Az iskola segítsége
A jó tanár igyekszik minden gyermeket megismerni és megérteni, hogy segíteni tudjon nekik gyengéik legyőzésében, és kiegyensúlyozott, egész emberré válásukban. A kisebbségi érzésben szenvedő gyermeknek sikerélményekre van szüksége. A bajkeverő dicsekvőnek meg kell tanulnia, hogyan érheti el becsületes munkával azt az elismerést, amire vágyik. A barátkozni nem tudó gyermeknek segíteni kell szerető, emberi kapcsolatokat létesíteni. A látszólag lusta gyermeket lelkesíteni kell a munkára. A jó iskolai, pedagógusi hozzáállás az, ha nemcsak arra törekednek, hogy megtanítsák olvasni és írni a gyereket, de arról is gondoskodnak, hogy megtalálja helyét a közösségben.
Demokrácia
A demokrácia fejleszti a fegyelmet. A tanár akkor jár el helyesen, ha engedi, hogy a tanítványai maguk döntsék el, hogyan akarják a felmerülő problémákat megoldani, és maguk osszák el egymás közt a feladatokat. Így tanulják meg egymást becsülni, így tanulnak meg dolgozni nemcsak az iskolában, hanem az életben is. Egyes iskolákban kísérleteket végeztek a gyermekek iskolai munkájára vonatkozólag, és arra az eredményre jutottak, hogy annak a tanárnak a növendékei, aki minden lépésben irányíja őket, csak addig dolgoznak kielégítően, míg a tanár köztük tartózkodik, de amint kilép az osztályból, abbahagyják a munkát és rendetlenkednek. Ez azért történt így, mert a tanár felügyelő, irányító és nem együttműködő volt. Vagyis a gyerekek azt érezték, csak akkor kell tanulni, viselkedni, mikor jelen van, hiszen ha magukra maradnak nincs, aki megmondja, mi legyen. Ez a hozzáállás természetesen a való életben sem jó. Ha az iskolában azt tanulja meg a gyerek, hogy a feladatait lelkiismeretesen oldja meg, akár társai segítségét igénybe véve ehhez, a leendő munkahelyén is ezt teszi majd, és nem érzi azt, hogy ha a főnöke nincs jelen, nem is kell dolgozni. Ha tudják a gyerekek, mi a feladat célja, ismerik a munka menetét, előző fázisait, a magukénak érzik, és mindegyikük ki akarja venni belőle a részét; büszkék rá, hogy megbecsült tagjai a közösségnek, és felelősséget éreznek a közös munkáért.
Életrenevelés
Az iskola legfontosabb célja, hogy megtanítsa a gyerekeket, hogyan boldoguljanak az életben. A különböző tantárgyak mind ezt a célt szolgálják. Egyrészt az iskola feladata, hogy a gyermekeket megtanítsa írni, olvasni, számolni, és, hogy megjegyeztessen néhány adatot a világról. A feladat, hogy a tárgyakat olyan érdekessé és életszerűvé kell tenni, hogy a gyermekben kedvet ébresszen a megtanulásukra. Tanulni ugyanis csak abból lehet, ami valamit jelent is a számunkra. Jobb módja a tanulásnak, ha a gyakorlati életben szerezzük meg az ismereteket, ezt meg is kell értetni a gyerekkel. A matematika önmagában igen elvont tantárgy, de amikor a gyerek például, eljut egy boltba, észreveszi, hogyan veheti annak hasznát, amit az iskolai oktatás keretein belül tanult.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
