Tananyag választó:
Testi sajátosságok
Jegyzet szerkesztése:
Hormonok
Eszköztár:

A hormonokról

A hormonok a szervezet kémiai hírvivői, melyek a sejtek vagy azok részei, a sejtalkotók között közvetítenek információkat. A hormonok a test mirigyeiben és egyes szöveteiben képződnek, és a vérkeringésbe kerülve jutnak el a célsejtekhez, ahol azok anyagcsere-funkcióit szabályozzák anélkül, hogy maguk a kémiai folyamatokban részt vennének, vagy tápanyagként felhasználódnának. Számos hormon szintetikus úton is előállítható, ami a gyógyászati felhasználás lehetőségeit jelentősen kibővíti. Kettő közülük: az ösztrogén és a progesztagén a fogamzásgátló tabletták alapanyaga. A hormonok szabályozzák a növekedést, a szervezet fejlődését és a szaporodási folyamatokon túl a szervek serdülőkori fejlődését is, melyek során elkezdődik például a menstruáció. A nemi hormonok alapvetően meghatározzák a női és férfi szervezet egymástól döntően eltérő szerkezetét és működését. Az androgének férfi nemi hormonok, melyek legtöbbje - elsősorban a tesztoszteron - a herékben termelődik. A férfi hormonok elsődleges szerepe a férfi szaporodási funkciók szabályozása, serdülőkorban a férfi nemi jelleg kialakítása, valamint fontos szerepet játszanak a szervezet anyagcseréjében is. A tesztoszteron férfiban a herékben, nőben pedig a vese felső részén sapkaszerűen ülő mellékvesében és a petefészekben termelődik. A tesztoszteron hatására jön létre a nemi vágy, de az agresszió is. Szerepet játszik a szervezet energia-háztartásában, az önbizalom és a koncentrálás képességének a kialakulásában. Az ösztrogén, vagyis női nemi hormon mennyisége férfiakban jóval kisebb, mint nőkben. Ennek ellenére, a legutóbbi vizsgálatok azt igazolták, hogy a hím csírasejtek képződéséhez is alapvetően szükséges hormonról van szó. Nőkben az ösztrogén erősíti a csontokat, javítja a nemi életet, szépíti a bőrt, fokozza a hüvely nedvességtartalmát és javítja az emlékezőképességet.

Az idegrendszer változása

A hormonok az embernél az idegrendszerrel együtt irányítják a testet. A serdülőkorban levő lányoknál egyebek mellett a test súlya is hozzájárul a nemi éréshez. Ha a testsúly 38-43 kg között mozog, akkor a hipofízis az ivarmirigyet aktivizáló hatású üzenetet küld a petefészek felé: következhet a peteérés. Ugyanakkor a test elkezd sárgatest hormont termelni, ösztrogént és progeszteront, valamint kis mennyiségben férfi nemi hormont, androgént is. A fiúknál a serdülőkor kezdetén, kb. 9-11 éves korban a hipotalamusz (köztiagy nevű agyrész alsó része) felszabadul a gátlás alól, és egy gonadotróp hormonokat felszabadító hormont kezd termelni. Ennek hatására tüszőserkentő hormon és sárgatest serkentő hormon szabadul fel az agyalapi mirigyből. Ez utóbbi kettőt ivarmirigyekre ható - idegen szóval gonadotróp hormonnak nevezzük. Hatásukra a here hím nemi hormonokat (androgéneket) termel, később pedig hímivarsejteket is. A hím nemi hormonok legfontosabb tagja a tesztoszteron. Az agyalapi mirigy által termelt növekedési hormon a szervezet növekedését és fejlődését váltja ki, de csökkenti a zsírszövet mennyiségét, véd a szívbetegség és bizonyos daganatok ellen, erősebbé teszi a csontokat, javítja a szexuális teljesítőképességet, pihentetőbbé teszi az alvást és jó közérzetet vált ki.

Kamaszalkat

A serdülőkor kezdetén mindkét nemnél jelentős lehet a magassági növekedés. Ennek hatására esetlenek lesznek a kamaszok. Az ok, hogy a kéz és a láb néhány héttel korábban még sokkal rövidebb volt, az agynak tehát meg kell tanulnia az új helyzetet. A serdülőnek állandóan figyelnie kell mozgása összehangolására, és ez nem könnyű feladat megváltozott méretű és egyensúlyú testével. Az esetlenség másik oka lelki eredetű. A korán serdülők kortársaik fölé magasodnak, ez rászoktatja őket a meggörbült járásra, hiszen így kevésbé feltűnő a magasságuk. A serdülő lányok hirtelen megnőtt melleiket igyekeznek titkolni a görnyedtséggel vagy az összekulcsolt kézzel, hiszen ekkor még nem nagyon tudnak mit kezdeni az érzéssel, a látvánnyal.