A nemzeti parkok kialakítása, működése
Az európai gyarmatosítástól csaknem érintett hatalmas területeket viszonylag egyszerű volt védeni a XIX. századi Amerikában, Ausztráliában vagy Dél-Afrikában. A csekély számú bennszülött nemigen tanúsított ellenállást, már csak azért sem, meg sem kérdezték őket. Bizonyos esetekben csupán a megvédendő „objektum” részének tekintették, ha éppen ki nem iktatták őket teljesen. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (UICN) 1969-ben Új-delhiben tartott közgyűlésén szükségesnek tartotta megfogalmazni a nemzeti parkok főbb ismérveit, a működtetésükkel kapcsolatos feladatokat. A nemzeti park viszonylag nagy, egy vagy több ökoszisztémát magába foglaló terület, amelyet nem, vagy csak kevésbé változtatott meg az ember tevékenysége. Az ott élő növény- és állatfajok, a területén található geológiai képződmények tudományos, oktatási vagy üdülési szempontból különösen érdekesek, vagy a táj jelentős esztétikai értéket képvisel. A nemzeti park területén az ország felelős hatósága megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozza és mielőbb megszüntesse a kitermelést és a területfoglalást, valamint gondoskodjék a park ökológiai, geomorfológiai és esztétikai egységének megőrzéséről. A terület látogatása bizonyos feltételek mellett (szabályozott módon) pihenési, oktatási és kulturális célból engedélyezett. A nemzeti parkok szervezeti felépítése a földtulajdon és a parkot irányító intézmény jellege szerint országonként más és más. A nemzeti parkok az esetek többségében állami tulajdonban vannak, országos (pl. Lengyelország, Svédország, Románia, hazánk), vagy tartományi (Kanada) irányítás alatt. Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban a földterület tulajdonjoga változó arányban oszlik meg a helyi közösségek, magánszemélyek és az állam között.
Az első nemzeti parkok
A nemzeti parkok és más természetvédelmi területek létesítésének célja kezdettől fogva az értékes tájak, növény- és állatfajok intézményes megóvása. Az első alkalommal egy területet a fenti elvek alapján 1864-ben az Egyesült Államokban helyeztek állami védelem alá. 1864. június 30. Abraham Lincoln által aláírt törvény a Kaliforniai Yosemite Valley-t és a Giant Sequoias-i Mariposa Grove-t állami tulajdonba vette létrehozva ezzel a Yosemite Nemzeti Park-ot. 1909. május 24-én alakultak meg az első európai nemzeti parkok, ennek emlékére minden év május 24-én ünneplik az Európai Nemzeti Parkok Napját. A világ első nemzeti parkját, a Yellowstone-t 1872-ben alapították az Amerikai Egyesült Államokban, mégis csak 1916-ban készült törvény a Nemzeti Park Szolgálat (National Park Service) megalakulásáról, amely azóta is feladatának tekinti az ország védett területeinek megóvását az évről évre növekvő turistaáradattal járó civilizációs ártalmaktól, a példából lenne mit tanulni. A Yellowstone Nemzeti Park a világ legrégibb nemzeti parkja. A 8980 négyzetkilométeren elterülő park az Amerikai Egyesült Államokban van, Wyoming, Montana és Idaho államok területén. Híres gejzírjeiről, hőforrásairól és a park területén található egyéb geotermikus jelenségekről. Grizzly medvék, farkasok, szabad bölénycsordák és jávorszarvasok is lakják. A Nagy Yellowstone Ökorendszer központi része, a Föld legnagyobb érintetlen ökorendszereinek egyike. A park a Yellowstone folyóról kapta a nevét. Eredetileg francia vadászok nevezték el "Roche Jaune"-nak (valószínűleg a Hidatsa nyelvű "Mi tsi a-da-zi" névből), a később ideérkező angol nyelvet beszélő trapperek pedig ezt "yellow stone"-ra fordították ("sárga kő"). Közkeletű, hogy a folyót a Yellowstone-i Grand Canyon sárga szikláiról nevezték el, de az indián név inkább a mai Billings (Montana) közelében látható sárgás meredélyeket jelölhette eredetileg.
A hazai nemzeti parkok rövid bemutatása
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Alapítási éve: 1973. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területe Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket, valamint Heves megye Tisza-tavi kis szeletét foglalja magába. 1100 négyzetkilométernyi védett területére az alföldi élőhelytípusok változatossága jellemző. A nemzeti park 1999. december 1. óta a Világörökség része. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Magyarország egyik legjellegzetesebb földrajzi térsége a Duna-Tisza köze. Az itt található természeti értékek megóvását a - hazánkban másodikként, 1975-ben megalakult - Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága látja el. A természetvédelem célja a Duna-Tisza köze jellegzetes arculatának, a táj természeti értékeinek, földtani és felszínalaktani képződményeinek, vizeinek megőrzése, ezen értékek tudományos kutatása és oktatási, ismeretterjesztési célú bemutatása. A kiemelkedő természeti értékek nemzetközi elismeréseképpen a KNP területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra (MAB) programja 1979-ben Bioszféra Rezervátummá nyilvánította. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Magyarország egyik legváltozatosabb vidékének, az Északi-középhegység és az Alföld egy részének természetvédelmi felügyeletét látja el. A Bükki Nemzeti Park Magyarország északkeleti részén, az Északi-középhegységben elhelyezkedő Bükk-hegység tömbjét foglalja magába. 1976. december 28-án alapították, területe ma 43 200 ha. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Az Aggteleki Nemzeti Park 1985. január 1-én alakult, Észak-Magyarország festői karsztvidékén. Területe 19708 hektár. E középhegységi táj a Gömör-Tornai karszthegység déli nyúlványa, 5-600 méter magasságú fennsík jellegű rögökkel, melyeket apró medencék, karsztos szurdokvölgyek és széles talpú, hegységszerkezeti vonalak mentén futó folyóvölgyek tagolnak. 1995-ben az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangvilága felkerült az UNESCO Világörökség Listájára. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság A Fertőt már 1977-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították, nemzeti park címet azonban csak 1991-ben kapott. A tó osztrák részén és a hozzá csatlakozó Fertőzugban 1994. tavaszán szintén nemzeti parkot avattak - "Nationalpark Neusiedler See - Seewinkel" néven. A két szomszédos állam - amelyeket a történelmi hagyományok évszázadok óta összekötnek - az együttműködés szép példáját valósította meg a gyakorlatban. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság A Duna-Dráva Nemzeti Park megalakulását több éves előkészítő munka előzte meg, amely a magyar Országgyűlés 1991. évi határozatának megfelelően, eredetileg az akkori Jugoszláviával közös nemzeti park létrehozását célozta "e folyók, mellékágrendszerük, valamint a környező területek természeti értékeinek, a felszíni és felszín alatti vízkészleteknek, továbbá az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más megújuló természeti erőforrásainak nemzetközi védelmére". Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság A Dél-kelet Alföld sajátos hangulatú tájain számtalan országos, sőt nemzetközi jelentőségű természeti érték található. A természetföldrajzi adottságok, különösen a Körösök és a Maros folyó természetalakító tevékenysége során kialakult jellegzetes tájszerkezet szükségessé tette e területek egységes természetvédelmi kezelését. A Körös-Maros Nemzeti Park hazánk hetedik nemzeti parkjaként alakult meg 1997 januárjában. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Veszprém és Zala megye rendkívül változatos földrajzi adottságai kiemelkedően sok természeti értéket őriztek meg számunkra. A Balaton északi partvonalától a Rába síkjáig, a Marcal folyó völgyétől a Tési-fennsíkig, a Mura-mentétől a Kis-Balatonig számos geológiai, botanikai, zoológiai és tájképi érték érdemelte ki a természetvédelmi oltalmat. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe Magyarország sűrűn lakott, infrastrukturális és ipari létesítményekkel behálózott középső részén helyezkedik el. A térségre ható környezeti ártalmak az ország más tájegységeihez viszonyítva hatványozottan jelentkeznek, ezért a konfliktusokkal terhelt természeti környezet védelme különösen nagy erőfeszítéseket igényel. Ugyanakkor a természeti értékek változatossága, sokszínűsége még ma is lenyűgöző, akár a síkvidéki, akár a hegyvidéki védett területeket vagy a vizes élőhelyeket tekintjük.
A védelem alatt álló fajok besorolása
A természetvédelemről szóló 1982. évi 4. számú törvényerejű rendelet alapján közérdekből a természetvédelmi hatóság által védelem alá helyezett állatokat és növényeket nevezzük védett fajoknak. Az állatok esetében 1990. december 31-től 180 gerinctelen, valamint 439 gerinces állatfaj volt védett Magyarországon. A védett gerinces állatok zöme madár (327 faj), a védett emlősök száma 55. A halak közül 26 faj, továbbá valamennyi hazai béka, gyík- és kígyófaj védett. Tudományos, kulturális vagy közérdekből védetté nyilváníthatók egyes vadon élő állatfajok, a kiveszőben lévő hazai ősi állatfajták. Védetté kell nyilvánítani a vadon élő állatfaj jellegzetes élőhelyét, ha a faj vagy fajta megóvása másként nem oldható meg. A védett állatok eszmei értékét jogszabály határozza meg. Ezen állatok elejtése, befogása, fiókáik, tojásaik gyűjtése, élőhelyének zavarása tilos, büntetendő. A fokozottan védett állatok esetében a védelem kiterjed az ország egész területére, a faj minden egyedére és bármely fejlődési stádiumára, sőt a már a preparált példányokra is. A védetté nyilvánítás (növények és állatok esetében egyaránt) valamely környezeti elem átlagostól eltérő védettségének meghatározása és kinyilvánítása irányuló eljárás. A környezetvédelem célja általában a természetes és mesterséges környezeti összetevők, elemek védelme, de ezen belül is vannak olyan környezeti összetevők, elemek, melyek éppen fokozott sérülékenységük miatt kiemelt védelmet érdemelnek. A védetté nyilvánítás eljárása az adott környezeti elemért felelős hatóság feladata. A védetté nyilvánításra jogszabályban vagy egyedi hatósági határozatban kerülhet sor. A védettség valamely tevékenységek korlátozásában, esetleg tilalmában jelenik meg a környezethasználat szabályainak átlagostól eltérő megállapításában.
Kapcsolódó képek:
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
