A fosszilis energiahordozók leváltása
A fosszilis energiahordozók azért nem tekinthetők megújuló energiaforrásnak, mert az évmilliókkal ezelőtt, a különféle élőlények által, a Napból származó energiát elégeti, gázneművé alakítja. Ez a légkörből már nem nyerhető vissza energia formájában, legalábbis nincs rá megoldás. A véges források előbb, vagy utóbb kimerülnek, többek között ezért is fordult (és a környezet kímélése miatt) az érdeklődés a megújuló energiaforrások felé. A m
Napelem
egújuló energiaforrások alkalmazása teljesen más szerkezetű és szemléletű energiatermelést és hasznosítási módszereket jelent, mint azt hosszú évtizedek alatt megszokhattuk. Előnyük éppen ezzel függ össze. Az óriási méretű, központosított erőművi rendszerekkel szemben elsősorban olyan decentralizált rendszerben kell gondolkoznunk, amely a helyi adottságokat kihasználva az adott helyen fellelhető erőforrásokra támaszkodik. Megújuló energiaforrásként általában azokat az energiahordozókat vesszük számba, melyek a kiaknázás után rövid időn belül újratermelődnek. A „rövid idő” kifejezés természetesen relatív, attól függően, hogy milyen időtávot sorolunk ide, ámde rögtön kapunk egy viszonyítási alapot akkor, ha belegondolunk, hogy például a fosszilis energiahordozók geológiai időléptékkel mérve megújulnak, de emberi időléptékkel mérve fogyóknak tekintendők. A megújuló energiaforrás olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (nap-, szél-, geotermikus-, vízenergia, biomassza, stb.)Helyi és globális környezetünk állapota folyamatosan romlik. A légkörben fe
Szélturbina
lhalmozódott ember termelte gázok klimatikus változásokat indítottak el. Az üvegházhatás és az ózonréteg vékonyodása egyre beláthatatlanabb következményekkel jár a földi ökoszisztémára, a klíma radikális változása nyomán. Az energiatermelés alapvetően befolyásolja ezt a folyamatot, amelyért a társadalom a felelős. A megújuló energiaforrások úgy használhatók fel energiatermelésre, hogy közben nem, vagy csak igen kis mértékben bocsátanak ki a környezetre káros anyagokat (ilyen például a napelemek anyaga azok élettartamának lejárta után, vagy a szélturbinák lapátjának anyaga a szétszerelés után). Ezek a károsanyag-kibocsátások azonban technikailag jól kezelhetőek és megfelelő előírások betartásával a környezeti kockázat minimálisra csökkenthető. Ez a légszennyezés mértékének csökkenését jelenti, ami pedig a lakosság egészségi állapotának javulását hozza magával. Az egészségügyi kiadások csökkenése pedig megtakarítást jelent a nemzetgazdaságnak. A tiszta területek értéke növekszik. A helyi erőforrások ésszerű hasznosítása munkahelyeket teremt és lehetővé teszi, hogy az energiára fordított költségek a helyi gazdaságokat erősítsék, ezzel erősítve az adott terület népesség megtartó képességét. A megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság képezik a jövő energetikai alapját. Azért, hogy a döntéshozók érintett köre és a társadalom minél hamarabb ismerje fel az „alternatív” energiaforrások hasznát, az Energia Klub együttműködik más csoportokkal, így zöld és egyéb civil szervezetekkel, szakmai szövetségekkel, energiahatékonysági és megújuló energia iparban tevékenykedő cégekkel. Ennek keretében kis léptékű bemutató projekteket, demonstratív rendezvényeket, kerekasztal-beszélgetéseket kezdeményez. Kiadványokkal, tanulmányokkal, oktatócsomaggal népszerűsíti az alternatív energia alkalmazását, valamint tevőleges programokkal járul hozzá a hátrányos helyzetűek energiaszámláinak csökkentéséhez. Példák megújuló energiaforrásokra: napenergia, szélenergia, biomassza (növényi és állati eredetű szerves anyagok), geotermikus energia, vízenergia. A geotermikus energia kivételével a felsoroltak közvetlen vagy közvetett módon a nap energiájából származnak. A geotermikus energia a Föld mélyében zajló radioaktív folyamatokból származik.
