Dohányzás
A terhesség alatti dohányzás során a méhen átfolyó vérmennyiség jelentősen csökken, ráadásul a vér oxigéntartalma is sokkal alacsonyabb a szokásosnál. A magzatot károsítja ilyenkor a füst, a nikotin nála is függőséghez vezethet, a kátrány már a magzat szervezetében is lerakódhat. A méhen belül fejlődő magzat fuldokolva, kínlódva próbál életben maradni. S ez nem mindig sikerül. A dohányzó terhesek magzatjának kétszer akkora az esélye a méhen belüli halálra, mint az egészséges körülmények között fejlődő babáknak. Amennyiben a gyermek túléli a terhesség alatti dohányzást, számos károsodással kell nála számolni. Születési súlya sokkal kisebb az átlagosnál, mindenfajta külső hatással szemben sokkal érzékenyebb, az ilyen gyerekek nagy része hal meg a születést követően. A méhen belül elszenvedett dohányfüst az agyfejlődését is károsítja, emiatt a babák értelmi fejlődése a későbbiekben némileg elmarad kortársaikétól és saját potenciális lehetőségeiktől. A legújabb feltételezések szerint az ilyen gyermekekben a rákos megbetegedések is gyakoribbak. A méhen belül fejlődő magzatok természetesen nem csak az anya dohányzására, hanem a passzívan elszívott füstre is nagyon érzékenyek. Így a kismama környezetében élők feladata, hogy megkíméljék mind az anyát, mind a magzatot, tehát ne dohányozzanak a terhes jelenlétében. |
Szeszesital-fogyasztás
A terhesség alatt rendszeresen sokat ivó nők újszülöttjei időre, de nagyon kis súllyal jönnek a világra, és a későbbiekben is kisebb lesz a testsúlyuk és a testmagasságuk, mint kortársaiké. Az alkoholra különösen érzékeny fejlődő agy ártalma pedig a kisebb fejkörfogaton, a gyakori értelmi fogyatékosságon és egyéb idegrendszeri tüneteken mérhető le. Ritkábban fejlődési rendellenességek is megfigyelhetők, hiszen az alkohol sejtméreg, ami a sejtosztódásokat jelentősen gátolja. Az alkohol hatására kialakuló károsodások következményei elsősorban és legérzékenyebben az agyon mérhetők le. |
Gyógyszerszedés
Már az 1940-es években felismerték a gyógyszerek magzati ártalmat okozó hatását, komolyabb lépésre azonban csak az 1960-as években történt katasztrófa után került sor. Ekkor figyelték meg, hogy egy bizonyos nyugtatót rendszeresen szedő terhes nők gyermekei végtaghiánnyal születtek. E tragédiából következett, hogy át kellett értékelni a terheqsség alatti gyógyszerszedéseket, olyan vizsgálóeljárásokat kellett kidolgozni, melyekkel a gyógyszerek okozta magzati ártalmakat meg lehet előzni, vagy legalábbis minél korábban fel lehet ismerni. Ma már fontos szabály, hogy a terhesség ideje alatt csak orvosi felügyelettel lehet gyógyszeres kezelést alkalmazni. Vannak esetek, mikor a terhes nők minden gyógyszer szedését elhagyják, ez azonban rossz hatással lehet a magzatra abban az esetben, ha az anyának komolyabb betegsége van, mint például cukorbetegség, magas vérnyomás, stb. Több gyógyszercsoport esetében szinte 100%-os a bizonyosság, hogy fejlődési rendellenességet okoz. Ilyenek a hormonkészítmények, a folsav hatását bénító szerek, bizonyos epilepszia elleni gyógykészítmények, a sejtosztódást bénító készítmények, melyeket rákos betegeknél szoktak alkalmazni. Jelenleg a terhesek közel 30%-a szed terhességvédő gyógyszereket. Pedig ezek „védő” hatását számos külföldi vizsgálat megkérdőjelezi. Ráadásul a fiúmagzatoknak egy nagyon kis hányadában elősegíthetik a húgycső-rendellenességek kialakulását. Több kutató megfigyelése szerint növelhetik az utód agresszivitását is. E gyógyszerek adását tehát jobban meg kellene fontolni, legfőképp a terhesség első 4 hónapjában.
Röntgenvizsgálatok
A röntgensugarak magzati ártalmassága ma már széles körben ismert. Általános elvként elfogadható, hogy 10 egység az a legkisebb sugármennyiség, amely a méhen belüli fejlődő magzatban rendellenességet okozhat. Egy-egy mellkasfelvétel vagy –átvilágítás messze elmarad még az egy sugáregységtől is, tehát túlzott félelmeket ne tápláljunk!
Kapcsolódó információk: