Köztudott, hogy a technológia fejlődése révén bekövetkezett az Internet forradalma, a digitális tartalmon alapuló szolgáltatások és termékek egyre nagyobb szerepet játszanak a kibontakozó új gazdaságban. A kereskedelemtől az oktatásig nincs a gazdaságnak olyan szférája, ahova a digitális szolgáltatások és termékek ne törtek volna be, vagy ne kívánnának még nagyobb részt meghódítani. A Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) egy friss jelentése szerint a világ lakosságának kb. 10 %-a már "on-line", azaz közvetlen számítógépes kapcsolatban van, mely kb. 605 millió felhasználót jelent. Ez a szám sokkal gyorsabban nő, mint ahogy erre számítani lehetett és egy optimista előjelzés szerint a világ lakosságából közel 2 milliárd "net" elérhetőséggel rendelkező lakosa lesz 2009-re.

Az Internet hatása a szellemi tulajdon területére köztudomású. A szellemi tulajdon egész jellege megváltozott azzal, hogy a technikai fejlődéssel a hozzáférés a szellemi tulajdonokhoz, azoknak cseréje, felhasználása mind, mind új területet kapott. A szerzői jog területén pl. köztudott, hogy sok irodalmi mű, film már átkerült egy digitális környezetbe. A szoftver, melyet szabadalom vagy szerzői jog véd, a digitális technológiák alapja, hiszen a szoftver nyújtja azt a lehetőséget, amelyben a különböző programok a digitális hálózatban hasznosíthatók. Csak hozzávetőleges szám, de kb. 40 %-a a szoftver programoknak jogosulatlanul került felhasználásra, ami kb. 11 milliárd USD veszteséget jelent. A hagyományos szerzői jogi műfajokban, mint pl. a könyvek és az újságok területén, hatalmas a fejlődés. Számos on-line könyvtár működik a "net"-en, amely szabad belépést biztosit az Internetezőknek. Ma már az újságok területén is nagyon népszerűek a digitális kiadások, ahol az újságolvasók ingyen juthatnak hozzáféréshez.

Érdekes statisztika, melyet szintén a WIPO tett közzé, hogy 2002 szeptemberében a The New York Times több internetes látogatót kapott a honlapján, mint amennyi újságot azon a napon nyomtatott formában eladott. Természetesen vannak olyan könyvtárak és publikációk, melyet csak fizetés ellenében lehet igénybe venni. Beszélhetünk még múzeumok és galériák digitalizált anyagáról is, pl. az Artnet 16 ezer művész művét teszi közzé. A védjegyjog területén kiemelném, hogy még nagyobb jelentősége van a digitális környezetben a védjegyhez fűződő fogyasztói megítélésnek. Egy virtuális környezetben ugyanis a védjegyhez fűződő jó hírnév és minőségi követelmények még inkább szerepet kapnak. Az elektronikus kereskedelem nagy része ugyanis bizalomra épül és ez a bizalom a védjegy ismertségén is alapulhat. Az Internetnek nagy hatása van a domain név és a védjegyhasználat új területeire, és felvet még számos olyan kérdést, melyek önálló előadás témái lehetnének.

A szabadalmakat sem kímélte meg az Internet elterjedése. Egyre nagyobb igény mutatkozott arra, hogy a szoftvereket és az üzleti módszereket is szabadalmaztatni lehessen. Ennek irányába mozdult el először az Egyesült Államok kodifikációja, majd most már az Európai Közösség törvényhozása is. Az Európai Parlamentben hosszas viták után eldőlt, hogy a szoftverek és üzleti módszerek szabadalmaztathatósága a digitális társadalom jövője szempontjából elengedhetetlen. A szellemi tulajdonjogok jogosultjainak nagy közössége, beleértve a filmgyártóktól a zeneszerzőkig, a szoftverfejlesztőktől a kiadókig terjedő vegyes társadalmat, egyformán igényli a jogbiztonságot, a kiszámíthatóságot és a kalózoktól való védelmet. Ezt az igényt csak nemzetközi szinten lehet biztosítani, és ennek hatását tükrözik az egyes nemzetközi jogalkotások. A jogérvényesítés a digitális társadalomban új kérdéseket vet fel. Mik a legjellegzetesebb problémák? 1. Szerzői jogi oltalom a digitális társadalomban 2. Az „on-line” szolgáltatók felelőssége 3. Az előadók jogai digitális környezetben 4. Digitális film és tv sugárzások „on-line” 5. Szerzői jogi információk 6. Az adatbázisok védelme 7. P2P problémák. Röviden ezekről a problémákról. Az első nagy kérdés a szerzői jogi oltalom a digitális társadalomban. Mint azt tudjuk, a szerzői jogi oltalom tradicionálisan próbál egyensúlyt tartani a szerző védelme és kontrollja, illetve a másik oldalon a közérdek között. Ez az egyensúly vált kérdésessé a digitális környezetben, amikor az információcsere az elérhetőségen keresztül egyszerűvé vált. Gyakorlati példa, hogy nem sértünk szerzői jogot, ha egy könyvtárból kivett könyvet olvasunk, vagy akár kölcsönadunk, ugyanakkor a digitális elérhetősége egy könyvnek már felvet ilyen kérdéseket. Rendezni kell tehát az elérhetőséggel kapcsolatos problémákat és nemzetközi szerződésekben, vagy nemzeti jogalkotásban kimondani, hogy mik a szerzői jogi sérelem esetei a digitális környezetben. Megítélésem szerint a jogszabályi rendezés pozitívan hat majd ki a digitális tartalom szolgáltatókra, hiszen a szerző jogai biztosítva lesznek, ugyanakkor a köz-szféra hozzá fog jutni számos új, érdekes anyaghoz és szolgáltatáshoz.

A második fontos kérdés az Internet Szolgáltatók felelőssége. Ennek tisztázása arra adna választ, hogy ki fog felelni a szerzői jog bitorlásáért, ha az „on-line” történik. A válasz nem egyszerű. A legtöbb esetben ugyanis nem csak egy szolgáltatóval állunk szemben, hanem a szolgáltatók láncolatával mindaddig a pontig, amikor igénybe veszik a szolgáltatást. Természetesen egyszerűbb a helyzet, ha a szolgáltató maga ad jogosulatlanul közre „on-line” anyagokat. Figyelemmel arra, hogy az Internet határok nélküli, nagyon nehéz a különböző nemzeti felelősségi formákon belül fórumot találni.

A WIPO sokat foglalkozott ezekkel a kérdésekkel és a végső eredmény, hogy a nemzeteknek maguknak kell kodifikálni a szolgáltatói felelősséget. Japánban pl. már hatályba lépett 2001-ben az erre vonatkozó jogszabály, Magyarország sincs lemaradva, hiszen a szerzői jogi törvény alapján a szolgáltatói felelősség megállapítható. Nem csökkentve a többi kérdés fontosságát és aktualitását, úgy tűnik, hogy a Peer- to- peer probléma megoldása áll most a küszöbön. A híres Napster ügy is ezt bizonyítja. Fénykorában a Napster 1,57 millió használóval rendelkezett, akik ingyenesen tölthették le a különböző zenei anyagokat. A Records Inc. c/a Napster Inc. ügyben a Bíróság megállapította, hogy a letöltés sérti az amerikai szerzői jogi törvényt. A Napster most ismét a piacra lépett, de most már fizetős szolgáltatásként teszi lehetővé a zenei anyagok letöltését.

A szerzői jog és az Internetről link