapjunk, ami a laboratóriumi körülmények között szükségszerűen torzulna. A közvetlen megfigyeléses eljárás kiválóan alkalmazható a viselkedés, a társas viszonyok megfigyelésére és leírására. Az így begyűjtött eredményeket, adatokat azonban nagy gondossággal kell kezelnünk, hiszen a vizsgálatot végző személy nem tudja sem befolyásolni, sem maradéktalanul számba venni a fennálló körülményeket, így nagy az esélye, hogy különálló dolgok között oksági kapcsolatot állít fel, vagy természetes körülményként értékel máskor nem jelentkező, eseti tényezőket. A megfigyeléses módszer speciális esetekben alkalmazható laboratóriumi körülmények között is, ilyenkor a természetes környezetet a laboratórium keretei között kell létrehozni. Ilyen vizsgálatokat olyan témákban alkalmaznak, amikor a közvetlen megfigyelés nem lehetséges, például az alvási szokások vizsgálatakor. A megfigyelés ezekben az esetekben jóval komplexebb, több tényezőre kiterjedhet, hiszen a kutató saját személyén kívül használhatja a laboratóriumi eszközöket is, így mondjuk nemcsak az alvó személyről magáról kaphatunk képet, de mérhetjük szívritmusát, testhőmérsékletét, izmai feszültését stb. is.
Kérdőíves eljárás
Egy másik elterjedt, laboratóriumon kívüli vizsgálati módszer a kérdőíves eljárás. Előnye, hogy a vizsgálati személytől olyan dolgokat tudhatunk meg, amit sem kísérleti sem megfigyeléses módszerrel nem tehetnénk, mondjuk az idő rövidsége miatt. A kérdőíves eljárás legnagyobb hátránya, hogy figyelembe kell vennünk azt, hogy a vizsgálat alanyai megpróbálják magukat „jobb színben” feltüntetni, azaz úgy válaszolnak, hogy a kérdésre a szerintük legmegfelelőbb választ adják akkor is, ha az nem teljesen felel meg a valóságnak. A válaszadók nemcsak saját értékrendjüknek kívánnak ilyenkor megfelelni, de megpróbálják kitalálni a kérdést feltevő személy szándékait is, így érve el a maguk szemében jobb eredményt, ami a vizsgálat szempontjából azonban zavaró. A kérdőíves eljárásnak számos módszertani és matematikai módszer áll rendelkezésére, hogy a válaszadók természetéből eredő torzulásokat korrigálják. Ezek egyike a minta helyes megválasztása. A megkérdezettek körének összeállításakor arra kel törekedni, hogy a vizsgált kérdésben, kérdésekben leginkább leképezzék a megvizsgálni kívánt népességet. Ezt nevezzük a minta reprezentativitásának. A kérdőíves módszer további műveleteiről a statisztikáról szóló foglalkozásban tudhatsz meg többet. A kérdőíves eljárást nemcsak a pszichológia, de más egyéb tudományterület is használja, így például a szociológia és a politikatudományok. Kérdőíves eljárással készülnek a politikai szimpátiát mérő kutatások is. A tudományok ezen vívmányait sok területen alkalmazhatjuk, a kérdőíveket ma már az üzleti élet, a kereskedelem is alkalmazza, termékek, szolgáltatások megítélésének felmérésére.
Esettanulmány
A közvetett vizsgálati módszerek sorában meg kell még említenünk az ún. esettanulmányokat is. Esettanulmánynak azokat a vizsgálatokat nevezzük, ahol a kutató arra kéri vizsgálata alanyát, hogy mesélje el élettörténetét. Az esettanulmányok hatékonyságát természetesen több tényező befolyásolja, nem megbecsülhető, mire emlékszik a kérdezett, mint ahogy az sem, mit kíván megosztani a kutatóval. Mikor embereket arra kérünk meséljék el egész életüket, leginkább csak azokra a dolgokra emlékeznek, ami valamilyen külső vagy belső ok miatt megragadt emlékezetükben, így természetesen teljes, mindenre kiterjedő életrajzokat ezzel a módszerrel sem kaphatunk.
Kapcsolódó információk:
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