Az energiagazdálkodás
Az energiagazdálkodás fontossága az ellátás a takarékosságban és a biztonságban rejlik, ennek három fő alappillére van: Ellátásbiztonság. Az energiaszolgáltatások a vezetékes közszolgáltatások kialakulásával a létbiztonság összetevőjévé váltak. Az igények kielégítését a civilizált világban a fejlettség, az életminőség mutatószámának, a civilizáció részének szokás tekinteni. A biztonság jó minőségű, folyamatos, kis kockázatú rendelkezésre állást jelent. Gazdaságosság. Az ellátási költségeket elsősorban a rendelkezésre álló energiahordozó struktúra határozza meg. Az energiahordozók korlátozott rendelkezésre állása és egyenlőtlen földrajzi eloszlása következtében ezek folyamatosan növekednek. Az ellátási költségeket jelentősen befolyásolják a tulajdonviszonyok is. Közösségi (állami) tulajdon esetén érvényesíthető a legkisebb költség elve, magántulajdon esetén a fő elv a profit maximalizálása. Piaci viszonyok között a korábbi természetes, közösségi monopólium piaci monopóliummá alakulhat át, ami indokolatlanul drágíthatja e szolgáltatásokat. Környezetvédelem. Az igények kielégítéshez szükséges energiaátalakítás irreverzibilis, növeli az entrópiát, növeli az ember ökológiai lábnyomát a földön, ezáltal veszélyezteti a földi életet. Ezért alakultak ki az emberiség lelkiismeretére apelláló, önvédelmi környezetvédelmi mozgalmak. Mégsem akar senki sem kevesebbet fogyasztani. Sőt a környezetvédelmi törekvések is a globális manipuláció áldozatává válnak. Dr. Járosi Márton: MAGYAR ENERGIAPOLITIKA — 2006
Az energiatakarékosság
A tudományos-technikai fejlődéssel együtt korunkban mind nagyobb ütemben nő az energiafelhasználás, sőt az energiatermelés növekedése meg is előzte más gazdasági mutatók változását. A különböző energiafajtákat mind sokrétűbben használják fel. Ez azzal a következménnyel jár, hogy az energiafogyasztás világszerte gyors ütemben növekszik. A tapasztalatok szerint, ahogy nő az egy főre jutó nemzeti jövedelem, úgy nő – vele párhuzamosan, de nem azonos ütemben – az energiafogyasztás is. Jelenleg az emberiség energiaszükségletének szinte teljes egészét, 97-98%-át a fogyó energiaforrások csoportjába tartozó energiahordozókból fedezi. Figyelembe kell vennünk, hogy Földünk energiakészlete véges, és rohamosan fogy. A jelenlegi energiatermelés nagymértékű környezetszennyezéssel jár, amelynek mértéke mára meghaladta a természeti rendszerek tűrőképességét. Ennek következtében olyan helyi és világméretű folyamatok alakultak ki (globális klímaváltozás, savas esők), amelyek károsan hatnak minden emberre. Az energiaárak nemcsak hazánkban, de a fejlett ipari országokban is az infláció mértékét meghaladó ütemben növekednek, ezért a költségvetés egyre nagyobb hányada fordítódik az energiaszámlák kifizetésére. A fenti okok miatt az energia hatékony felhasználása egyre nagyobb jelentőséggel bír, ami minden ember szempontjából azt jelenti, hogy a takarékoskodás kíméli a zsebünket, ezenkívül védi bolygónkat, és hozzájárul ahhoz, hogy természeti környezetünk élvezhető maradjon. Európában a teljes energiafogyasztás 40 százalékát teszi ki az épületek hűtése és fűtése. Az energiafogyasztás ésszerűsítése nemcsak az erre költött pénz mennyiségét csökkenti, hanem a környezetterhelést is: az energia legtöbb formájának előállítása ugyanis szennyezi a környezetet. A jelenlegi energiapazarlási szokásokon sürgősen változtatni kell vagy önszántunkból, vagy kényszerből.
Kapcsolódó információk:
Kapcsolódó képek:
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
